Egri Ujság - napilap 1916/1
1916-04-26 / 117. szám (116. szám)
1916 április 25. EGRI ÚJSÁG néhány napja még a főparancsnokság értesülése szerint a Kárpátokban harcoltak — oldalba és hátba támadták a kimerült honvédeket. Élet-halál harc fejlődött ki, melyből, sajnos, a mi ezredeink nagy veszteséggel kerültek ki... ... Az összes csapatok az erdők mögé vonattak vissza. A zord időjárás megakadályozta hadseregünket, hogy előnyomulását egész idáig folytassa s Przemyslt felmentse. Élelmünk még van néhány napra való. Felszabadulásról, megmentésről szó sem lehet. A csodák korszaka elmúlt. A kérlelhetetlen sors vas következetessége ellen nem lehet küz- denünk. Ennek el kellett következni. De m: nem tehetünk róla, hogy elkövetkezett. Hat hónapig küzdöttünk szakadatlanul, a világ bámulatát viva ki, s most ha vége is lesz miudennek, nyugodtan és emelt fővel léphetnek, akik életben maradtak, a történelem itélőszéke elé! Minket soha senki nem győzött le s nem is fog legyőzni. Most még utólsó szent kötelességünket kell teljesítenünk. Mig a vár összes részei elromboltatnak, ki kell tartanunk. Mig egy darab konzervünk, egy daradka kétszersültünk van — nem léphet ellenség a vár területére. Azután jöjjön, aminek jönni kell! Dr. G. H város élelmezési ügyei. Még egyszer a sertéshizlaló. — Nyilatkozik Farkas Kálmán. — A jóléti bizottság ülése. Eger, április 25. Az Egri Újságnak a minapában a városi sertés hizlalás kérdéséről közölt tárgyilagos cikke, amely igyekezett ebben a kérdésben az igazságot becsületesen és leplezetlenül kimondani, élénk visszhangra talált. A város különböző köreiben nagy érdeklődéssel tárgyalták ezt a dolgot s megszólalt a többi közt Farkas Kálmán is, aki az alábbi nyilatkozat közlésére kért fel. Tekintetes Szerkesztőség! Az Egri Újság április 23-iki számában a sertéshizlaló létesítése ügyében egy őszinte cikk jelent meg, mivel abban a t. cikkíró Ur nevemet is megemlíti, bátorságot veszek magamnak, hogy az ügyhöz hozzá szóljak, egyben kérem a tekintetes Szerkesztőséget, hogy ezen közérdekből irt soraimat b. lapjában közzétenni szíveskedjék. Február hóban, amikor a jóléti bizottsággal lefolytatott tárgyalásom befejezést nyert, megállapítottuk azt, hogy az általam ajánlott közös sertéshizlalás a városnak csak hasznára és előnyére lehet, aminek folytán megállapodtunk abban, hogy a város nemcsak a hizlaláshoz szükséges tengerit szerzi be, de azoi kívül, hogy a kisebb hizlalók is foglalkozhassanak, bizonyos meny- nyiséggel több tengerit kíván beszerezni. Ezek után a t. Bizottság beleegyezésével és meghagyásából nyugodtan fogtam a hizlaló megépítéséhez (amelyre nekem egyébként semmi szükségem nem volt,) annál s inkább, mert nyilvánvaló volt, i—-------------------------------------h ogy a képviselőtesifilet ezen ügyben a jóléti bizottságot teljesen szabad jogkörrel ruházta fel, a jóléti bizottság pedig meg volt győződve intézkedésemnek helyességéről és arról is, hogy a hizlaló megépítésével Eger város is végre- valahára az eddig nem túlságos jövedelmezőnek bizonyult burgonya, hagyma és sózott hal üzleten kívül a közélelmezés tekintetében más városhoz hasonlóan jár el és a lakosságon ez által könnyíteni kíván. Köztudomás szerint sertésnek jól kihizlalására jóval több idő kívántatik, mint egy liba töméséhez, amiért is én a felhatalmazás alapján minden igyekezettel és fáradsággal azon voltam, hogy a hizlalót, habár arra nekem ez idő szerint épen semmi szükségem nem volt, a szükséges és általam megígért időre (ápril. 15) felépítsem. Fel is építettem! Ha tehát a város a szükséges eleségnek csak kis részét is beszerezte volna, a hizlalásra számított sertéseket a mostaninál jóval jutányosabb árban és kevesebb utánjárással, még április elején be lehetett volna szerezni és állítani. Az eleség beszerzése ügyében a város nagyságos polgármestere idejében megtette a lépéseket, nem hozzám tartozik azonban annak taglalása, hogy fáradozása a mai napig sem járt eredménnyel. Köszönet a cikk'ró Urnák azért, hogy a város ügyei iránt érdeklődik, elég alaposan van tájékozva minden iránt; mert valóban van Eger lakói között egy kis rész, amelyik, természetesen szerintük minden esetben állítólag a város jól felfogott érdekében, minden ollyast, ami a városnak előnyére és hasznára szolgálna, megakadályoz, vagy kifordít, s olyan hangon tud érvényesülni, hogy a városnak valóban javára és előnyére lörekvők kénytelenek visz- szahuzódni, * mert a viszálykodás kellemetlenségének magukat kitenni nem kívánják. A t. Cikkíró Ur által említett heníesiparosok azt, hogy 3—400 drb. sertés meghizlalásával iparukban meg lennének károsítva, csak a közönség megtévesztésére vallhatják, ennek a nyitja megint másban keresendő és meg is található. Mert kérem szépen mi az, Egerben 3—400 drb. sertés? Hiszen a t. közönség szükségletén sem lett volna ilyen számú sertéssel teljesen segítve, de az bizonyos, hogy azon időben, amikorra a sertések készen lettek volna, egy helyes és igazságos beosztással meg lehetett volna menteni a közönséget a túl - kapásoktól, pénzért pedig kapott volna mindenki tiszta minőségű jó zsírt, szalonnát és hu*t. Még csak arra nézve óhajtok pár felvilágosító szót mondani, hogy a hizlaló építési költségéhez, bár egyezség szerint Eger városának már az építéskor 4000 koronával hozzá kellett volna járulnia, amely Összegből én semmit sem vettem igénybe, de ha mégis igénybe vettem volna, a szerződés értelmében ezen összeget vissza kellett volna fizetnem. Hogy azlán a hizlaló megépítése a mostani időben nekem mennyibe került, azt lesz még alkalmam tudomásra hozni. A hizlaló ügyében nem tudom kik által beadott felebbezésre addigi amig arra a t. Jóléti Bizottság, mint elsősorban hivatott, a feleletet meg nem adja és az általam itt előadottak igaz voltát meg nem erősiti, én nem felelhetek, annyit azonban előre is kijelentek, hogy nem vagyok hajlandó hinni azt, hogy a város bárkinek is, tudva rosszat kívánna tenni. Kiváló tisztelettel Farkas Kálmán. Helyesnek tartottuk e nyilatkozat közlését, mert sok félreértés eloszlatására ad alkalmat, a mennyiben határozottan körvonalazza ez ügyben a képviselőtestület s a jóléti bizottság szerepét s tiszta képet ad a dolog egész jelen állásáról. Egyébként úgy értesültünk, hogy a képviselőtestület által kiküldött bizottság kinn járt a helyszínén, az építkezést helyesnek találta, csak egész jelentéktelen pótlásokat kívánt. Arról is értesültünk, hogy az uj kukorica vásárlási engedély alapján már sikerült is a városnak tengerit szerezni s igy remélhető, hogy ez a város közönségére mindenesetre üdvös vállalkozás, mégis megvalósul. Ülést tartott ma délután fél 4 órakor a jóléti bizottság is. Az ülés főleg a húsárak folyton fokozódó emelkedésének problémájával foglalkozott. Ma már oly árakat ért el a marhahús, hogy azokat a jváros lakosságának 90 százaléka megfizetni úgy sem tudja, a jóléti bizottság tehát arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem fogja javasolni többé a húsárak emelését. Itt meg kell állni. Számol a jóléti bizottság azzal is, hogy a piac hús néíkül marad. De azon a nézeten van, hogy akkor, mikor a város lakosságának legnagyobb része a drágaság miait kénytelen lemondani a husevésről, elvilelheti a hushiányt az az aránytalanul kisebb rész is, amely talán a mai húsárakat meg tsdná fizetni. Foglalkozott még a jóléti bizottság a vadhús behozatal kérdésével is. Azt már megírtuk, hogy erre vonatkozóan a szerződést a szilvási uradalommal megkötötték. Az uradalom 1000 korona óvadék letételét kérte most a várostól A jóléti bizottság javasolta az óvadék letételét. HÍREK Eger, április 25. — Mi lesz május 4-én? Ez az érdekes kérdés állította meg ma a járókelő közönséget a sarkoknál, a kirakatok üvegtáblái előtt. Sokan, túlságos optimisták, nem egy helyen a feleletet is odaírták a kérdés mellé: A béke. Nem ilyen nagy meglepetést még sem hoz a május 4-ike, bár amit hoz az így is igen kellemes lesz, a mennyiben egy művészi élvezetekben gazdag koncertet hirdet a közönségnek. A Khuen Héderváry Károly gróf védnöksége alatt működő .Kiss József kultur- intézmények“ vezetősége a kárpáti falvak helyreállításának céljaira jó- tékonycélu müvészestélyt rendez ez n a napon a színházban. Közreműködik ezen az estélyen Jászai Mari az ország legnagyobb tragi- kája a Nemzeti Színház halhatatlan művésznője. Pallay Annus is itt lesz a m. kir. Opera ház príma ballerinája, akinek p-mpás táncaiban már volt alkalma gyönyörködni az egri közönségnek. Vele jön Kurucz Jancsi az országos hirü zene szerző, egy sereg közszájon élő gyönyörű magyardal szerzője aki különben férje a nagy tánc művésznőnek. Balits Vilmának a Nép Opera volt művésznőjének és Palotay Árpád operaházi tagnak énekszámai egészítik még ki a műsort. S végül közreműködik az estélyen egy igen talentumos kis egri művésznő is, Gonda Mariska, i aki most Rákosi Szidi iskolájának > növendéke s akinek pár próbafel- i lépéséről már igen elismerőleg emlékezett meg a fővárosi kritika. Aki olcsón akar pénzhez jutni, vásároljon SS osztálysorsjegyet a nagytőzsdében, s
