Egri Ujság - napilap 1916/2
1916-06-06 / 156. szám
1916 junius 6. E G R I ÚJSÁG 3 A minorita házfőnök most már közölte azt a megfigyelését is, hogy azalatt a két hónap alatt, mióta Bakondi belátogatott a rendházba és a templomba, mintegy} 180 koronával kevesebb volt a persely bevétele. Bakondi a rendőrség előtt beismerte, hogy három ízben kisebb összegeket tényleg vett ki a görbe kulcs segítségével a perselyből, de többször nem bántotta s egyúttal késznek nyilatkozott arra, hogy azt a 180 koronát, amellyel állítólag az ő templombajárása idejében apadt a persely bevétele, hajlandó megtéríteni. A rendőrség kihallgatás után szabadlábra helyezte. A világháború keletkezésinek ólai. Ultimátumunk Szerbiához és következményei. — A felrebbentett darázsfészek. — Németország békét kívánó késedelme. (Az Egri Újság katonai munka társától.) Eger, junius 5. IV. Az orosz világ politikai célok természetes ellenlábasa az Osztrák- Magyar birodalom, mert a leirt terjeszkedések csak testén át lehetségesek. Németországra is vészt hozó volna e célok beteljesedése t. i. az Atlanti óceánt az orosz kereskedelem csak Kislen át érheti el. A többi harcoló népek érdekei mind kicsi nyesek a fennt nevezett célokkal szemben, csak mint eszközei a két politikai csoportnak jönnek számításba. A £nép szaporodásában stagnáló Francia állam félelme az erejében gyarapodó szomszédtól, nem a revanche eszme megvalósítása tette Franciaországot Oroszország bankárjává s bocsátotta rendelkezésére a financiális erőt a katonai szervezkedés kiépítésére. Az actiókban résztvevő kis államok a kilátásba helyezett osztozkodásnál jelentkeznek, a Szerbek fajuk egyesülését tartották keresztül vihetőnak, Belgium a Kongót féltette az angol anexiotol, ha átengedi területén a német hadakat. Japán szerepe nem bir fontossággal a végkimenetel szempontjából, a •fegyver szállítást mint semleges állam ép úgy gyakorolhatta volna akár Ameiika; a később akcióba lépő Itália céljairól, érdekeiről, valamint a hármas szövetség szerző déseiről, majd más alkalommal óhajtunk értekezni. A szerb merénylet csak provokáció volt diplomáciai tárgyalások foganatosítására, azokon a Monarchia tekintélyének lejáratása és nagyhatalmi állása veszélyeztetésére. Csuvaj horvát bán, Weressanin bos- nyák helytartó, a magyar görög katolikus püspök elleni merényletek által az entente a Monarchia azon népeire akart bátorítólag hatni, melyeknek politikai akciójára számított. Habár az entente hatalmainak kissé korán érkezett a háború kitörése, de nem jött alkalmatlanul s rögtön hajlandók voltak azt elfogadni. Túlsók gyuanyag volt már összehordva, hogy az idő elótt lángra ne kapjon. A krízis lefolyása a lapok híságjairól ismeretes, csak a háborút megelőző diplomáciai ténykedésekről kívánunk megemlékezni. 1914. év julius 2JI-án a Monarchia ultimátumának belgrádi átnyuj- tásakor a hatalmak némelyike még nem volt tisztában a Szerbia elleni akció fejlődésének méreteivel, loca- lizálhatónak tartották. Csak Oroszország és Anglia látták tisztén a helyzetet s vették ét a vezetést. Belgrádi diplomáciájuk féleg Hart- vigh és a szerb külügyminiszter Pasics lettek terveik mozgatói, Oroszország 25-én már megkezdte titokban katonai előkészületeit. Németország mely kezdetben Monarchiánkat Belgrádban hatha- . tósan támogatta 27-én Grey parlamenti beszéde folytán eszmélt az í európai háború veszedelmének tudatára, miután az angol államférfiu kinyilatkoztatta, hogy a szigetbirodalom az esetben ha a kérdés nem lesz egyedül mint a Monarchia és Szerbia ügye kezelhető, nem maradhat egy esetleges háborús con- fliktusban iadiferens. Eddig a német diplomácia mindenben egyet ért a Monarchia politikai tevékenységével, de ez időben egész nagyságában tűnt fel elölte a világ ka ; katasztrófa veszedelme s maga : Vilmos császár is saját kezű a cár- I hoz intézett leveleivel igyekezett az események lokalizálására, mi Sassa- nov külügyminiszter makacsságán megtörött. Hamarább már 26-án lisztában volt a helyzettel Berchtold gróf s nem engedte kicsavarni kezéből az iniciativát. Az angol részről ajánlott conferenciát elfogadói nem volt hajlandó, mert meg volt győződve arról, hogy a nagyhatalmak még a szövetséges Olaszország is érdekei ellen fognak működni s Németország befolyása nem lesz elegendő védelem, azonban nem akarván Oroszországot izgatni szövetségese intencióinak megfelelőig vezérkarunk csupán a déli határok ellen rendelte el haderőnk egyré- szének mozgósítását, igy Oroszország provokálásától tartózkodott. Ennek dacára Orosz és Franciaország- titokban katonai intézkedéseket tettek határaikon. Olaszország, melynek diplomáciája már ezidőben erős szálakkal volt az enlente érdekeihez csatolva, tisztán látta a helyzetet, de e felől az ellendiplomáciával értekezett, nem szövetségeseivel s a szerbiai érdekeltség tekintetében orosz érdekeket mozdított elő, melyek saját céljait is fedték. Még julius 27-én a német külügyminisztérium határozotisággal köve telte a Monarchiától — mely a megbeszélések folytatását Oroszországgal hiábavalónak tartotta — hogy ha Szerbiával nem is, de Oroszországgal az átadott ultimátum egyes követelései felől tárgyaljon, mert mint jelezte: nem eugedi magát tanácsai mellőzése által világháborúba kergetni. Ezen hangot a német diplomáciából Grey e napi parlamenti beszéde váltotta ki, mely orosz beavatkozás esetén eurépai érdekekről szólott: ami világháborút jelentett. Az országok bel élete megváltozott, az összes energiák a háború szolgálatába állottak. A Rémet diplomácia habozott, csak 30 áa látta teljesen a világháború kikerülhetetlenségát, midőn Ssssanow Pourtalés gróf német nagykövetnek ledikiálta azcm feltételeket, melyek teljesítése után Oroszország leszerelni hajlandó, és pedig: Ausztria Magyarország elismeri, hogy a szerb kérdés Eurépai jelentőségű, a szerb állam suvere- nitását sértő követeléseit elejti. Ez*, a már éveken át provokált Monarchia tekintélye csorbítása nélkül el nem fogadhatta. Olaszország ez eseményekre nem lévén felkészülve, a béke érdekében igyekezett nyomást gyakorolni szövetségeseire, azzal vélt célt érni hogy kijelentette, hogy a 'v szerződés értelmében nem köteles a háborúban részt venni, annak 7-ik pontja értelmében balkán aktiónk esetére rekonpenzátiót követelt, sőt nem átallotta Angliára beavatkozása érdekében nyomást gyakorolni, mert tudta, hogy a német szövetséges ténykedésére a szigetbirodalom állást- foglalása nagy befolyást fog gyakorolni. Gróf Berchtold nem tágított, a német diplomácia kénytelen volt vele tartani. Miután a helyzet tisztázódott, gyorsan követték egymást az ese* mények. A német császár közbenjárása még jobban kimutatta azt a nagy különbséget, mely a két csoport érdekei között fennáll; Oroszország megkezdte a mozgósítást, mire Németország augusztus 1-én, a Monarchia 4-én izente meg az Oroszbirodalomnak a háborút. A német diplomácia habozása folytán a központi hatalmak felkészülésükben 5 napot vesztettek s ennek stratégiai hátránya érezhetővé | vált a marnei s a második lembergi csatában. A háború kezdetét vette. Mi igyekeztünk magyarázatát adni bekövetkezése okainak, hogy létrejötte nem a véletlen következménye, vagy egyes államférfiak akarata, szeszélye, Igyetlensége és működéséből folyé asemény, hanem eredménye az egyén által alkotott államok szerves életének, azok fejlődése okozta kényszer helyzetnek, mely ha nem ma, úgy pár éven belől biztonsággal bekövetkezett volna, miként újra meg újra átviharzanak a természetben az elemek okozta ; katasztrófák — melyek után uj élet virul. | Az emberi elme keresi az okokat, | véges erővel küzd elleuök, de tartósan megakadályozni nem képes. Nyugodjunk meg a változhat- Ianbau. Dobay. Tani erődje körül van zárva. . (Saját tudécitéuk telefoajeleatése.) Páriából [jelentik: Nagy elkeseredést szült, hogy a fran- , ciák hiába kísérelték meg a ! legnagyobb erőfeszítéssel, hogy összeköttetést teremtsenek a I Vaux erődben elszigetelten álló francia csapatokkal. Ezek sze- j rint a vauxi erőd teljesen kö- ' rül van zárva. Eger, junius 5. — Személyi hírek. Békefi Rémig dr. zirczi apát folyé hó 3-án Egerbe érkezett s a ciszterci read házban hivatalos látogatást végez. — Ugyancsak Egerben tartózkodnak Badics Ferenc dr. kir. tanácsos, budapest- vidéki tankerületi kir. főigazgató és Négyesy László dr. egyetemi tanár. Előbbi hétfőn és kedden a főgimnáziumban, szerdán a főreátiskolá- ban elnököl az érettségi vizsgálatokén; utóbbi az érseki tanítóképzőben miniszteri biztosként van jelen a képesítő vizsgálatokon. — Gyászhir. Részvéttel vettük a hirt, hogy Vratarits Lajos földbirtokos nyugalmazott árvaszéki tisztviselő életének 55-ik évében Veze- kényen hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése e hó 4-én délelőtt volt Vezekényen ahol az elhunyt földi maradványait a családi sírboltba helyezték. — Felüvizsgálat a siketnéma intézetben Berkes János a gyógypedagógiai intézet igazgatója, országos szaktanácsi előadó ma az év végi taneredmény felülvizsgálata céljából meglátogatta a siketnémák hevesmegyei intézetét. A kiküldött miniszteri biztos még holnap és holnapután is folytatja az intézet felülvizsgálatát. A tapasztaltak felett eddig is legteljesebb megelégedését fejezte ki.
