Egri Ujság - napilap 1916/1
1916-01-11 / 11. szám
1916, január 11. 3 licsányi Lajost és Török Kálmánt, a tanítói vegyes nyugdíj-bizottságnak pedig Török Kálmán és Ridarcssk Imre lettek tagjaivá, A fegyelmi választmány tagjait titkos szavazással választották. A választás Ridarcsik Imrére, Okoli- esányi Lajosra, Alpáry Lajosra és dr. Lipovniczky Istvánra esett, a választmány póttagjai Dutkay Pál Légmán Imre lettsk. A vármegye egészségi állapota. Hólyagos himlő, védekezés a himlő elten. A vármegyei főorvos jelen- lése a közigazgatási hféoíí- ság ülésén. Eger, január 10. A közigazgatási bizottság mai ülésén a varmegyei főorvos jelentést tett a megye közegészségügyi állapotairól s e jelentés keretében ismertette a hólyagos himlő terjedését s az ellene való védekezést is. A főorvos jelentése szerint a köz- egészségi állapot a két rendezett tanácsú városban, Egerben és Gyöngyösön az egri, gyöngyösi, hevesi és pétervásárai járásban kedvezőtlen a hatvani és tiszafüredi járásban eléggé kedvező volt. Igen sok influenza volt legtöbb esetben súlyos lefolyással. A fertőző bajok közül a hólyagos himlő öltött legnagyobb mérvet. ;De a mellett bőven fordult elő hastífusz, vö.heny, kanyaró s a katonaság körében nyakszirt merevedés is. A hólyagos himlőről külön jelentésben számolt be a főorvos. Jelentését a következő főbb vonásaiban ismertetjük. A vármegyében legutóbb 1896 bán volt valódi hólyagos himiő járvány, amikor a pétervásarai járás 7 községében észlehek hólyagos himlőt. A bajt akkor is a kóbor cigányok hurcolták be, azonban azt radikális eszközökkel elfojtották mielőtt nagyobb mérveket ölthetett volna. Azóta évenktnt pontosan foganatosították a vármegye területén a védőoltásokat s ez alól csak a kóbor cigányok képeztek kivéted, akiket gyakran még karhatalom alkalmazásával sem sikerült beoltani. Most is a cigányok hurcoiták szét a himlőt és befertőzték nemcsak a mi vármegyénk, hanem úgyszólván az egész ország területéi. Észleltek azonkívül hólyagos himlőtt a harctérről visszatért katonák és a galíciai zsidó menekültek közt is. Tapasztalt tény — mondotta a főorvos, hogy az oitás védőhatása pár évre terjed — s az oltott egyén jóllehet oliása megfogamzott, még mindig fertőzhető nólyagos himlővel Azonban az is tapasztalat, hogy sikerrel oltottaknál a befolyás enyhe szokott lenni. Megállapitnató tehát, hogy az oltás abszo.ut értelemben é.ve a valódi hólyagos himiő fertőE G R i U j S A 0 zésse! szemben minden esetben nem mentesít. Ebből önként következik, hogy a valódi hólyagos himlő elten nemcsak oltással, hanem más pre- vrntiv óvóíntézkedésscl is kell védekeznünk, amilyenek a szigorú zárlat, szigorú fertőtlenítés, fertőzött helyekről a ragáiyfogó tárgyak kivitelének betiltása, élelmiszereknek forgalmi korlátozása. A járvány behurcolásának és terjedésének részleteit az Egri Uj3ág olvasói már jól ismerik, mert a fejlődési folyamatát napi cikkeinkben fázisról fázisra ismertettük. A baj gyors elterjedésének főokát a mostani rendkívüli viszonyokban s Kfőként a nagy orvoshiányban kell keresni. A védekezés csupán a fertőzött házakra irányult. Ahol tömegesebb volt a beíegüíés, kötelező oltást végeztek, igy Kerecsenden, Egerbaktán, Egerszalókon, továbbá Vecs és Gyöngyöshalmaj községekben. S mivel kétségtelen, hogy a cigányok hurcolták szét a bajt, a belügyminiszter elrendelte az összes cigányok kötelező beoltását, az oltás jelenleg is folyamatban van. Dacember 31-ig összesen 227 hólyagos him-ő megbetegedés volt a varmegyében. A betegek közül meghalt 51 és megvakult 2. December 31 ike óta főleg Gyöngyösön terjedt a baj, fellépett azonkívül újabban Recsk, Sírok. Zaránk és Erk községekben. Egerben a katonaság között is észleltek 3 esetet. A mai napon beérkezett jelentések ismét uj hólyagos himlő megbetegedésekről számolnak be. E jelentések szerint a legutóbbi híradásunk óta a következő megbetegedések történtek : Recsk 7 eset, Áiány, Erk, Sirok és Zaránk egy egy eset. A himlő esetek legnagyobb része most is a kóbor cigányok közt fordult elő. tamentomi hét utolsó napja, tehát a vég, a teremtés munkájának befejezése, a pihenő nap. Ez máris jel lemzi az 1916-ik szökő évet, de még inkább jellemzi az, hogy ebben az évben 53 szombat van. A „vég" fogalma tehát dominál. Betetőzi a „vég" fogalmát az év utolsó napja, amely vasárnapra esik. Ez a nap az ujtesta- mentomi hét végső napja, amely ünnepnap. A melyik évnek a pihenő nap a jellegzetessége és ünnepnap a vége, az csak békés év lehet. A világháború ebben az évben tehát feltétlenül befejeződik. Nézzük meg, hogy mit mond ehhez a csillagászat. Az úgynevezett uralkodó bolygó a „Saturnus". Az alchimisták az ólmot nevezték Safurnasnak, amely igy súlyt, fontot, valójában fontosságot jelentett. Mi lehet ennek az évnek az az eseménye, amely örök időkre „fontosság" jelzőjét kapja ? Semmi más: mint a világbéke. A Saturnus azonban még egyebet is mond. A Saíurnustiak tiz holdja van = tiz hadsereg áll harcban egymással. Az év folyamán, mint jellegzetes bolygó azonban csak nyolc szerepel == az év folyamán csak nyolc hsdsereg marad meg, amely számit. Könnyű belátni, hogy a harcban álló hadseregek közül kettő: a belga és a szerb nem fog szerepelni a végén. Ezt mondja a Saturnus. A saíurnusi igazság azonban csak úgy lenne igazi örömteli igazság, ha már az év első harmadában bebizonyítaná azt. A saturnus; súly legsúlyosabb része az első harmad. Itt négy hónap alatt tizennyolc szombat van s mert tizenhat szombat normális négy hónap tizenhat hetének felel meg: a saturnusi év súlypontja április 15 ikére esik s ez a nap szombat. Másnap virágvasárnap, a földámadás ünnepe: A világbéke föltámadá ának csillagászati napja tehát 1915. április 15 ike. Még valamit el kell itt mondani. Az elmúlt év uralkodó bolygója a Hold volt. Erről tudjuk, hogy semleges bolygó, olyan jellegzetessége, mint a Merkúrnak, vagy a Marsnak nincs. Én jogos opimizmussal azt állítottam tavaly ilyenkor, hogy az 1914. évi Mars bolygó uralkodó ereje a főid évével megszűnik s a Merkúr az ipari és kereskedelmi fel- leg mégis erősebb lesz a hadijelle- gtknél. Ezért mertem azt állítani a tavalyi horoskópban, hogy a Merkúr fogja a Hold semlegességét elnyelni. Nem igy történt. A Mars végig uralkodja az egész évét. Ez az éy 687 napból áll, ennek pedig az utolsó napja: 1916. junius 17. Ha megnézzük a naptárunkat, látjuk, hogy ez a nap szombatra esik. Erős okunk és minden reményünk meg van ahhoz, hogy ez alapon a békekötés napját 1916- junius 17-re számítsuk. Lássuk most az uj esztendőt egyebekben. A mezőgazdaság 1916 bán a korán beálló tayasz miatt semmit ser* fog szenvedni. A drágaság ebben az évben azonban, ha lehet, még nagyobb lesz, mint az el műit évben. A tavasz viharos lesz. Február 27-én menydörgés és villá mlás lesz Közép- Európában nyári viharral. Április elején szokatlan erős havazás lesz, a gyümölcsben jelentékeny károk keletkeznek. Nagy árvizek lesznek. Erdélyben szokatlanul nagy vizek támadnak. Észak-Franciaország csaknem teljesen viz alá kerül, valamint Németország egy jelentékeny részében is nagy lesz a viz. A kormányválságok nem szűnnek meg, az utolsó Magyaroszágon fog lezajlani. A nyárelő csodaszép időt hoz. Rengeteg szőlő fog Magyarországon teremni az idén s a szüretre minden hadifogoly itthon lesz már. A békét Madridban fogják meg- köini s nem közvetítés, hanem az entente közvetlen ajánlatára fogják a béketárgyalást meg indítani. H18 L ü Eger, január 10. — Mocsáry Lajos temetése. Ma délután ment végbe Mocsáry Lajos temetése. A temetésen a függetlenségi párt részéről Maczky Emil országgyűlési képviselő vett részt. — Ismeretterjesztő előadás a főgimnáziumban. Vasárnap délután a termet z«u tolásig megtöltő közönség előtt folytatta Tordai Ányos dr. a háborús Galíciában szerzett úti emlékeinek ismertetését. Rendkívül vonzó és szines előadásban vezette hallgató közönségét a csatahelyeken keresztül egész Przmyslig. Az egész várat de különösen a tizedik erődjét a hallgatóság feszült figyelme közt eredeti felvételek alapján ismertette meg. Az élvezetes előadást a közönség tetszésének tüntető megnyilatkozásával jutalmazta. — A jövő vasárnap Kovács Pius dr. fog előadást tartani A lövészároktól a kórházig címen. — Három vezetőkép uralja az Uránia mai műsorát. Egyik a Rojtos keztyü eimü két felvonásos bűnügyi regény, a másik egy középkori legenda szintén két felvonásban a Csodatevő szent, a harmadik pedig Walter Skót északsarki vadászatait szemléltető két részből álló tudományos ismeretterjesztő felvétel. Ehhez a három elsőrendű filmhez csatlakozik egy kis nívós bohózat, a Beszállásolás, melynek főszerepét a bájos Dorrit Weixler alakítja, akit immár fölösleges dicsérni az egri közönség előtt. Az előadások mint hétköznap rendesen ma is fél 6 és fél 9 órakor kezdődnek. Junius 17. a békekötés napja" (A szegedi jós iioroskopja 1916-ra.) Eger, január 10. Szeged úgy látszik klasszikus földje a jósoknak. A színtiszta alföldi főváros népe a táltosok tehetségét örökölte őseitől, akik Árpáddal Szeged közelében Pusztaszeren tartották országgyűléseiket. Ezeken az országos spektákulumokon a táltosok a krónikák feljegyzése szériát az ország nagyjainak tanácskozása előtt, Hadúrnak áldozatot matattak be és a jövendőket jósolták meg. Lehet, hogy valamelyik ilyen papi ivadéknak megtetszett Szeged és ott maradt és uj hazájában megalapította a jósok törzsét. Mert különben honnan venné a szegedi „Jorlo* azt a megdöbbentő mennyiségét a látásnak, amely az 1616 ik esztendő méhében csak a következőket fedezte fel: „1916. a „vég" esztendeje szombattal kezdődött. Szombat az ótes-
