Egri Ujság - napilap 1916/2

1916-06-29 / 178. szám

1916. junius 29, 3 előbbi lakását elhanyagolta volna. Annál kevésbbé tette ezt, mert ott is veit a házigazdájának egy csinos képű leánya, akit szintén hő szerel­mével ostromolt. S úgy látszik, nem is eredménytelenül, mert szerelnie meghallgatásra talált. A szerelemben különben irigy­lendő szerencse kisérte. Ez alatt az idő alatt ugyanis a Wesselényi- uicai házigazdája leányának is csapta a szelet, még pedig oly hév­vel, hogy már a kézfogé napját is kitűzték. Egy időben tehát mind a két házigazdája leányának házasságot ígért, s mind a két helyen adta a boldog, szerelmes vőlegényt. Ámde amíg ily szerencsés vitor­lákkal lavírozott a szerelem és há- zasulás vizein, nagy veszély fénye geíte. — „Lakásom, szerelmem volt már ketté is — mondá a rendőrség előtt tett vallomásában, — de nem volt pénzess." Annál nagyobb volt ez a baj, mert veszedelmesen közelgeti az egyik „menyasszonyával* való gyü- rüváiíás napja, amelyen ő ki akart tenni magáért. Ámde ezen'is hama­rosan segített. Egy szép napon be­állított az egyik cselédszerző infé zetbe s ott azzal fogadott fel egy jécsaládbói való leányt, hogy kiviszi magával a tanyára gazdasszonynak. Másnap kora réggel a leány nagy, kosarát melyben annak ruhái voltak továbbá a „gaszdasszony" arany­nyakláncát és fülönfüggőit a Kovács János-utcai lakásán elcsalta, majd onnan együtt a vasútra mentek. Minthogy azonban még nagyon korán érkeztek, a vonat indulása előtt a leánytól azzal búcsúzott el, hogy majd a vonat indulásakor is­mét találkoznak. Ezzel visszasietett a „Kovács János-utcai lakására, ahon­nan magával vitte a leány kosarát, aranyláncát és fülbevalóját. S mi­után a kosarat s néhány ruhát sike­rült hamarosan 48 koronáért el­adnia, pénze is volt, [mellyel boldo­gan kereste fel a Wesselényi-utca „menyasszonya" családját. Itt azután a szerzett pénzzel iparkodott is „ki tenni magáért". Nagy lakomát j-ren- deztelett, sőt este a „családja" ré­szére színházi páholyt is váltott. A 48 korona is gyorsan elfogyott s igy újabb pénzfo rás után nézett. Magához hivatta tehát azt az észerest, kinek a leány holmiját eladta s igy szólt hozzá: — „Nézze barátom, én most nő­sülni fogok s igy újra akarom be- butorozni ezt a szobát. Megvenné-e ezeket a bútorokat?" — „Ó, hogyne, hogyne" — szólt fürgén a kazár kalmár. — „No akkor jó árakat szabjon e bútorokért, mert máskülönben el­látom a baját" — szélt a tiszttartó ur, akit az e szavakra belépő házi­asszonya uzsonnázni hivott. Az volt a szerencse, hogy a há­E G R I U J S A G ziasszeny, kinek feltűnő volt az, hogy a „szohaur" mennyire ipar kodik őt kitessékelni az ószeres előtt a szobából, hallotta az utóbbi párbeszédet. Ügyelni kezdett a lesndő vejére, aki iránt különben a felfogadott és faképnél hagyott „gazdasszony" panasza folytán már a rendőrség is melegen érdeklődött. Minek fűzzük tovább a szót? Ezután már gyorsan pergett le az események filmje mindaddig, mig hősét, a lakások és szivek al- és főbáriőit a rendőrség s nemsokára pedig a helybeli cs. és kir. állo­másparancsnokság & pártfogásába nem vette. (T.) miiiszterelaök a harc­téri helyzetről WoUsysíában vksx&üsföí, Bukovinában megállítottuk m oroszokat; Tia nyilatkozata a kép- viselőháEban. Budapest, junius 28. A képviselőház mai ülésén, gróf Tisza István miniszterelnök a követ­kező nyilatkozatot tette: Tisztelt Ház! (Halljuk! Halljuk!) Azok az óriási harcok, a melyekről a tisztelt Ház junius 14-iki ülésén megemlékeztem, még nem fejeződ­tek ugyan be, mégis úgy gondo­lom, hogy helyénvaló, hogy azok­nak & legutóbbi folyamatára is ves­sünk visszapillantást és tájékoztas­sam a tisztelt Házat a helyzetről. (Halljuk! halijuk!) Azt hiszem, a leghelyesebb, ha akkorri nyilatkozatomhoz fűzöm mai kijelentéseimet. Junius 14 én konstatálhattam, hogy a mi hadseregünk eredeti harcvonala annak nagy részében változatlanul, rendületlenül fennáll. Ezt a nyilatkozatomat ismételhe­tem ma is. Azok a részei a mi harcvonalunknak, amelyeknek hát­rányommá az orosz offenziva első időszakában nem sikerült, változat­lan szilárdsággal kezünkben vannak ma is. Azon pontokra nézve, ame­lyeken sikerült az orosz offenzivá- nak a mi haderőinket visszanyomni, ama reményemnek adtam kifejezést, hogy a folyamatba tett ellenintézke­dések hatása mihamarabb érezhető lesz és hogy ez a reánk nézve kedvezőtlen hadiesemény csak múló epizód lesz. Ez a reményem a volhyniai harc- j térre nézve teljes mértékben azon- ; nal beigazolódott. Azek az erősítések, melyeket agy saját magunk, mint különösen né­met szövetségesünk a legrövidebb idő alatt a veszélyeztetett pontokra küidheteíi, éreztetik hatásukat és ma már egy lépésről lépésre előre­haladó ellenoffenzivával állunk szem­ben. Konstatálhatjuk, hogy az oro- ; szók által elfoglalt térnek jelenté­keny része ismét a mi kezünkben van. Nem állhatott be a fordult olyan gyorsan a bukovinai harctéren. Itt küzdő hadseregünk még huzamo­sabb időn át túlnyomó ellenséges erővel állott szemben és ezen túl­nyomó ellenséges eső hatása alatt — mint méltóztatnak tudni — foly­tatnunk kellett visszavonuló mozdu­latainkat. Ezek a mozdulatok — fájdalom — Bukovina jelentékeny résiének ellen­séges kézbe jutását eredményezték, de az ellenségnek okozott nagy veszteségek mellett teljes rendben mentek végbe. Hadseregünk ma is teljes összefüggésében intakt, teljes harckészséggel erős állásokban helyt áli és — a mint méltóztatnak tudni — 3—4 nap alatt nem az ©rósz offen­ziva előrehaladásáról, de az orosz támadásoknak nagy veszteségek mel­let való visszautasításáról számolhat­tunk be. A helyzet tehát ma az, hogy a volhyniai harctéren a mi ellenoffen- zivánk lépésről-lépésre halad előre, a bukovinai és kelefgaiiciai harcté­ren pedig az ellenség előnyomulá­sát megáiliíottuk. Az erőviszonyok ezen a harctéren is a mi Javunkra tolódtak el és semmi ok nem forog fenn arra nézve, hogy a múlt fel­szólalásomban kifejezett reménysé­gemből bármit is levonjak, állás­pontomon bármit is változtassak és hogy ne a sikerbe vetett rendíthe­tetlen bizalommal nézzünk e közel jövő elé. Ezeket tartottam most kötelessé­gemnek kijelenteni. (Élénk helyeslés). A képviselőház éiénk helyesléssel fogadta a miniszterei nők nyilatkoza­tát, mely országszerte is általános megnyugvást és bú a! mát kelt. Repülő karc németek és oroszok közt a Rigai öbölben. (Saját ÍMdésiíónk teiefonjalentése.) Bsrlis, jmn. 28. A Wolf-ügyaökség jelenti: jsmiss 26~án egy német re­pülő a rigai öböl nyugati bejáratánál 5 orosz repülő­géppel találkozott s a kifej­lődött karcban egy orosz repülőt leszállásra kénysze- ritett. Később 5 német és 5 orosz repülő között harc fejlődött ki, melyben 2 orosz repülő súlyosan megsérülve kény­telen volt leszállani. Egy német repülőt, amely a ten­gerre szállolt le, a benne ülők iniíígsemffiiisitettak s egy segítségül jött repülőn tá­voztak a repülők felszálló helyére. A többi repülők sértetlenül tértek .vissza. Színház, Heti műsor : Csütörtök d. u. . Lengyelvér „ este Tökéletes asszony (Szalma Sándor felléptével) Péntek .... Elvált asszony (Kormos Ilonka felléptével) Szombat . . . Luxemburg grófja (Kormos Ilonka felléptével.) Vasárnap d, u. . Pirosruhás hölgy „ este . . Tatárjárás Kormos Ilonka felléptével utalsó előadás. Tökéletes asszony. Ez a kiváló sikerű operett kerül ma esie színre a két főszerepben Halmos és Szalma Sándorral, a többi szerepeket Pádly, Endrei, Császár és Rátkai játszák. A fcérletszelvények a mai előadásra még érvényesek. Hadimunició kiviteli tilalom Amerikában. (Saját tudósítónk telefonjeleníése.) Az Egyesült állaai®k kor- Hiánya hat hónapos kadi- mtmíció kiviteli tilalmat adott ki arra az esetre, ha Mexikóval szemben a fe­szültség nem enyhül. ii I n & éi.i Eger, junius 28. — Halálozás. Részvéttel vettük a hirt, hogy Lukáts Ferenczné szül. Geiger Terézia e hé 28-án meg­halt. Az elhunytat, kit Egerben ki« terjedt rokonság gyászol, különösen a Répás család, e hő 30 án, pénte­ken délután 4 órakor helyezik a Hold-utca 13. sz. gyászházból a Kisasszony-temetőben örök nyuga­lomra. — Nagy postarablás a buda- psst—Miskolci vonalon. Budapest és Kassa közt a kassai mozgóposta kocsiján ismeretlen tettesek elloptak egy 160000 korona papírpénzt tar­talmazó postaládát, A pénz a göl- nicbányai adóhivatalnak volt cí­mezve s Budapesten a 70 es számú postahivatalnál adták fel. Mikor a vonat a miskolci állomást elhagyta, akkor vették észre a láda eltűnését. A budapesti rendőrség a legerélye­sebben nyomoz az Sgyben, de ed­dig eredménytelenül. — E. 14. a rekordmozdony. Harry Pieluck, a nagy német ren­dezőnek, ki az idei számban egy­másután aratja a kivételes sikereket, egyik legnagyszerűbben sikerült al­kotása ez s filmdráma. Egy vidék­ről felkerült szegény fiatal ember áll a cselekmény központjában, kit a sohasem látott világváros fényűző, rohanó áradata mámorossá tesz. Mindenáron gazdaggá akar lenni, élvezni a város ezernyi gyönyörét. Egy nagy gépgyárba jutva, intrikus módon ugyan, de sikerült célját elér­nie. Már egészen közeiről int a sze­rencse, vagyon, úri feleség, de a ránemtermettség, mely nála még gonoszlelkflséggel is párosul, meg- bosszulja magát. Harry Pielt a ren­dezőt ennél a filmnél is az jellemzi mint eddigi nagy alkotásainál: már az elsé pillanatban megragadja az érdeklődést s hátterül most is nagy ipartelepet, gépszörnyetegeket hasz­nált. A grandiózus filmet ma 4, 6 és fél 9 órai kezdettel mutatja be az Uránia.

Next

/
Thumbnails
Contents