Egri Ujság - napilap 1916/2

1916-06-16 / 165. szám

XXIII. évfolyam. IPI6. juníus 16 , péntek 165. szám Előfizetési árak: Helyben és vidéken postán küldve egész évre 18 korona, — fé! évre 9 korona, — negyed évre 4 k«r. 50 fiit., — egy hóra i kér. 50 f. — Egyes szám ára vasár­ég ftnneprup is 4 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. sz. Megyei és helyközi telefon szám •• 106. POLITIKAI NAPILAP íífeerkeaztö»D*. BKTÉT SAKKOR Pelíift* marfcwstö: KÁLLAY MIKLÓ8 DOBÓ IE9VÁH-MTO&DA BéaSTÉMT-PÁBSA»A®. Hirdetési árak: □ cm.-ként nyílttéri közlemények, birőság ítéletek, gyászjelentések hírek rovatában 20 fillér, hatóságok, részvénytársaságok, gazda­ságok, hivatalok hirdetményei, árverési hirde­tések 10 fillér, magánvállalatok hirdetményei 6 fillér. Eljegyzések, egybekelések, köszönet­nyilvánítások stb. 1—5 sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszönetnyilvání­tásai, felülfizetések nyugtázása 20 sorig 5 K Nyilatkozatok a harctéri helyzetről. Eger, junius 15. Két komoly államférfin nyilatkozata hangzott el a harctéri helyzetünkről a képviselőház szerdai ülésén. Az egyik Tisza István gróf miniszterelnökké, a másik Andrássy Gyula grófé. A két nyi!atk«zat egymással párhuzamos, de egy ponton mind a kettő összefonódott abban, hogy mindkettő nyílt őszinte egyenes beszéd volt. Nem takargatott egyik se semmit. Csak a helyzet jö­vőre kihatásainak mérlege­lésében volt Tisza kissé tartózkodóbb, aminthogy fe­lelős vezető állásában más­milyen nem is lehetett. Andrássy már szabadakban beszélt és ha lehet mondani még optimistább mint a mi­niszterelnök. Pedig Tisza is végeredményben kedvező­nek ítéli meg a helyzetet, j Andrássy még bizakodóbban szól s e részben mintegy kiegészíti a miniszterelnök gondosan megfontolt nyi­latkozatát. Mindketten elis­merik, hogy a helyzet ko­moly s hogy az oroszoknak keleti frontunkon felvonul­tatott erejét és eddigi sike­reit balgaság volna lekicsi­nyelnünk, de mindketten megegyeznek abban is, hogy ezek a sikerek még csak átmeneti, mulékony epizód- jellegüek, Csüggedni rémül­dözni, túlságosan aggodal­maskodni egyáltalában nincs okunk. Voltak az oroszok- nák a kétéves háború folya­mán ennél sokszorta na­gyobb sikereik is. Renge­teg számú siserahadaik már nem csak Csernovitz kapuit döngették, hanem bent ter­peszkedtek a Kárpátokban és Bártfán, Máramatosszige- ten mutogatták az utat egy­másnak Budapest felé s vé­gezetül mégis csúfosan kita­karodtak. Most is igy lesz. Annái is inkább igy lesz, mert most még nagyon messze vannak a Kárpátok­tól, ahová meg éppen ele­gendő és nem épen kényel­mes ütjük vezet ahhoz, hogy elvérezzenek felmorzsolód­janak. Végtére az eddigi dicső­séges példákból Ítélve a mi haávezetőségünk is nagyon jól tudja mit csinál mikor egy- egy csapattestünket va­lamely frontszakaszról visz- sszavonja, s tudja mit be­szél az a két államférfiunk is aki most a harctéri hely­zetről oly nyílt őszintesség- gel nyilatkozott. Tisza és Andrássy közelebb vannak a helyzet tisztánlátásának forrásaihoz mint a nagykö­zönség. Ők, hogy úgy mondjuk, ismerik a kulisz- szatitkokat, ismerik a terve­ket, számításokat tehát ha ők azt mondják nekünk: nincs ok az aggodalomra, abban teljesen megbízha­tunk, megnyugodhatunk. Egyébiránt nekünk magunk­nak laikusoknak is úgy tetszik, bogy ha az oroszok legújabb offenziváját nem is kell épen semmibe vennünk, de nem is muszáj túlságo­san nagyrabecsülnünk. Ez is olyan mint az előzők voltak. Azok a nagyhangú hári jánoskodá:ok, amelyeket az orosz hadvezetőség most há­nyaveti módon a bizonyára a semleges államok megté­vesztésére világgá kürtöl s amelyekben különösen a maga tömérdek munic-oiá- aak pazarlásával henceg, a nagyid ai cigányokat juttat­ják eszünkbe, akik a várvi- vásba már beleunt ellenség után öklöt rázva, azt kia­bálták : Hát há még á pus­kaporunk el nem fogyott volná, ákkor láttátok volna, mi történik ! . . . majd. így fogy el lassanként a muszka cigányok puskapora is és akkor aztán megint szalad­hatnak vissza oda, ahonnan jöttek. Tehát csak ne csügged­jünk. Bizzunk abban, amiket Tisza és Andrássy mondott. A képviselőház ülése Budapest, június 15. Rendkívül ellanyhult érdeklődés f mellett kezdődött ina délelőtt fél- I tizenegykor a képviselőház ülése. | Az indemniíási vita második nap- j ján több szónok iratkozott fel, de \ azért nem valószinütlen, hogy hol­nap befejezik az indemnitás tárgya­lását. Úgy a kormánypárti, mint az el­lenzéki oldalon igen kevesen jelen­tek meg. Az ellenzék vezetői, Ap- ponyi és Andrássy is csak később érkeztek. Az indemnitási vita első szónoka Juriga Nándor volt, aki kifejtette, hogy a pénzügyi terhek fedezése csak a nemzet biológiai értékének emelése révén lehetséges, miért is a házasságkötés módozatainak meg­könnyítése, a gyermekszaporulatnak az állam részéről való anyagi támo­gatása ajánlatos. Beszélt azután a szónok a terme­lés szervezéséről. Juriga után Giswein Sándor nép­párti képviselő beszélt. Szociális problémákat fejtegetett Károlyival együtt ö is a birtokpolitika reform­ját hangoztató. Gratz Gusztáv az élelmezési ba­jokat ecsetelte. Polemizált Szíerényi- vel végül elfogadta a javaslatot. Délután 2 órakor az ülést meg­szakították és Simonsits Elemér al- elnök délután 4 órakor nyitotta is inét meg Szünet után elsőnek Huszár Ká­roly (sárvári) beszélt. Nem szavazza meg az indemnitást, mert ez bizalmi kérdés. Eszterházy Móric gróf fel­szólalásához csatlakozik, hangsú­lyozza a munkások védelmét, mert a hadiruha vállalkozók valósággal kiuzsorázzák a munkásokat. Végül a hadsegélyezés és rokkant ellátás kérdésével foglalkozik. Utána Lukács György dr. szólal fel. Szerinte még dühöng ugyan a háború, de a béke már előre vet árnyékát. Az a véleménye, hogy a háborúról a békére nehezebb lesz az áttérés, mint a békéről a hábo­rúra éppen azért arra minden téren jól elő kell készülni. Most csak egy problémára kívánja a figyelmet felhívni, az elpusztult emberanyag pótlására, hosszasan beszél a cse­csemőhalandóság okairól s a gyer­mekvédelemről. A következő szónok Mezősy. Várták még Teleszky pénzügymi­niszter felszólalását is. Azt hiszik, hogy holnap az indemnitás vitáját befejezik. Karcom belép a kormányba (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Róma, junius 15. Hir szerint Marconi belép a most alakuló uj olasz kor­mányba s a municiós mi­niszter tárcáját vállalja. & cár ás 'a trónörökös a fronton. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Bécs, junius 15. A Rjecs írja, hogy a cár és a trónörökös a délnyu­gati frontra utaztak. Hra 4 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents