Egri Ujság - napilap 1916/1
1916-04-06 / 97. szám
KXUL évfolyam. í916. áp iíis 6, csütörtök 97. szám. 'ififlzetéflf ársfc. ■ USfcsn Hclybea ésoostln küldve egéss í SfB 18 korona, — fél évre 9 korona, — *«T«1 évre 4 ín r 50 fii!., — egy bóra I »>r. 50 f, — Egyes szárn ára vasár* é* Ssnepnop is 4 f.—.Szerkesztőség és risdohívatal: Jókai Mór-utca 6. szám Megyei és helyközi telefon szám: 106. POLITIKAI NAPILAP ^•szerkesztő i Dr. SETÉT SÁÍTT OK Felelős sserkessttfc ILÁLLAY MIKLÓS Klsdótulaidonost DOBÓ ISTVAH-N70KDA BÉSBVÉN Y-TÁBB ASAGk Hirdetési árak: □ cm kéntnyiltéri közlemények, bírósági ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverés hirdetni,10. magánváll, hirdetm. 5 fillér, Eljegyzések, egybekelések, gyászj., köszö- netny ’v. stb. 1—5 sorigö K.Egyesületek, bálbizoítságok értesítései, köszönetnyilvánításai, felülfiz. nyugtázása 20 sorig 5 K A küzdelem vége. jjEger, április 5. Huszonkettedik hónapját éji már a világháború s igazán ma talán még ke- vésbbó tudjuk maguakat tájékozni, hogy milyen hosszú tartamú lesz, mint mikor megkezdődött. Akkor legtöbben arra számítottak, hogy pár hónap alatt vége Jesz. Az egymással szemben hadi- rendbe állott világ nem bírja el soká ezt a rettenetes válságot. Az erők bizonyára nincsenek egyen.-uly- ban. Hamarosan elér a dráma a katharzisig, megtörténik a sorsfordulat s ezzel elintézést nyer a nagy pör, az emberek vérengző kedve lelohad, a csatamezőkön még szebben sarjad ki a íű, a paraszt újra az ekeszarvát fogja meg, a po ros magazinok lomtáraiba került manlicher helyett, a műhelyekben megindul a pezsgő, lüktető étet, a munka szent zsongása dalolja tele a városok csöndjét, szóval, kezdődik megint a rombolás nagy műve után a békés értékeket termelő, teremtő fejlődésre képes polgári élet. A bizakodóbbak alig pár hónap elteltével várták ezt. de a legpesszimistábbak sem vetettek többet egy évnél a háborúnak. Általános volt a békéhez szokott emberben a meggyőződés, hogy tovább nem bírhatjuk ki. Nem bírhatjuk sem gazdaságilag, sem katonailag. És aztán teltek, múltak a háború hónapjai és sok mindent megtanultunk, amit hihetetlennek és megtanul- hatatlannak tartottunk. A sokaktól rettegett gazdasági válság egészen elmaradt. Az első napok pánikját csakhamar felváltotta az uj tettvágy, az uj munkák ed v. S kezdtük látni, hogy megy minden a maga rendjén. Pénzbőség van. Iparágak, üzletkörök fellendülnek. A háború alatt is csak úgy keletkeznek és halmozódnak tőkék. A merkantil élet lankadatlan serénységgel buzog tovább. De nincs stagnácio a mezőgazdaságban sem Az agrár értékek megnőnek s minthogy a mezőgazdasági élet eminenter hadi érdekké is lett, nem állhat be fennakadás a földművelésben sem. Vannak nehézségek, de azokat ésszel, akarattal s az ország összes tényezőinek vállvetett munkájával, egy elhatározással Összefogva le lehet győzni. S nem merült ki maga, a legfontosabb hadigép, az ember sem. Bírjuk a háborút minden téren s ma talán a legőszintébb meggyőződéssel vallhatjuk mi is és vallhatják ellenségeink is, hogy bennünket nem lehet sem kifárasztani, sem kiéheztetni. A háború első idejében arról is meggyőződhettünk, hogy az erők meglehetős egyensúlyban vannak. Ha ellenségeink számbeli fölényben vannak is, nálunk ezt pótolja a tökéletesebb szervezettség s a jobb fel- készültség. S míg ellensé• geinknek gazdasági fölényt i látszik biztosítani az, hogy 1 szabadabb a lélegzetük, } mert a perifériákon vannak ] s a bekerítés politikáját í űzve meg van rá a lehető- | ségük, hogy blokáljanak bennünket, addig a rni központi fekvésünk jobban biz- íoűtja egységünket, stratá- i giai sz mpontból könnyebbé teszi a mozgásunkat s a s földünk áldott ereje s az ipari és agrár termelés pompásan egyensúlyozott elosztása lehetővé teszi, hogy j minden szükségletünket önmagunk tudjuk kielégíteni, ami illuzóriussá teszi ellenségeinknek a blokád sikerébe vetett reményét. Egyideig az erők egyen- sulyozottságának megfelelően ide-oda hullámzanak a harctéri ssemények, mint az ingásban lévő mérleg karja. De mivel a számbeli túlsúly ; anyagi erejénél tartósabbak : a nálunk nagyobb mértékben meglevő erkölcsi értékek, a mérleg serpenyője ! lassankint a mi javunkra billen. i Az oroiz kolosszus törik meg ekőnek. Elveszti félel- metességét. Támadóból védekezővé lesz s diadalmas i hadaink elől országa szive fáié hátrál. Három kis ország: Belgium, Szerbia és Montenegró i kiesik a játékból. S Francia- ország, amely már a háború kezdetén sokat szenvedett, kissé már megviselten kénytelen újra állni a germán erő rettenetes tombol ását. Még állja becsülettel és bá- mulatraméltó energiával, de mindenki érzi, hogy nem lehet messze az összeroppanás, a nagy debacle. Olaszország az első pillanattól kezdve nem tudott sorváltoztatósn beavatkozni, s ma még kevésbé számíthat eredményekre. Ma még Anglia az egyetlen intakt hatalom, aki mint a hazárd játékos, eddig a leggavallérosabban játszott azzal a vérrel, amit másoktól harácsolt össze s most mikor kissé szorongatják a bankját, ahhoz a nem i*m«retlen fogáshoz akar folyamodni, amelyet a játékosok igy fejeznek ki: meg- spriccelni a bankot. Természetesen idegen pénzzel szeretné most is végrehajtani ezt a műveletet. Da vállalkozó kedv semerre sincs. Az amerikai veszedelem elhallgatott, Hollandia provo- kálása csaknem visszafelé sült el és Romániának nem jött el még az órája. Mi reméljük, hogy a háború már nem női túl a mai kereteken s ha mégsem lehetne lokalizálni a nagy tüzet, úgy a beavatkozás csak a mi javunkra történhetik. A háború mai mérlege szerint pedig már el dőlt a küzdelem s ezért bízunk benne, hogy nem sokára teljes győzelmünkkel abban is marad. Elsfilyeztett holland vitorlás (Saját tudósitónk telefonjelentése.) Rotterdam, ápr. 5. Német tengeralattjáró az Elsina-Helena holland vitorlást levegőbe röpítette, miután megállapította, hogy Anglia részére dugárut szállít. ám 4 fillér.
