Egri Ujság - napilap 1916/2

1916-07-05 / 184. szám

1916. julius 5

EGRI ü J S A 0

3

Eltűnt törvényszéki biré.

Kőzhuszárnak öltözve a harctérre ment

Eger, julius 4.

Nagyváradról jelentik: A nagyváradi királyi törvényszéknek nem míudennapi szenzációja van.

A törvényszék egyik albirája Sárvári Sándor dr., hétfőn este hivatalából a frontra szökött, hogy hazájáért harcolhasson. Sárvári Sándor dr.-t félévvel ezelőtt helyezték Nagy- kikindáról Nagyváradra.

Az albirőt már a háború elején besorozták, de hivatalból, mist nélkülözhetetlent fölmentették. fAzóta a fiatal biró több ízben folyamodott fölöttes hatóságához, hogy a harctérre vonulhasson. De hiába való volt minden beadványa, mert fölebb- valói kijelentették, hogy nem tudják j nélkülözni. Legutóbb már csak azt jj kérte, hogy bírói minőségben he- \ lyezzék Szerbiába, de ez a kíván- jj sága sem teljesült.

Sárvári a múlt héten egy huszár- l százados barátjának segítségét ; kérte, hogy kijuthasson a harc- j térre. A beszélgetésnek az volt f az eredménye, hogy Sárvári hétfőn jj este 11 órakor, amikor huszára- ? kát waggoairoztak be a nagy- j váradi pályaudvaron, a létszámon \ felül egy közhuszárral több utazott j a frontra. Az albiró közhuszári \ uniformisban beszállóit az egyik waggonba és lefeküdt a ló mellé, mint a többi huszár.

Kedden délután tudta meg a dolgot Balás Elemér törvényszéki elnök, akinek Sárvári levelet irt, bejelentve, hogy kénytelen volt ezt a módot választani arra, hogy a frontra juthasson.

Balás Elemér hivatalának elhagyása miatt kötelességszerüen fegyelmi eljárást indított az albiró ellen s ebben az ügyben felterjesztéssel fordult az igazságügyminiszterhez.

Hogy az igazságügyminiszter visszahozatja e az albirót a frontrói, az kétséges, annyi következménye azonban mégis van az albiró eljárásának, hogy két éven belül nem léphet elő.

Az albiró tekintélyes vasmegyei ügyvéd fia, 33 éves, igen tehetséges embernek tartják.

— Kitüntetett hatvani iparos.

A miskolezi iparkamara felterjesztésére Ring Károly hatvani kőműves mestert, a kereskedelmi miniszter 100 korona jutalomdijjal és díszoklevéllé! tüntette ki. A miskolezi kamara képviseletében Sternberg Albert, cukergyári igazgató, mint a kamara tagja, a főszolgabíró jelenlétében vasárnap adta át a kitüntetettnek a jntalomdijat és az oklevelet.

Hirdessen az Egri Mi

Wolhiniában az ellenség tömegíámadásokkai igyekszik előnyomulásunkat feltartóztatni. De mindenütt súlyos veszteségek közt vertük visza.

ÜiasK hadszíntér s

A tenger és a Monté dei sei busi közti harcvonalunk tegnap este és egész éjjel legerősebb tüzérségi tűz alatt állt és az olaszok ellene szakadatlanul támadásokat intéztek. Az ellenség leghevesebb erőfeszítései ezúttal a Monfalconeíől keletre fekvő hegyhát ellen irányultak, melyeket de rék népfelkelő csapataink minden támadás ellen teljesen megvédtek.

Az olaszoknak Bugninál a Monté Cosihon és Selztől keletre levő hadállásaink ellen irányuló előretöréseit szintén, részben kézitusában visszavertük. A Monté San Michele előtt már tüzérségünk ^tüzelése meghiúsította az ellenség gyalogságának előnyomulását.

A Sugano völgytől északra is visszaverték csapataink az ellenség erős támadását. Tegnap 177 olaszt fogtunk el. Foint János főhadnagy a harmadik ellenséges repülőgépet lőtte le. .; i '

Délkeleti hadsxinfér:

A helyzet változatlan.

HSf®!8, aifábofüsgy.

A képviselőház ülése.

(Saját tudósítónktól.)

A tisztviselők segélye. — Egy

kis vihar a napirend körül.

Budapest, julius 4.

A képviselőház mai ülését féltizenegy után nyitotta meg Beöthy Pál elnök. Az irományok felolvasása után áttérlek a napirend első poat- jára: a pénzügyminiszternek a köz- szolgálati alkalmazottak újabb háborús segélyéről szóló törvényjavaslata tárgyalására.

Antal Géza előadó ismertette és elfogadásra ajánlotta a javaslatot.

Azután Teieszky pénzügyminiszter szólait fel. Kijgi#ati, hogy a kormány szívesen értékeli a közszolgálati alkalmazottaknak megfeszített munkáját.

Ismerteti azután magát a háborús segélyt.

A számítások szerint a XI., X. és IX. fizetési osztályba tartozó tisztviselők háborús segítése november elsejétől kezdve fizetésük harmincöt százaléka, a VIII. és VII. fizetési osztályba tartozó tisztviselőké harminc százalék, a VII. fizetési osztályon felül pedig huszonöt százalék. Ezek szerint a nyújtandó segély minimuma, amely az előbbi] törvény alapján 400 korona volt, most hat* száz koronára emelkedik.

Rámutat, hogy ez a segély igen súlyos megterhelése az államház- tartásnak és a kormány elment a lehetőség legszélső határáig. Kéri a javaslat elfogadását.

Az ellenzék részéről Battyhányi Tivadar gróf szólt a javaslathoz. Köszönetét mond a pénzügyminiszternek fáradozásaiért s szerinte a segélyeket még a háború után is fenn kell tartani.

Batthyányi gróf után Molnár Já- j nos apát és Bródy Ernő szólaltak fel. A javaslatot elfogadták. Ezután j szünet következeit.

Délután 4 órakor nyitotta meg ’ ismét az ülést Száíz Károly alelnök. Az első szónok Saághy íGyula volt. A bírói kar helyzetét ecsetelte. Szerinte a magyar tisztviselői kar eladósodott. Előterjesztette az ismert I határozati javaslatot. Rikovszky István, miután ez ellenzék nincs tájékozva a felől, mert nem beavatott a költségvetési dolgokba, hogy mily ! megterheltetéssel járna az államra '< az összes tisztviselők helyzetének megjavítása, részletes felvilágosítást kár, kifogásolja a hajőstársaságoknak juttatott szubvenciókat.

Ráth Endre a dijnokok helyzetének javítását sürgeti. A hadfelszerelési gyárak nyereségéből s a vállalatok indokolatlan nagy hasznaiból bőségesen lehetne a tisztviselők helyzetét rendezni.

Gieszwein a hadi özvegyek nyugdijáról szól, a javaslatot elfogadja,

Bakonyi Samu azt fejtegeti, hogy a háború után egészen másként kell a tisztviselők fizetésének kérdését megoldani. A javaslatot elfogadja.

Gedeon Aladár az alkotmánypárt nevében fogadja el a javaslatot s reméli, hogy a kormány módot fog találni, hogy az ellenzék kívánságait honorálja. Huszár Károly a munkás mozgalmakkal foglalkozik. Bérkérdéseket nem lehet sem statáriummal, sem halálos ítéletekkel megoldani Politikai okokból nem akar a délvidéki munkás zavargásokkal foglalkozni, de reméli, hogy illetékes körök tartózkodni fognak statárium elrendelésétől és szegény emberek

szigorú elítélésétől, akiket az éhség nyomor kergetett meggondolatlan lépésekre. Ábrahám Dezső a szubvenciók megszüntetését követeli. Este 8 órakor felolvasták az interpellá- ciős könyvet.

Ezután a napirend megállapítása következett, amely egy kis parázs vihart is kavart fel a Házban. Az elnök azt indítványozta, hogy holnapra a hadi nyereségadó javaslatát tűzzék tárgyalásra s este 6 órakor térjenek át az interpellációkra. Ezzel szemben Saághynak az volt a javaslata, hogy az interpellációk meg- hallgatását 5 érakor kezdjék. A Ház az elnök javaslatát fogadta el, mire az elleazék nagy méltatlankodásban tört ki. Battyányi átkiáltott a jobb oldalra: Ők az ilyen időket e féle stiklikre használják fel. Az ellenzék ; részéről még több hang is kiáltott 1 át a munkapártnak: Ezek még ilye- | neket is megengednek maguknak. | Ezután az ülést az elnök berekesz- | tette.

! híréül

Eger, julius 4.

— Uj közjegyző. Az igazság- ügyminiszter dr. Gröber Aladár budapesti közjegyző helyettest Hatvanba közjegyzővé nevezte ki.

— Város közgyűlés. Eger város képviselőtestülete szombaton e hó 8-án délelőtt 10 órakor közgyűlést tart. Miután a város a múlt hónapban közgyűlést nem tarlóit, ennek a közgyűlésnek tárgysorozata bizonyára gazdag és változatos tartalmú lesz.

— Ülések a vármegyén. E

hónap 10-ike ismét monstre ülésnap lesz a vármegye székházán. Egész sereg ülést tűztek ki erre a napra azért, hogy az egyes bizottságok tagjainak a mai nagy munkaidőben csak egy napra kelljen Egerbe utazniok. Hétfőn reggel 9 érakor a központi választmány fog ülésezni, ezt követi az állandó választmány ülése, amely után 10 órakor közgyűlés lesz. A közgyűlés után pedig közvetlenül a közigazgatási bizottság tartja meg rendes havi ütését, majd 11 órakor a si- ketnésaa intézet fel ügyelő-bizottsága is ülésezni fog.

S^— Mit szabad árusítani a hústalan napokon ? A belügyminiszter tudvalevőleg tavaly julius 3-án kelt rendeletével két hústalan napot: keddet és pénteket jelölt meg. Ezeken a napokon tilos húst s csakis u. n. mellékterméket szabad árusítani. Miután a melléktermékek fogalmát sokan félreértették, a belügyminiszter most az újabb [leiratában pontosan meghatározza, hogy: agy, gerincvelő, nyelv, tüdő, szív, máj, hasnyálmirigy, kedeszmirigy, pacal, borjufej és láb, vese, tőgy, orr, csont, marhaköröm, sertésfej, köröm és bőrke, értendő ezen elnevezés alatt. Ezeket a felsorolt melléktermékeket a hústalan napokon is szabad árusítani.