Egri Ujság - napilap 1916/2
1916-06-14 / 163. szám
1916 junius 14. EGRI ÚJSÁG 3 Színház. S 1 Heti műsor : Szerda . Csütörtök Péntek . Szombat Vasárnap Magyar nábob Csókszanatorium Bíboros Csókszanatorium Csókszanatorium A kiskirályt elevenítette fel pünkösd hétfőjén a színtársulat nem túlságos szerencsével, Bizony férfi énekes nélkül bajos operettet játszani, Paiégyi társulatánál . pedig ez idő szerint nyoma sincs olyan férfinak, akiben némi ének hangok lakoznának, Úgy látszik, hogy a vendégszereplőkkel nincs a társulatnak sak szerencséje. Az egyik el sem jött, Balázs Rózsi a Mágnás Miskával együtt lemaradt s nem tudjuk nem lett volna e kellemesebb, ha hasonlóképen járunk Jakabfi Dezsővel is, aki szintén nem tartozik az első kvalitású énekes színészek közé. Halmos Mici finom és nagyon nívós ebben a szerepben is s az ő szép énekében és őszinte komoly átélésről tanúskodó játékban most is gyönyörűségét keltette a közönség. Különösebb incidens ezt az előadást sem zavarta. Egy magyar nábob, Jókai csodás regénye ma másodszor kerül színre a főszerepekben Vajda, Ka- sits, Rónai, Niczkiné, Klenovits, .Fenyő és Zsoldossal. Csókszanatórium operett csü törtökön bérletben kerül színre. A pompás operett, melyben egész sereg tánc és énekszám van, kellemes szórakozást nyújt. Főszerepeit Endrei, Pádii, Halmos és Zsoldos játszák. Bíboros, szinmű pénteki előadását már is nagy érdeklődés előzi meg. A pompás darabot Palágyi rendezi és ő játsza a címszerepet is, mely egyik legjobb szerepe. Gyümölcsösünk pusztulása Eger, junius 13. Az egri gazdák nem utolsó jövedelmi forrását képezi a gyümölcs- termés, mely rendes körülmények között nemcsak a helyi szükségletet elégíti ki, hanem mint expert cikk is számot tevő. Igen sok szegényebb családnak, kinek csak-kis gyümölcsös kertje van, a gyümölcs- termés a fő jövedelmi forrása s ebből áll az évi jövedelmének nagyobb része. Gyümölcsérés idején naponként 5—600 puttón gyümölcs kerül eladásra az egri piacon. Az idén azonban ez a gyümölcs- termés a minimumra redukálódik. Eltekintve attól, hogy a dió, cseresznye és barack túlnyomó része a legtöbb helyen lefagyott, megmaradt termésben különösen pedig a szilva és alma termésben a hernyó pusztít alig elképzelhető nagy mértékben. A legöregebb emberek nem emlékeznek rá, hogy a hernyó ily óriási károkat okozott volna ]a gyümölcsösökben, mint most. Sok helyütt már is olyanok a fák, mint ősszel lombhullás után, mert a hernyó a virágot és lgmbozatot mind lerágta. Hiába szedetlék a gazdák 2—3 koronás drága napszámosokkal a hernyó fészkeket, mert ha egy egy jj fán csak egy két fészek is rajta j maradt, ami elkerülhetetlen, abból a hernyó kikelés és fejlődésére fe- lettéb alkalmas áprilisi meleg időben annyi hernyó kelt, hogy az képes ! volt az egész falombozatát lerágni. A husvét előtti esőzés pedig a már jól fej’ett hernyót nem puszlitotta el. így aztán már is tízezrekre rúg a gyümölcsösökben a okozott kár. Hogy a hernyó a kedvező időjárás mellett igy elszaporodott, annak egyik oka s épen erre kívánunk hangsúlyozottan rámutatni, az hogy nálunk elenyészően kevés a madár, amely pedig kora tavasszal épen ezen hernyókkal táplálkozik, s azokat pusztítja. Nálunk azonban a földműves gyermekek állandó szórakozása a madárfészkek szedése ; mig az inteiigensebb osztály gyermemkei gummi és flóbert-paskával pusztítják egész nyáron át a madarakat . s akadályozzák meg ezen hasznos madarak kellő elszaporodását. Ennek a 'gyermekszórakozásoknsk az árát fizetik meg most drágán a gazdák, mert a madarak által el nem pusztított hernyók elpusztították a gyümölcsösöket. Igen fontos érdek tehát a hasznos madarak minél nagyobb mértékben való elszaporodásának előmozdítása,' miért is a 'szülőknek keli nagyobb gondot fordítani arra, hogy gyermekeik a madárfészkeket és madarakat ne pusztítsák, mert a hatóságnak erre a mai viszonyok között alig van módja és ideje. Vannak helyek, ahol mesterséges fészkeket raknak a fákra, hogy a madarak szaporodását előmozdítsák, ezt a jó példát az egriek is követhetnék. K. J. Kátyúban a városi sertéshizlalás Farkas Kálmán nem fogadja el az újabb feltételeket. Van-e megoldás? Eger, junius 13. Több Ízben * foglalkoztunk már a városi sertéshizlaláz kérdésével, amely január óta lassankint igen csinos tengeri kígyóvá nőtte ki magát vagy minden lesz belőle csak hízott sertés nem: A legutóbbi városi közgyűlés jóváhagyta ugyan a Farkas Kálmánnal kötött szerződést, de bizottságot küldött ki a hizlaló felülvizsgálatára s kikötötte, hogy a szerződést Farkas Kálmánnal tiz évre kell megkötni. A bizottság kiszállt a helyszínére s szeme előtt a szerződés 10 évi tartamával vagy még hosssabb idővel talán egy örökkévalósággal s azzal az erős meggyőződéssel, hegy nem is lehet jé, ami a városnak készül, felfedezett egy sereg hiányt. Gyöngének ^találták a tartó oszlopokat, légvonatot észleltek a helyiségben, szóval kimondották, hogy Farkas Kálmánnak pótmunkákat kell teljesíteni. Pótmunkák tehát hála Istennek voltak már, ha hizlalni való sertések nem voltak is. Közben azonban jött a mindig kritikus közvélemény s a sertés hizlalót pótmunkával sertés és tengeri hiánnyal együtt mindenestül megfelebbezték. Dagadt, nőtt.az ügy. A rossz májú kriíika itt is disznóságot sejtett amott is azu'án szimatolt. A sok disznéságból azonban hiába csak nem lett sertés. Mégis akadtak, akik belátták, hogy ez igy tovább nem mehet s egyik utóbbi jóléti bízott ság elhatározta, hogy a közgyűlést kikapcsolja a dolgok további fejle ményeibel s gyorsan nyélbeüti a sertés hizlalás ügyét. Csak az ügyét, mert sajnos komolyan nem is mertünk arra gondolni, hogy magából a sertés hizlalásból tényleg lesz hamarosan valami. Nem is lett. A jóléti bizottság említett' ülésének már jó két hete is elmúlt, mindazonáltal ebben a dologban mindössze csak annyi történt, hogy a polgármester feh- hivía Farkas Kálmánt, hogy 8 nap alatt pótolja a sertés hizlalón észlelt hiányokat s fogsdja el a közgyűlés kiköiését és kösse meg 10 évre a szerződést. A város tehát gondoskodott róía, hogy uj erősebb tartó oszlopok legyenek a sertés hizlalóban, hogy legyen kátránypapir az oldalán, csak épen, hogy központi fűtésről, vízvezetékről és villany világításról nem gondoskodott. De a legfontosabbat mégis kifelej- ette a hizlalóból. Sertésekről t. i. most sem gondoskodott, ugyancsak elfeledkezett a sertésekbe való kukoricáról is. Most jön azonban az érdekes fordulat a dologban. Farkas Kálmán ma beadványt intézett a városhoz. Beadványának lényege az, hogy ő sedéshizlalásra akart vállalkozni a város részére. A város azonban sertések helyett állandó herce hurcát, kisebb-nagyobb szekatúrát szállít számára, amelyek idővel híznak ugyan, de szalonna nem lesz belőlük soha, akár csak a kutyából. A hizlalót ó magának építette első sorban. Meg van róla győződve, mert szakértő maga is, de más szakértők véleménye alapján is, hogy a hizlaló kitűnő. Egy nagy hibája van, de azen nem segít se szarufa se kátránypapir s ez az, hogy még mindig nincs benne sertés, ő tehát a kívánt pótlásokat nem teljesiti. Hasonlókép nem köt 10 évre szerződést a várossal, mert erre nem is ajánlkozott. Ő a háború tartamára vállalta a hizlalást s nem hajlandó magát 10 évre lekötni. Itt van aztán az egész feneketlen kátyú, amelybe az egész hizlalás ügye megrekedt. Júniusban vagyunk. A disznóknak már januárban hizni kellett volna. Végre nagynehezen tettek egy lépést, a hizlaló meg van, de még miudig ninca disznó, még mindig nincs takarmány. Két fontos lépés tehát még hátra van. Ha mindegyikhez annyi időre van a városnak szüksége, mint amennyi az első hizlalóhoz kellett, akkor talán még a háború is elmúlik, mire a hizlalási megkezdhetik Egerbe. • S most ahelyett, hogy komolyan a tengeri és a sertés biztosításához fogna a város, már érezzük, mint kezd hozzá egy aprólékos kanapé porhoz a kátránypapir és tartozékai körül, amelynek zegzugos útvesztőjében gyönyörűen eltévednek tőlünk a rendkívül óhajtott hízók. Van-e mód hát a kátyúból való kikecmergésre? Véleményünk szerint ebben a kérdésben ez a leghelyesebb megoldás. Tisztázni kell, mindenekelőtt érdemes-e még egyáltalán bele fogni a hizlalásba, vagy akkor vészit legkevesebbet a város, ha elveszti a sertéshizlalóba belevert 4000 koronát. Hívjon össze a Polgármester gyorsan bizottsági ülést, lelkiismeretes, érdektelen, megbízható és szakértő férfiakból s állapítsák ott meg alapos megfontolás után:. hogy a mai sertésárak mellett érdemes-e még a városnak megkezdeni a hizlalást ? Ha a válasz igenlő iesz, akkor vegye a lanács a kezébe a dolgot és mellőzve képviselőtestületi jóváhagyást és pótlásokon, kát- ránypapirokon, és szerződési időtartamon való nyargalászást, tegyen meg a leggyorsabban minden lépést a sertések és a szükséges takarmány beszerzésére. A fő azonban itt is a gyorsaság s az elhatározott cselekvés. Mert folytonos bizottsági ülésből, végzésből és határozatból, aktából, irkafirkából, bürokratikus retortákon való csürölésből szintén aligha lesz valaha szalonna. Bőse! az aj olasz mu’sztereinök. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Viktor Emánuel király ma Brusati szárnysegéd kíséretében Rómába érkezett. Hosszas kihallgatáson fogadta Salandra volt miniszterelnököt majd Manfredit, a senátus és Marcorát a kamara elnökét. Ezenkívül újabban hosszasan tanácskozott Salandrávai, végül meghallgatta Boselli kamarai dékánt is. A kihallgatásoknak az lett az eredménye, hogy Boselli válalkozott a kormány alakítására.
