Egri Ujság - napilap 1916/2

1916-07-09 / 188. szám

1916, juliu3 9. E Q R I U J S A 0 3 üflajzik Viktor közigazgatási bíró. Eger, jalius 8. Nagy és méltó elismerés érte a mai napon legfelsőbb helyről is Majzik Viktornak, ^Hevesvármegye alispánjának a közigazgatás terén szerzett kiváló érdemeit s a várme­gyében már régóta köztudomású nagy közigazgatási hivatottságát, a mely természetszerűen az ország legelső intéző körei előtt sem ma­radhatott titokban. A király a múlt hó 29-én kelt legfelsőbb elhatáro­zásával Majzik Viktor alispánt az ország legelső közigazgatás foru- másak tagjává, közigazgatási bíróvá nevezte ki. Egy gyors ivelésü s biztosan a magasbatörő .pályafutása hatalmas lépése ez a kinevezés a zenith felé. Majzik Viktor alispán igazán bámu­latosan szép karriert futott meg azon a pályán, melyet élete hivatá­sául választott. Gyors emelkedését azonban kizárólag kiváló egyénisé­gének, képzettségének, lankadat­lan kitartásának s a közigazgatási pályára való igazi rátermettségének köszönheti. Tizenhat év óta ül Hevesvárme­gye alispáni székében, ahová való­sággal családi tradíciók is predesz­tinálták s amely helyről egykor édesatyja is intézte a vármegye ügyeit. E tizenhat esztendős műkö­dését főként rendkívüli objektivitása, az igazságnak törhetetlen szeretete és akarása minden meíléktekiniet fétreiételével tisztán a vármegye ér­dekének keresése s nagy közigaz­gatási tekintetek szemelőtt tartása s ilyen célok megvalósítása jellemezte. Ennek tulajdonítható az, hogy bár a legnehezebb idők tombolása zúgott el az alispán feje fölött, kiállotta az obsírukciók s számos nagy politi­kai válság viharai, pozíciója egy pil­lanatra meg nem ingott, hanem ál­landóan birla valamennyi politikai párt szimpátiáját és becslését. Életrajzi adatait röviden a követ­kezőkben foglalhatjuk össze. Majzik Viktor régi nemesi s tör- zsökös vármegyei családból szár­mazott s Tarnamérán 1866. évi augusztus hó 9 én született. A csa­ládi tradíciók — az alispáni széket édesapjától örökölte — a közigaz­gatási pályára szólították s tanul­mányainak elvégzése ntin 1889-ben lépett a vármegye szolgálatába mint tiszteletbeli aljegyző s még ugyan­ebben az évben szolgabiróvá vá­lasztották. laseníél kezdve pályája gyors emelkedést mutat: 1892 ben gyöngyösi főszolgabíróvá választják, majd 1897*ben a vármegye fő­jegyzője lesz s alig hárem év m*lva 1900 bán egyhangú bizalommal ültette őt a vármegye közönsége az alispáai székbe. Közigazgatási működésének álta­lános jellemzését már adtuk. Az ő megválasztása által a vármegye közigazgatása nagy koncepciójú, a közigazgatás egész területén biztos áttekintéssel biró céltudatos kezű egyéniség vezetése alá került, aki tervszerűen emelte Hevesvársnegyét az ország legjobb közigazgatással biró pár vármegyéje közé. Az alispán nevéhez fűződik a vármegye úthálózatának nagy kifej- lesziése, a vármegye háztartásának biztos alapokra fektetése a jó köz- igazgatás két leghatalmasabb faktora. Ezenkívül szociálpolitikai téren sem suhant el nyomtalanul az ő működése. Sokat tett a közegész­ségügy terén, az alkoholizmus és a tödevász elleni küzdelemből dere­kasan kivette a részét. Az ő nevé­hez fűződik a vármegyei munkás­házak felállítása, amelyek hét köz­ségben adnak egészséges, jő lakást a vármegye legszegényebb osz­tályának. Meghonosította Hollandia mintá­jára a munkáskezeket. Ó létesitetie a siketnéma intézetet s a jegyző- internáíus létesítésében is hatalma­san közreműködött s ő kezdemé­nyezte a vármegye két nagy közsé­gében felállítandó közkórház létesí­tésének Munkálatait is, amelyet azonban befejezni n»ár utódja lesz hivatott. Mint közigazgatási jogászsak is elismert tekintélye volt az országban. A vármegyei tisztviselők országos egyesületének Herkules fürdőn meg­tartóit nagy gyűlésén a közigazga­tásreformjáról értekezett, s annak idején a Magyar jogászegylet is meghívta őt, hogy erről akkor az egesz közigazgatási jogászvilágot foglalkoztató kérdésről a fővárosban előadást tartson. Minden tekintetben kiváló férfiú eredményes nagy munkájának ju­talma és elismerése ez a kinevezés, amely ma érkezett meg Egerbe s amelyről Magyarország miniszter­elnöke Tisza István gróf a követ­kező leiratban értesítette Majzik Viktor alispánt: „Ö császári és királyi apostoli Felsége a minisztérium nevében tett előterjesztésemre folyó évi junius hó 29-én kelt legfelsőbb elhatározásával Nagyságodat a m. kir. közigazgatási bírósághoz itélőbiróvá a legkegyelmeiebben kinevezni méltóztatott. Erről Méltóságodat örvendetes tudomásul azzal értesítem, hogy jelenlegi szolgálata alól történt felmentése után » szabályszerű bírói eskü letétele végett, a m. kir. közigazgatási bíróság elnöké nél mielőbb jelentkezzék. Kelt Budapesten, 1816. julius 5-én, aláírva: Tisza. Majzik Viktor kinevezése bizo­nyára osztatlan örömet fog kelteni az egész vármegyében a volt alis­pán nagyszámú hive és tisztelői közt, bár lehetetlen, hogy egyúttal ne fájlalják azt, mily kiváló egyé­niségű, a vezetésre mennyire hiva­tott első tisztviselőjétől fosztja meg a kinevezés Hevesvármegyét. Mesaemittisütdk az angolok nagy iitügiára&dátat a Sotsime kél oldalál. kz ellenség egy taipalattayl földet sem nyert a Freideierre magaslatán. (Saját tudósítónk ietöfoujelentése.) Berlin, julius 8. A nagyfehadiszállás jelenti: £%&gismia!é!3»$ A Somrne mindkét oldalán csapataink hősies­gége és kitartása az ellenségnek egy csalódással te jes napot okozott. Számos egymást követő tá­madást visszavertünk. Az Ovülers, Contale, Maison, Bazenfin, La Grandit szakasz előtt fekvő és a Bál­náit, Soyecourti harcvonaiunk előtt fekvő hullák rengeteg ízáma. tesz íanuság&t a támadásba vetett ellenséges erők tószegéről, valamint a tüzérségi, gépfegyver és gyalogsági tüzünk megsemmisítő hatásáról. A Maastői jobbra az ellenség folytonos erős, de hiábavaló támadásokban áldozta fel embereit, a Froideterre magaslatán levő állásaink ellen. Tal­palatnyi földet sem tudott nyerni. A baíierie de Damloup magaslat ellen intézett gyöngébb támadási visszautasítottuk. A tüzérségi én járőr tevékenység a többi arcvonalon helyenként élénk volt. A Bois de Preíre-ben körül-beiül egy század erejű francia osztag támadása meghiúsult. A legfőbb baűvezetőséf. HÍREI Eger, julius 8, — Windisch Hetmann búcsúz­tatása. Windisch Hermanst az osztrák magyar bank fiók volt fő­nökét, akit a Pénzintézeti Központ igazgatójává neveztek ki, igazán meleg hangulatú és lelkes ünnep­léssel búcsúztattak el barátai a Ko­ronában ura este megtartott esíebéd keretében. A város intelligenciájá­nak színe java gyűlt össze ma este a Koronában, ahol a város összes hatóságai, hivatalai és közintézmé­nyei s az összes társadalmi osz­tályok képviselve voltak s az össze­gyűltek mind a legmelegebben ün­nepelték a távozó igazgatót, aki rövid itt tartózkodása alatt minden közbecsűlést kiérdemelt és minden szivet megnyert. A bankett alatt számos pohárköszöntő hangzóit el. Az elsőt Majzik Viktor alispán mosdotta el, aki után Jankovic3 Dezső polgármester méltatta Windisch kiváló egyéniségét, Kánitz Dezső az egri pénzvilág, Dobrányi Lajos az igazságügy, Barsy István dr. a vadász társai, Schcldt Géza pe­dig tisztviselőíársai nevében üdvö­zölte a távozó főnököt, aki a meleg ünneplésért meghatott szavakkal mondott köszönetét. — Amerre a háború vihara dúlt. Ez a cime annak a szenzá­ciós hatású Uránia darabnak, ame­lyet Szeghalmi Gyula igazgató tart e hó 8 án és 9-én este a városi színházban. Szeghalmi Gyula a ki­váló amatör jelenleg katonai fény­képész 180 a harctéren felvett szí­nes vetített képpel illusztrálja azt a titáni küzdelmet, amelyet vitéz ka­tonáink határaink védelmében har­coltak végig. Az előadás jövedelmét a rokkant katonák javára fordítják. Jegyek előre válthatók Wahl Adolfné fő-utcai nagyíőzsdéjében. — 8 án (szombaton) az Arany János-úttól a nagy állomásig és vissza a Kaszinóig ' terjedő útvona­lon fél 12-től fél 1-ig terjedő idő­közben elveszett egy gyöngy köves karkötő. Becsületes megtaláló ké­retik az Arany jános-ut 1 szám alatt átadni, ahol 100 kor. jutalom­ban részesül. — Nick Fantoit bámulatot keltő harmadik kalaidját nagy és lelkes közönség jelenlétében mutatta be tegnap az Uránia. Valami csodála­tos szellemesség és érdekesség van ezekben a Nick Fantom detektiv- filasskben, ami Joe Maynak és Max Landáaak az érdeme, Az a mód, ahogy a nagy rendező megfejteti előttünk detektivjével a 'robberstoni legenda titkát, már az első pillanat­ban megfogja idegszálainkat s a színész nagyszsrü, intelligens játé­ka a végsőkig csigázza az "érdeklő­dést. A robberstoni legenda egy antik órához fűződik, mely előre jelzi, ha valaki az éjjel a várur családjából eltávozik a lelkek hazá­jába. Nick Fantom megfejti a titkot. A gyilkosságokat egy gonoszlelkü szolga zseniális módon hajtja végre. Van a kastélynak egy szobája, melyből a titkos utakon vezetett csövek a levegőt kiszívják. Ezért tndta az óra szentje pontosan a ha­láleseteket. Nick Fantom ezen utól- só nagyszerű kalandja ma is mű­soron marad és délután 4 és 6 órakor és este fél 9 órakor kezdődő előadások keretében lesz bemutatva.

Next

/
Thumbnails
Contents