Egri Ujság - napilap 1916/2
1916-06-15 / 164. szám
3 is változatlanul kezünkben van az eredeti állásokban és megtörténtek a szükséges rendszabályok, úgy, hogy okom van annak a reménységnek kifejezésére, hogy ez múló epizód lesz és tartós befolyást az eseményekre gyakorolni nem fog. (Élénk helyeslés és taps. Felkiáltások : Adja Isten 1) Majd Báró Burián István közös külügyminiszter nyilatkozatát olvasta fel a miniszterelnök. Azután a napirend vitája következett, me yben elsőnek a függet lenségi párt részéről Károlyi Mihály gróf szólalt fel. A délutáni ülés. (Telefon jelentés.) Budapest, jun. 14. este 9 óra. Délután Saaghy Gyula beszélt. Majd gróf Apponyi Albert. Elismerőleg szól arról az őszinteségről, amellyel a miniszterelnök a hadihelyzetet feltárta. A nemzet mindent elvisel, csak a takargatást nem. Reméli, hogy a francia és olasz harctér nagy sikerei mellett az orosz vállalkozás f Gorlicze utánzatára tényleg nem lesz egyéb múló epizódnál. A Németországgal való szoros hadi és gazdasági kapcsolat fenntartásának a háború után is hive. A javaslatot nem fogadja el. Návay Lajos a lakosság élelmiszerekkel való ellátásáról beszél, amely főleg a városi közigazgatás egyik legfogosébb kérdése. Szterényi József a gazdasági helyzettel foglalkozik, hangoztatja, hogy az átmenetnek a háborús gazdasági életről a békés gazdasági életre zökkenés nélkül kell történnie. Hangoztatja a központok megszüntetésének szükségét, mert ezek mo- nopoliumra vezetnének s korrumpálnák a szabad forgalmat. A háború után az iparnak lesz rendkívül nehéz helyzete s az államnak sokat kell áldoznia beruházásokra. A javaslatot ő sem fogadja el. Ezután két interpelláció következett. Gróf Eszterhizy Móricz interpellált, a hadiruha munkabéreiről követelte a munkabérek minimálását. A másik interpellációt Pozsgay Miklós mondotta el a katonák szabad- ságolásárój. Románia nem bocsátja át Moldván az oroszokat (Saját tudósítónk telefonjelentése.)) Bukarest, .junius 14. A Seara jelenti: Románia Oroszországnak azt a kérelmét, hogy engedje meg az orosz csapatoknak Besszará- bián és Moldván keresztül az átvonulást, elutasította. Az Egri Újság minden lap- elárusitónál és dohánytőzsdében kapható. 1916 junius 15. Vármegyei 'közgyűlés. Szederkényi Nándor emlékezete. — 300000 koronás kölcsönt ve.»z fei a megye a katonai beszállásolás költségerre. — Az Eger város serséshizlaió kérdése. — Az állandó választmány ülése. ______________EGRI ÚJSÁG___________ E ger, junius 14. Heves vármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt rövidesen nemrég megtartott rendkívüli közgyűlése után, melynek egyetlen tárgya a vármegye hadi kölcsönjegy- zése volt, ismételten rendkívüli közgyűlést tartott Keglevich Gyula gróf főispán elnöklete alatt a sürgősebb lebonyolítást igénylő közigazgatási kérdések elintézése végett. A közgyűlést megelőzően d. e. fél 10 órakor ugyancsak Keglevich gróf főispán elnöklete alatt az állandó választmány ülésezett, s ez az ülés sokkal mozgalmasabb és elevenebb volt mint maga a közgyűlés. A közgyűlés és az állandó választmány a következő fontosabb s a nagy közönséget is általánosan érdeklő kérdésekkel foglalkozott. Most volt először alkalma meg emlékezni a közgyűlésnek Szederkényi Nándor volt főispán elhuny- táról is. Az alispán bejelentette, hogy az elhunyt ravatalára koszorút helyezeti s temetésén a vármegye képviseltetéséröl gondoskodott. Az alispán intézkedéseit tudomásul vették s egyben az állandó választ mány javasolta, hogy az elhunytnak mint főispánnak, de különösen mint a vármegye történetírójának kiváló érdemeit jegyzőkönyvben örökítsék meg s özvegyéhez részvét táviratot intézzenek. s Élénkebb vitát provokált az ál landó választmányi ülésen a városi sertéshizlaló ügye. A kérdést az Egri Újság olvasói elég alaposan ismerik, mert lapunk épen legutóbbi számában is behatóan foglalkozott vele. A legutóbbi képviselőtestületi ülés t idvalevőleg jóváhagyta a Farkas Kálmánnál a sertések hizlalására vonatkozóan kötött szerződést. Ez! a határozatot Élek Béla meg- feiebbe2te s e felebbezés folytán került a dolog a vármegye közgyűlése elé. Az előadó javaslata az volt, hogy az alaptalan és komolyan figyelembe nem vehető ellenvetésekre alapított felebbezést el kell utasítani s miután a sertéshizlaló létesítése a városra előnyös, a kép- viselőiestület határozata jóváhagyandó. Ezzel szemben Okolicsányi Lajos országgyűlési képviselő szólalt fel s azt javasolta, hogy oldja fel a közgyűlés a város határozatát s utasítsa uj megfontolt' határozat hozatalára, de ne a felebbezésben felhozott tényleg nem komoly érvek alapján, hanem azért mert a város a hizlaláshoz szükséges tengeriről nem gondoskodott s nem is tud gondoskodni s tapasztalta, hogy mindazokban az esetekben midőn a város a közönség ellátásáról akart gondoskodni, ez a kísérletezés rendesen a város anyagi károsodásával végződött a nélkül, hogy a közönségnek ezzel szemben valamely látható előayőket nyújtott volna, utal a város legutóbbi sertésvásárlására, amellyel a város nem, hogy leszállította volna, de felemelte az árakat s hozzá még nem is képes a húst és szalonnát értékesíteni. Dr. Setét Sándor szerint a város egyáltalán nem képes üzletvitelre, minden üzleti vállalkozása visszafelé sült el, azért egyenesen a határozat megsemmisítését javasolja. Kánitz Dezső szerint a város most éppen úgy akar a sertéshizlalással experimentálni, mint annak idején, persze ráfizetés mellett a krumpli, hagyma és kása vásárlással experimentált, szintén a határozat megsemmieiiését javasolja. Okolicsányi Lajos a városnak a szóban forgó kérdés autonóm jogkörébe tartozik, azért nem járulhat hozzá a megsemmisítéshez. Hadd hozzon csak a város uj határozatot, gondja lesz rá, hogy annakidején ezt a határozatot tényleg alapos megfontolás után hozzák meg, különben tudomása szerint ma már Farkas Kálmán sem ragaszkodik a szerződéshez. A másik, az egri közönséget közelről érintő kérdés a katona beszállásod dijak megtérítése volt. A vármegye közönsége azt már elhatározta, hogy a beszálláso’.ási terhet viselni kivánja s azokat a lakástulajdonosoknak megtériti. E célból a kormánytól 200.000 koronás segélyt vagy kamatmentes kölcsönt* kért. A kormány a vármegye kérelmét elutasította azzal, hogy a szükséges beszállásod dijak fedezetéről pótadó kivetése utján gondoskodjék. Ehhez képest az állandó választmány azt javasolta, hogy vegyen fel a vármegye 300,000 korona fo lyószámla kölcsönt egyenlő részben az Agrár és Hevesmegyei Takarékpénztárnál s ennek törlesztésére a jövő évtől kezdve 3 éven át 120.000 korona katonabeszálláselási pótadót vessen ki. A közgyűlés, amelyet Keglevich Gyula gróf főispán fél 11 órakor nyitott meg, rendkívül gyors lefolyású volt. A közgyűlés minden hozzászólás nélkül egyhangúan elfogadta az állandó választmány valamennyi javaslatát. Egyhangú volt a határozat a gróf Buttler alapítvány betöltésénél is, mely szerint a vármegye Fogéi Antal egri és Szabó Árpád besenyőtelki tanulót küldi fel a Ludovika Akadémiába. A közgyűlés végén Hevesi Gusztáv, akit a vármegye főispánja tb. főszolgabíróvá nevezett ki, ietette a hivatali esküt. Szabadságolják aratásra azokat a népfelkelőket, akiknek aratási szerződésük van. Eger, junius 14. A legutóbb besorozott és szolgálattételre már be is vonult népfelkelők közül számosán még az év elején aratási szerződéssel leszerződtek az idei aratási munkákra. Miután az igy behívott aratók pótlására megfeleiő munkaerőt találni már nem lehetett, a íváros felirt a honvédelmi kormányhoz, !hogy ezeket a népfelkelőket az aratásra Hsza- badságolja. Ma érkezett le a városhoz a honvédelmi miniszter leirata, mely szerint azokat a 18 éves népfelkelő- . két, akiket arató-szerződés köt első | kiképzésük után, az aratás idejére szabadságolni fogja. HÍREK Eger, junius 12. — Köszönetnyilvánítás. Mindazok, kik felejthetetlen férjem elhunyta alkalmából részvétükkel fájdalmunkban osztozni fés azt enyhíteni szívesek voltak, ezúton fogadják hálás köszönetünket a Székely-család. — Zola Emil nagyszerű regényéből készült filmdrámát, Therese Raquint mutatja be ma az Uránia. A filmgyárnak erről a remekbe sikerült filmjéről nem lehet hízelgőbbet mondani, mint hogy minden jelenetéből Zola Emil gigantikus zseniálitása, szkeptikus világlátásának lenyűgöző hatása sugárzik ki. A lélekzetcsendesitő drámai jelenetekben hárman szenzációsan játszanak, de különösen Carmi Mária, kinek ez az alakítása legjobb régi szerepeire emlékeztet. A vidám tárgyú filmeket kedvelő közönség szórakoztatására is gondolt a mozi vezetősége, midőn az amúgy is igen fényes műsorba, „Feleségem a primadonna" c. három felvonásos kacagtató vígjátékot beosztotta, a melynek főszerepében Henny Weisse, a bájos szőke csoda nyújt elragadóan kedves alakítást. Az Uránia vezetősége ugyiátszik nem törődik a holt szezőnnal, mert egymás után tűzi ki bemutatásra a jobbnál jobb filmtermékeket. Node valószínűleg hálás is lesz érte a közönség és azzal fogja a vezetőség áldozatkészségét honorálni, hogy tömegesen fogják látogatni a fényes előadásokat. italt ai Egri Mm
