Egri Ujság - napilap 1916/1

1916-01-20 / 20. szám

1916 január 20 S EGRI ü J S A Ü Tisza István kenyérjegye A miniszterelnök kalandja Budapest, január 19. Kenyérjegy nélkül nincs kenyér. Megjelent a rendelet és alóla nincs kivétel, mindenkire egyaránt kőtelező Ezt Tisza István gróf miniszterelnök személyesen is tapasztalhatta. A Hungária nagyszállóban kedden este ült össze a nemzeti munkapárt a szokásos heti pártvacsorára. Mint máskor is, mindenki a szokott ké­nyelemmel ült asztalhoz. Ekkor azonban olyasmi történt, amire még a pártvacsorán nem volt eset. A pincérek egyik úrtól a másikhoz léptek és elkérték a kenyérjegyeket. Legelőször a miniszterelnökhöz lé­pett oda egy pincér. Tisza István a zsebébe nyúlt, keresgéli benne, vé­gül is be kellett vallania, hogy a kenyérjegyét, sajnos, otthon felejtette A pincér zavarba jött, majd meg­gondolván a helyzetet és átérezvén a kezébe adott hatalom nsgyságát, kellő komolysággal és ridegséggel mondta: — Sajnálom, kegyelmes ur! Akkor nem adhatok kenyeret. A miniszterelnök megelégedetten mondta a pincérnek: — Igaza van, tökéletesen igaza van. így ma tüntetésből kenyér nél­kül fogok étkezni. Ahol a legnagyobb a szükség, legközelebb a segítség. Egy képvi­selő, aki tegnap este érkezett vidék­ről, titokzatos csomagot vett elő és a seiyempapirból diadalmasan egy csábítóan szép cipót göngyölített ki. — Olvastam otthon az újságban ■— mondta — hogy Budapesten kenyérjegy nélkül nem kapni kenye­ret. Azért hoztam magammal ezt a cipót. Szabad felajánlanom kegyel­mes uram, hogy osztozkodjunk? Nevetve köszönte meg a minisz­terelnök a nemeslelkü adományt és elfogadta. Tegnap este szorult először a miniszterelnök — kegyelemkenyérre. Lehet az is, hogy mint a néhai Harun ai Rasid a bagdadi uicában, maga akarta kitapasztalni a nép hangulatát. Ha ezt akarta, akkor sikerült a próba. Péter király áthénben (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Páris, január 19. A Havas-ügynökség je­lenti : Péter király Athénben ta­lálkozott Konstantin görög krállyal, akinek utasítására a tengerészeti miniszter fel­kereste Péter királyt, s a Pierak nevű torpidó/adász- hajót becsátotta a király ren­delkezésére, hogy azon Egis- tosba utazzék. A német császár Nisben (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Berlin, január 19. A Wolíí-Ügynökség jelenti Nisből: Vilmos német császár ma Nisbe érkezett. Déli 12 óra- kcr a feldiszitett peronon Ferdinand bolgár király fo­gadta. Innen autón a cita­dellába mentek, ahol a bol­gár. macedón és német csa­patok tisztelegtek a császár előtt. Vilmos császár ez alkalom­mal átnyújtotta a bolgár ki­rálynak a marsall botot, aki viszont őt a 12. bolgár gya­logezred főnökévé nevezte ki. A német császár kíséreté­ben volt Falkeuhein vezér­kari főnök és Mackensen tábornagy s más katonai elő­kelőségek. A bolgár királyt Bojadjefif és Todorow tábor­nokok Radoslawow minisz­terelnök s Boris és Cyrill herc-gek kisérték. A ném t császár ez alkalommal a bol­gár tisztek közt hadi kitün­tetéseket s az államférfiak közt rendjeleket osztott ki. Szövetségi gyűlés Londonban (Saját tudósitónk telefonjelentése.) London, január 19. Londonból érkezik a bir, hogy itt a legközelebb az antant szövetségében levő államok képviselői gyűlésre jönnek össze. Briand francia miniszterelnök már meg is érkezett Londonba, Hirdessen az Egri Uiságbi Eger, január 19. Évek múlnak ... Évek múlnak, de a harc az áll még, Mint egy szilaj, ördögi vad játék. Puska ropog, kard, szurony [villognak, A faluban katonát soroznak. Nekem is jut tudom ott egy „bilét“, Ne sírj Anyjuk, találkozunk mi még. Hanem előbb megyek a csatába, Vagy az orosz, vagy a szerb határba, Ne félj, ne félj: az Isten megsegít, Leverjük az ellenség ezreit. Szivünkben már él is a győzelem, Nem hiába könnyezel, könnyezem. Haza jövünk! Boldog lessz az élet; Nem zavar gond sem engem, sem [téged. Szabad ország, szabadabb lakója Lessz a vitéz, ha az Ég megóvja. — S hogy a muszka soh’se bírjon [velünk: Fiainkból — honvédet nevelünk. Szabó Károly, népfölkelő. — Az uj gyöngyösi plébános kinevezése. Bozsik Pál dr. teoló­giai tanárt mint már jelentettük, a gyöngyösi egyházvédnökség nagy szótöbbséggel a megüresedett felső- plébániára első helyen jelölte. Az egyházvédnökségi bemutatás alapján f. h. 17 én kapta meg az érsek - főpásztortól lelkészé való kinevezé j sét. Benne az egri teológiai kar nemcsak egyik nagytudásu és szak­képzettségű tanárát, tapintatos, ügyes pedagógusát veszti el, hanem a megnyerő modorú, meleg szivü kar­társat is, aki barátai, ismerői és tisztelői szivében maradandó, kelle­mes emléket hagy. Előrelátható, hogy azt az állást, amelyre földiéi bizalma és főpásztorának kegye helyezte, papi erényeinél, mély em­berismereténél, a gyakorlati élet követelményeivel szemben való ér­zékénél, a lelkek szereteténé! és — last nőt least — széleskörű tudásánál fogva méltóképen befogja tölteni. — Két vitézség! érem egy egri 1 kadétnak. Most értesülünk, hogy Gönczy Károly, aki mint kadét szol gál a 60 ik gyalogezredben az el­lenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásáért megkapta az I. oszt. vitézségi érmet. Gönczy Károlynak ez már a második vitézségi érme, mert előzőleg megkapta a II. osz­tályú vitézségi érmet is. — Földrengés Egerben. A jövő méhében vajúdó nagy események előjeléül ma megrengett Gaa, az oly sok könytöl és vértől átázott hűséges öreg Föld, s e csekély gestusával is mély aggodalomba, erős félelembe ejtette a könnyen hívőket. Ma déldőtt ugyanis, úgy háromnegyed 11 órakor hatalmas lökést éreztek mindenütt, különösen az emeleteken levők, amely rend kívül gyors egymásután következő lökést tisztán hallható robaj kisért. A házak lakói valamint a közhiva­talok tisztviselői mindenütt észlelték e földrengést, amelyet talán 3 évvel ezelőtt éreztek legutóljára Egerben, amikor azonban sokkal eruptivebb jellegű volt. A mai föld rengés csak egy két pillanatig tar­tott és anyagi kárt sehol nem okozott. — Tíz kilogrammosak lehet nek a tábori csomagok. A hiva­talos lap közli a kereskedelmi mi­niszter rendeletét, mely szerint a tábori postai hivatalos csomagok súlyhatára úgy a táborba irányuló, mint a táborból eredő forgalomban öt kilogramm helyett tiz kilogramm­ban állapitatott meg. — Aki 14 hónap után adott életjelt orosz fogságból. Resch Jenő, a kertészutcai földmives is­kola igazgatója 1914. október hóban a jaroslaui kórházba került és azóta nyoma veszett. Miután öccse Kál­mán a 23 ik hortv. gyalogezrednél soronkivül előlépett főhadnagygyá, az orosz fronton júniusban hősi halált halt, a család annál inkább félt, hogy elveszett a másik fiú is és már feladott minden reményt, hogy Jenő életben volna még. Ma azonban megiozta a posta a hirt, hogy él és egészséges. Egy lapot Kolmann vasalásgyári igazgató és egyet özvzgy édesanyja kapott tőle, mindegyikben azt irja, hogy 1914. október 27-én került orosz fogságba és jelenleg Tsita-ban, Szibériában van. Több levelet irt már, de vá­laszt egyikre sem kapott. — A matyók visszatelepítése. Általánosan ismert tény, hogy a matyó nép egyike a leghasználha­tóbb munka elemeknek. Éppen azért a matyó férfierőnek Amerikába való vándorlása a magyar Közgazdaság­nak mindig különös nagy vesztesége volt. Már a hábotu előtt is több­ször indult mozgalom a szorgalmas, derék munkásnép vissza'elepitése érdekében, de e mozgalmak nem vezettek eredményre. Amint Tarnay Gyula dr. főispánnak a „8 órai újság" munkatársa előtt tett egyik nyilatkozatából értesül lünk, a most megindult újabb nagyszabású akció, amely a matyókkal a háború folytán gazdátlanul maradt földeket akarja megművelni, illetve nekik adni termelés végett, az Altrusta bankkal szövetke­zeti az ügy frinacirozása végett. A bank részéről minden anyagi ér­di k ki van zárva, csupán a huma­nizmus és a magyar haza érdekei­nek felkarolásán akar eredményesen közreműködni. — így remélhető, hogy a háború végén gazdátlanul maradt földesen az Amerikából ha­zahozott matyók dolgos keze fogja aratni az életet, az acélos magyar búzát. — Henny Portén e névhez ma már a nagyközönség legszélesebb rétegeiben ts a szépség, báj és klasszikus művészet fogalmai fűződ­nek. Henny Portén egy-egy sze- rtp ését most már fölösleges nagy hangon beharangozni, untig elég ha csak nevét ifjúk ki a mozik fal ragaszaira. Éppen esért csak annyit közlünk e helyütt, hogy az Uránia mai előadásain bemutatásra kerül a Müvészleikek cimü három feivonásos szerelmi regény Henny Porlennel a főszerepben. Kiegészítik a műsort a Szembekötősdi cimü bohóza Lubits Ernővel a főszerepben, to vábbá a 3X2=8 cimü tréfa és két hadszinteri felvétel. Kezdet fel 6 és fél 9 órakor. Az Egri Újság minden lap­elárusitónái és dohánytól# elében kapható. HIR£K

Next

/
Thumbnails
Contents