Egri Ujság - napilap 1916/2

1916-06-02 / 152. szám

I§!6 juníus 2. E 0 Rí ü J S A G A világháború keletkezésének okai, Angol-német érdekek. (Az Egri Újság katonai munka- lársáiói.) Eger,. junius 1. II. A múlt század második évtizedé tői kezdve a világ vezető nagy ha* talmai: Angol és Oroszország, mert ezek közös 'munkája törte meg a nagy Nepóleea hét#Imát; ma ugyaneiafeet üt jak a német világba - táláéi törekvések kerékkötőiként fel­lépni, pedig a XIX. század köze­pén az angol diplomácia működése az orosz saáraurföldi világhatalom terjeszkedésének meggátlásában élte ki magát; kezdeményezője volt a krimi háborúnak, a wnstefanéi tö rök orosz béke rektifikálásán Német és Ausztria-Magyarorezággal kézre működik, a japón-engol szövetség szintén a moizkovita birodalem Csendes Óceán menti terjeszkedése ellen jött létre, tehát hiba volna azt hinni, hogy e két rivális ország szö­vetsége hosszú életű !e«z és folyton uralni fegja e század külpolitikáját. Nem, Anglia világuralmának két természetes versenytársa van: a német és erosz. És hogy a leszá­molást az angol államférfiak a né­metekkel tartották sürgősebbnek, annak oka az, hegy a német nép a múlt század hetsdik évtizedében tör­tént egyesülése folytán, gyorsabban birta kihasználni az inteligenciájában rejlé négy erkölcsi és anyagi erőket, valamint a szabad tenger mellett fekvése kölcsönözte gazdisági hasz­not, mint a kulturailag elmaradot­tabb orosz nemzet, melynek biro­dalma, fekvésénsk a Jegestenger és kezdetleges kultúrájú népek közé ékelt elzárkózottsága folytán, még kiépítésre szorul. Németország transoceáni kereske­delme emelkedésével az angol ten­geri uralomból részt kért magának s gyártmányéival a világ piacon mint konkurens jelent meg. Ipartző ország lévén mind a ketté, egymás kiszorítására törekedtek. Oroszország mint agrikultur állam kezdőleges iparával és az iparos Anglia inkább kiegészítik egymást Jés amint a te­rületi terjeszkedés kérdése felett közép Ázsiában megegyezésre jutot­tak, kész volt a szövetség lehetősége a német konkurens aspirációinak korlátok közé szorítására, annál is inkább, mert az Oroszország törek­véseit a Dardanellák mentén Ausz­tria Magyarorsaég szövetségében szintén gátolni igyekezett. Oly kellemetlenné vált a német merkantil versonr, hogy még a Boezporns környékének erosz kézre jntását is hajlandóbb lett volna Anglia elviselni, mint a német ér­dekek térfoglnlását. Az angolokja- datában véltek lenni annak, hogy bármely szövetsége* csoport részére is hajoljon a győzelem, a két ver­senytárs kézül az egyik, esetleg mind a kettő erősebben gyengül, mint a kevés béé nagy áldozatokat hozó brifcz;getbirodalom, melynek területe nem válhatik a harcok szín­helyévé. Uralván a tengereket kolé- niái mellett még a neutrális államok kínálkozó erőforrásait is kihasználni képes, sőt azok is örömmel hasz­nálják fel az adott konjuskturákat közgazdasági összeköttetéseik gyara­pítására. Ezen háború eddig vaióban Ang­liát viselte meg iegkevésbbé, ami nem azt akarja mondani, hogy béke után esetleg nem-e válhat egy uj érdekcsoportosulás a sziget biroda­lom nagy hátrányára (a bekövet­kező újabb tájékozédások után). | Ma a helyzet úgy mutat, hogy i azon nagy problémák túlnyomó ré­sze, melyeket a harcoló felek ieg- j többje elérni óhajtott, nem fognak teljes megoldásra találni, különösen az entent részén nem. Hiányzott a világ diplomáciájá­ban az erők helyes mérlegelése és értékelése, bebizonyosodott azon té­tel igazsága, hogy egy nemzet ere­jének a háború a legreálisabb fok­mérője; a politika tervez, a had­sereg végez. A háború kitörésekor a központi hatalmak elszigetelése és bekerítése Olaszország elválása folytán teljes­nek látszott, csupán seregeik fegy­vertényei javították meg a politika mulasztásait, felbátorítván ezáital Törökország és Bulgáriát a csatla­kozásra, miáltal nagyobb körületre nyomták az entent érintkezési vo­nalait. Most csak az a kérdés, szükséges volt-e a német államférfiaknak né­pűk gazdasági politikáját oly módon irányítani, hogy az előbb-utóbb Angliával összeütközésbe kerüljön és ezen nagy katasztrófát váltsa ki. Nem-e lehetett volna ezt elkerül- niök? Sajnos, nem. A népek számbtli fejlődésének iránya a műveltség bizonyos fokán, ha az nincs ntár kellő erkölcsi alapra fektetve, Malthus népesedési elméletének ellent mond t. i. a mű­velt népek nagy részének inkább a fogyatkozástól, mint a szaporodás­tól kell tartania, mert a faj érdekeit szolgáló ösztön helyet ad az önzés uralmának, a szaporodást megaka­dályozza; az egyén könnyen élheté- sét, nem pedig a nemzet érdekei szolgálja. A német nép faji ösztöne azonban még oly nagy, hogy ettől nem kel félnie, hisz a lefolyt évszázadban csak 75 év kellett megkétszereződé­séhez, reig pl. Magysrország népei­nek erre egy teljes század szüksé­geltetett. Németországban a születések szá­ma promille 31 százalék, Anglia és Nyugat Európa népeinél 25 százalék, Franciaországban alig 20 százalék. Száz év előtt Németország lakóinak száma 24, jelenleg 67 millió, ebből csak Schleswig-Holstein és Elzász- Lotharingia 2 és fél millió lakosa volt hódítás által szerzett. Az ősger­mánokat is már gyakran nem any- nyira a rablási vágy, mint túlnépe­sedésük okozta uj telepek keresésé­nek szüksége vitte vándorlásra. Most is szűk lett a német népnek őshazája s hatalmas rajok kelnek szárnyra, virágzó gyarmatokat, tele­peket létesítenek a föld minden részén és intenziven szaporodó ipartermékeiknek nagy felvevő he­lyeket szerveznek, miáltal az ango­lok léiük gyöktrében érezték magu­kat megtámadva; Afrika, Uj-Guinea, Khina, Elő Ázsia, Amerikában né­metekre bukkantak. Anglia a világkereskedelemben 1872-ben még 38 százalékkal, ma csak 18 százalékkal részesül, bár még mindig legnagyobb, de Német­ország 13 száz dákra emelkedett; előbbi kereskedelmi tengeréizeíe négyszer akkora, mint a németé, de a század első 12 esztendejében riválisáénak tonnatartalma 62 száza­lékkal, mig az angol 28 százalékkal tudott csak emelkedni, s habár ko­lóniái nem vetekedhetnek a britte- kévtl, azért mindenhol ott van üz­leteivel. A hajéépités terén a némát ugyanazon idő alatt 82 százalékkal, az angol csak 17 százalékkal növe­kedett; de különösen az ipar és a bányászatban túlszárnyaló Német­ország haladása, mig Anglia mező- gazdasága gyarmatai kedvéért teljes merkantil politikája folytán stagnál, ellenfeléé emelkedik. Nemzeti vagyon dolgában Anglia a világ leggazdagabb országa, de vagyon megosztása a nép között aránytalanabb, mint a Német biro­dalomé. Tehát a túlnépesedés által rendkívül fokozott hajtóerő adta meg a német közéletnek indusztriá- iódását s a nagy szellemi és anyagi konkurencia, mit ez kiváltott, mit Anglia nemzeti életének minden megnyilvánulásában éreznie, elszen­vednie kellett: lett egyik oka a mai háborúnak. Ezen fejlődés menetét megaka­dályozni akarni, egyenlő lett volna a német nép természetadta erőinek korlátozásával, mely áliamférfiai működésének semmi esetre sem ké­pezhette céljait. {(Folyt, köv.) As olasz kormány nyi­latkozni fog a déltlreli helyzetről. A legutébbi olasz minisz­tertanácson Morrone had­ügyminiszter nyilatkozata után a miniszterek abban állapodtak meg, hogy a kormánynak a kamarában nyilatkozni kell a dólüroli katonai helyzetről. HÍREK. Eger, junius 1. — A vidéki Hírlapírók Orszá­gos Szövetsége vasárnap délután az otthan kör helyiségeiben tartotta meg újból való Megalakulása óta eisi igazgatósági éléséi, mely al­kalommal az elaöklő Saávay Gyula szeretettel Idvézölte régi tárait az elnökségben, Lenkei Lajos és 3ráj- jer Lijes ár. atelaökökat, akik a tisztujité közgyűlésbe! való részvé­teibe* akadályozva voltak. Az el­nöki jelentés arról emlékezett meg, hogy a miniszteri ajtóiroda kiváló vezetője, Dreeche Lázár Alfréd mi­niszteri tanácsos is meleghangú le­vélben üdvözölte a Szövetséget. Öfönamei vette tudomásul az igaz­gatóság, hogy Teleszky Jánes rn. kir. pénzügyminiszter kiszönetét és elismerését fejezte ki a vidéki saj­tónak a IV ik hadikölctön sikere érdekében kifejtett önzetlen és ered­ményes közreműködéséért, további hogy az üdülő és rokkant hírlapírók részére felépítendő „Sajtószállás* akciója a magyar társadalom őszinte rokonszen vével találkozott. Az el­nökség pünkösdker társas kirándu­lást fog rendezni lártfára, ahol a „Saj'ó.'zállás* helyét is ki fogják jelölni, amiufán Megkezdődnek az építési munkálatok. Az igazgatóság foglalkozott azzal a tervvel, hogy vi­déki irék müveiből vidéki Almanachot fog kiadni, melynek jövedelme szintén a „Sajtószállás“ céljait szolgálná. A folyó ügyek ismertetése után Fenyves Ferenc dr. titkár tartalmas jelentéiben számolt be a titkári hi­vatal munkájáról és hangsúlyozta, a hírlapírók szociális érdekeinek előmozdítását célzó tevékenység szükségét. Ez után az igazgatóság a hadbavonult vidéki hírlapíróknak és azok családjainak 800 kor. segélyt utalványozott. — A rezervisía kadét cimü ze­nés filmdrámának szombaton lesz az első előadása az Urániában. Le­hár csodaszép zenéje mellett pom­pásan fog érvényesülni a megható katonatörtónet, amelynek legnagyobb része az olasz fronton történik s melynek fölvétele a legmagasabb karosai parancsnokság beleegyezé­sével készült s igy igen sok érde­kes harctéri eseményt szemléltet. A vezetőség különösen súlyt fektet a filmet kisérő zanének teljes érvénye­sülésére, melyet egy fővárosi zené­szekből illő szinfonikus zenekar fog előadni. Nagy érdeklődéssel várjuk Pászter Árpád nagyszerű prologját, melyet Krausz Böske urleány fog minden előadás előtt, a tőle már megszokott művészettel elmondani. Szombaton két előadás lesz: délután 6 és este fél 9 órai kezdettel, mig vasárnap az ismert kezdési órák betartása mellett bárom előadást tartanak. UráessüD sí Egri Hágta

Next

/
Thumbnails
Contents