Egri Ujság - napilap 1916/1
1916-01-12 / 12. szám
1016. január 12 E 0 R i U 1 S Á ü 3 védelmet nyújtana egy asszonynak, l aki maga is veszélyben forgott a I város vagyonának védelmében, ahe- | lyett, hogy módot keresne, miként j akadályozhatná meg a jövőben a ( hasonló merényleteket s miként : helyezhetné biztonságba a város | vagyonát, egy kényelmes kézmozdu- f lattal elhárítja magától az egész \ dolgot s elküldi a panaszost a ka- j íonasághoz. — Jó, hogy a sóhiva- j tálhoz nem küldte, így közigazgatnak nálunk. Hogy búcsúzik Csehországban az egri „marsch“ Kuiíenbergi levéU Eger, január 11. Egerben még bizonyára emlékeznek azokra az ünnepélyes pillanatokra, mikor a mi házi ezredünknek a 60 ik gyalogezrednek egy egy menet zászlósiját búcsúztattuk és kisértük ki valóságos diadalmenetben a vasúti állomáshoz, ahol virágbok- rétásan, lengő tarka pántlikákkal, vig nótaszóva! szállt fel a fellobogózott vonatra, a sok szép szál legény, a pompás anyagból gyúrt hevesmegyei baka, akit jókedvében magyar virtusra teremtett az Úristen. Az alábbi hangulatos levél azt mondja el, hogy búcsúzik uj állomás helyén Kuítenbergben az egri menet zászlóalj: Kutná Hóra .. . Tegnap búcsúztattuk a Marseh- battaillont. Itt Kuttenbergben is megőrzött hagyományos magyar szokás szerint, fehér asztal, bánatos majd vig magyar nóta, bajtársi hangulat és sok sok igaz, szívből jövő szerencsekivánat mellett. Ezek az örökké jókedvű hevesi legények már feltüzték a nemzeti szinü pántlikás bokrétát; holnap Abmarsch s a nótához; „Ha majd egykor kis angyalom Kuttenberg- böl ki kel! masírozni," ez föltétlenül szükséges. Nem is lesz ez olyan nehéz! Bámulatos, megható az az öröm, a mivel ezek teljesítik a haza iránti legszentebb kötelességüket. Bizony sokan tanulhatnának tőlük. Mondom: ünnepi hangulat, semmi elfogultság. Benn a 21-sek patinás, ódon kaszárnyájában hosszú, fehér asztalok mellett terítve. Ma van a szokásos Marsch- baitaidons Abend. S amikor mindenkin elönalik a bizakodó jókedv föláll Pfliegler őrnagy — aki anéikül, hogy sokat beszélnék, — nagyon, nagyon odanőtt mihoz- zánk. Karja még kötésben, mégis sokszor kifakad: „csak ez a rongy karom már meggyógyulna" 1 Föláll, katonásan, röviden beszél: „kisérje minden lépteteket a katonaszerencse.* Olyan egyszerű, olyan kevésnek látszik, s mégis olyan sokat mondó. S amikor oda ér, hogy: „gondolataink veletek lesznek, bizakodó aggodalmunk mindenüvé elkísér", kitör a harsány éljen s nem tud, de nem is akar többet beszélni. A Marschbatíaillon nevében is elhangzik egy köszöntő beszéd egy rövid fogadalom. Nem csa íődtok bennünk sem, ki fogunk tartani vészben és viharban, mert igy tanultuk tőletek öregektől. Ezután még sokáig világos maradt az étkezde ablak. Az utcán is kiárad fojtva egy-egy jő ének s az ablak alatt áldogáló kutten bergi csendes polgárok meg-meg csóváljak a fejőket; „Hej de könnyen is mennek ezek, pedig de sok nem jön vissza közülök." így megy ez már Szerkesztő ur itt, Kuttenbergben is: ősi, magyar virtus szerint. Károm vármegye rémei Kóbor cigányok betörései Egerben. & főcinkosok közöl ötöt mar elfogtak. Az Egri Újság Eger, január 11. A napokban emlékezett meg az Egri Újság arról a betörésről, melyet aMiticzky füszerkereskedésében követtek el eddig még ismeretlen tettesek, mig a szomszédos vármegyék helyi lapjaiban már hónapok óta olvassuk a különböző helyeken elkövetett vakmerő betörések híreit. A megejtett előzetes csendőri nyomozások eredményei arra engedtek következtetni, hogy e betöréseket mindenütt egy nagy számú és jól szervezett kóbor czigánybanda követte el, amely már hónapok óta félelemben tartja három vármegye lakosságát. Ma hajnalban pedig Egerben egymásután hat helyen köveitek el betörést, amely működésűknek gyümölcseit azonban már nem élvezhetik. Az előbbi bűneikért ugyanis a már hetekkel ezelőtt megkezdett nagy erélyű nyomozás ma utói érte őket, s az itt garázdálkodó banda tagjait, egynek kivételével már hajnalban sikerült a csendőrség és az egri rendőrség ügyes embereinek elfog- niok. E kóbor cigánybanda bünlajsfro- mának a részleteiről a következőket sikerült munkatársunknak megtud - nia, aki még a rendőrségi fogdában is vizitelt, az újra összetalálkozott veszedelmes társaság tagjainál. Az ide kalauzoló Vajda Béni ren- dő:szakaszvezető szerint még harapófogóval sem lehet belőlük teljes beismerő vallomást kihúzni, pedig a már eddig összegyűjtött bűnjelek és a nyomozás eddigi összes adatai mind azt bizonyítják, hogy a Hevesben Borsódban és Nógrádban, ezen egymás mellett fekvő három vármegyében mindenütt ezek a cigányok garázdálkodtak az utóbbi hónapokban. Még az elmúlt év november havában kezdték meg tolvaj kőrútjukat, amikor a nógrádmegyei Kisteremén, majd a hevesmegyei Andornakon több helyre betörve, tyúkokat, sertéshúst, ruhaneműt loptak. A borsód- megyti Szentistván és Mezőkövesd községekbe* pedig november hó 11 én Varga András házának a fámunkaíársától. Iáit alul kiásták és úgy hatoltak oda be. Ugyanígy jártak el január hó 8 án Tárd községben is, ahol 3 ház falát kiásva sok ruhaneműt, köztük 2 pár női és 1 pár férfi csizmát, valamint 21 tyúkot vittek el. Egy hízott disznót is el akartak hajtani, de a tulajdonosa meghallotta a zajt és elűzte őket. A betörések és lopások ilyen gazdag sorozatára a mezőkövesdi csendőrőrs széleskörű nyomozást indított. P a p p János csendőrőrmester vállalta magára a tettesek kézrekerité- *ét és az oda beosztott Gulácsi János népfelkelő tizedest maga mellé véve egy héttel ezelőtt a legnagyobb eréüyel fogott hozzá a munkájához. Gyanúja rögtön a kóbor cigányokra irányult, akik közül sikerült is Székely Jánost és két társát íettenérni Mezőkövesden. Ezek nemcsak beismerték az ott elkövetett betöréseiket, hanem kivallották azt is, hogy a banda többi tagja jelenleg Egerben „működik." E kóbor cigányok közül ugyanis a legöregebb, Racz Mihály — igazi sátoros cigány típus, szénrekete bo zontos körszakállai, mig ravasz tekinted szemeit vastag szemöldökök árnyaik, — valami utón-módon illetőségi bizonyítványt szerzett Egerbe s igy a város kénytelen volt őt itt megtűrni a hozzátartozóival együtt. A sintértelep mellett adtak neki helyet, ahol télen, nyáron egy rozoga kis viskóban, meg egy sátorban lakiak. Itt húzódtak meg a napokban a banda tönbi tagjai is, az öreg Rácz Mihályon és a Gyuri fsán kívül Suha Miklós, Székely József és egy fiatalkorú cigány, akinek ezért a nevét a sajtótörvény és a büntető-novella értelmében nem közölhetjük. A banda természetesen itt sem maradt tétlen, hanem munkához látott, s ma hajnalban egymásután 6 betörést követtek el Egerben, a 'következő helyeken: Özv. Stumpf Mihálynénai, Árpád utca 6 szám alatt, H .sselbauer Lajosnál a Baktaiidon, Brunner Józsefnél, Bartakovics Béla u. 45 sz. alatt, továbbá Pók Mihály nál a Vörösmarthy-utcában, Nelkem Samunak a Király u. 52 sz. alatti korcsmájába és Özv. Ernst Sándornénak a Werbőcy-utca 4 szám alatti kiskereskedésébe. Az utóbbi helyen majdnem pórul jártak a betörők, mert ott a.házban- lakók meghallván a zajt, hamar átszaladtak az ugyanott lakó D o b a y ? Lajos volt huszárkapitányhoz, aki akkor még nem feküdt le, hanem olvasott. Éjfél felé egyszerre csak azt hallotta, hogy az udvarban kétségbeesetten siránkoznak s ezt kiabálják: Jaj segítség, gyilkosok, betörők járnak iiten 1 Dobay Lajos erre a browningját magához vé*e átsietett Ernstekhez, ahol a konyhán keresztül abba a szobába lépett, amelyet az utcára nyitó üzlethelyiségtől egy ajtó választ el. A szobában még sötétség volt, amikor Dobay az üzletbe nyíló ajtót fetráníva oda belépett és a sötét helyiségben két riasztó lövést tett. Ámde mire az üzletben a villanyt felgyújtották az utcára nyíló felfeszi- tett ajtón és az azon kívül levő vasredőnyön át, mely alul ki volt feszítve és hajlítva, a tettesek már elmenekültek. Ugyanebben az időben a szomszédos Zubits-féle házban is jártak a betörők, akik szintén elmenekültek a Dobay revolver lövéseire, miközben beverték a ház egyik utcai ablakát is, ahol a gyanús zaj miatt aludni nem tudó Milassin Kornélné épen kinézett. Vnlószinüleg ezeket a betörőke látták a Dohánygyár őrei is, akik szerint úgy éjfél előtt 3 cigány formájú ember haladt el a kapujok előtt, akik közül igy szólt az egyik a két társához: — „Most vigyázzatok, olyan udvarba vezetlek benneteket, ahol jó lesz szemfülesnek lenni." Ámde hiába voltak szemfülesek, mert majdnem mindenütt észrevették a működésüket és idejekorán elzavarták őket. Ezalatt érkezett Egerbe Papp János esendői őrmester , is, kit az egy hétig éjjel-nappal tartó bámutalosan szép munkája után a nyomozás szálai ide vezettek. Este érkezett és rögtön a rendőrségre sietett, hogy annak a segítségét igénybe vegye. Fridi Gyula rendőrkapitány az ügyes és elszánt bátorságu Török János rendőrtizedest adta a csendőrök mellé, akik rögtön kiakartak menni a cigányoknak a sintér telepi házához. Vajda szakaszvezető tanácsára azonban, közben a betörések panaszai is beérkeztek, csak hajnalban mentek oda ki, ahol a viskójukba betörve sikerült az egész társaságot Rácz György kivételével, akinek sikerült megugornia, elfogniuk. (adi)
