Egri Ujság - napilap 1916/1
1916-04-03 / 94. szám
2 E G R I ÚJSÁG 1916. április 3. délben és kora délután vissza utazhatnak, de ott maradhatnak d. u. 3 o. 32’-ig vagy este 8 o. 08’-ig és még mindig ugyanazon napon haza érkezhetnek, s ugyanez az eset áll fenn, talán még jobb formában a Hatvanból a nevezett községekbe utazó hatósági személyekre nézve is. Nagybátony, Maconka, Dorog- háza községek egyedüli piaca Hatvan (esetleg Salgótarján) de semmi esetre sem Pétervására, mert [utóbbi hely, egy egészen elhagyatott, közönséges, kereskedelem és ipar nélküli kis falu. Közigazgatási, közegészségügyi, közgazdasági, közlekedésügyi és közbiztonsági szempontok agyaránt szinte megkövetelik azt, hogy e változtatás keresztülvezettessék, s ezt az elmondottakon kívül különö sen azok előtt, akik a helyi viszonyokat jól ismerik, bővebben indokolnom aligha kell. Az általam javasolt változással, az érdekelt három járás főbb statisztikai adatai az 1910. évi nép- számlálás adatait véve alapul, a következőkép alakulnának ki: 1 Az egri járásban van ma 23, lenne 25 község, jegyzőség ma 20, lenne 22. A lakosság száma ma 44008, lenne 46 451, a járás területe ma 118263 kát. hold, lenne 126-111 hold. A hatvani járásban van ma 11, lenne 14 község, [jegyzőség van ma 10, lenne 11, a lakosság száma ma 39 682, lenne 42 851. A járás terű lete ma 64 010 kát. hold, lenne 76 153 kát hold. A pétervárai járásban van ma 33, lenne 28 község, jegyzőség van 10, lenne 7, a lakosság száma ma 35 524, lenne 29 944. A járás terű lete ma 127261 kát hold, lenne 107 270 kát. hold. Ezzel a beosztással a vármegye összes járásai a következő képet mutatnák: 1. Az egri járás 46 451 lakos, 22 jegyzőség, 126-111 kát. hold terület. 2. A gyöngyösi járás 43 108 lakos, 19 jegyzőség, 111 323 kát. hold terület. 3. A hatvani járás 42 851 lakos, 11 jegyzőség, 76 153 kát. hold terület. 4. A hevesi járás 39 198 lakos, 14 jegyzőség, 103 821 kát, hold terület. 5. A pétervásárai járás 29.954 lakos, 7 jegyzőség, 107.270 kát. hold terület. 6. A tiszaszafüredi járás 31.782 lakos, 10 jegyzőség, 110.225 kát. hold terület. Ezek szerint a népesség szerint a következő sorrendben jönnének: egri, gyöngyösi, hatvani, hevesi, tiszafüredi és pétervásárai. A pétervásárai népessége sokkal kisebb, mint az utánna következő tiszafüredi járásé, a többi járások népessége mögött pedig 10-15 ezer fővel elmarad. A ferüiet szerinti sorrend pedig a következő volna: egri, gyöngyösi, tiszafüredi, pétervásárai és hatvani, il. A szolgabirák beosztása. A járási hatósági személyzet szabályrendeletünk! szersnt ma úgy van elosztva, hogy az egri, gyöngyösi és pétervásárai járásokban a főszolgabiró mel!ett két-két szolga biró, mig a másik három járásban egy-egy szolgabirói állás van rendszeresítve. Ez a beosztás az általam javasolt uj beosztás szerint nem felel meg a célnak, ellenkezik a közérdek legelemibb követelményeivel, sőt határozottan kijelentem azt, hogy az a rna érvényben lévő beosztás mellett sem állhat meg, inéit e szerint egyik helyen az alkalmazottak munkaerejére szükség nincs, addig a másik helyen pedig az alkalmazottak korszerűen és a követelményeknek megfelelően a közigazgatást ellátni ma már képtelenek. Hosszú, több mint tizenöt évi alispáni szolgálatom alatt szerzett, meg nem dönthető tapasztalataim alapján kijelenthetem, hogy a hatvani járásban még a mai körülmények között is, egy uj szolgabirói állásnak a szervezése mulhadanul szükséges, elodázhalatlan s^el nem halasztható. Arra, hogy a m, kir. belügyminiszter ur még egy újabb 10 ik szolgabirói állás rendszeresítését engedélyezze, különösen a mai viszonyok között, egyáltalában kilátás nincs, de arra szükség sincs, az újabb beosztást az ő jóváhagyásával, a saját hatáskörünkben kell eszközölnünk s a pétervásárai járásból az eddig is főiö.- leges, de az újabb beosztás esetén még fölös legesebbé vá^ó második szolgabirói áilást, onnan elvenni s beosztani a hatvani járásba. Javaslatomat a következőkben indokolom meg: A pétervásárai járásban annak idején bizonyos traditionális tekintetekből szerveztek két szolgabirói, az akkori elnevezés szerint két segéd- szolgabirói éllást. Hevisvármegye a mai alakjában 1876. évben alakult meg. amidőn az 1876. évi XXX1I1. t.-c. vármegyék egy részét rendezte, g az eddigi Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyék egy nagy részét, az újonnan alakított Jász- Nagy Kun- Szolnok vármegyébe kebelezte be, a megmaradt részét pedig Hevesvármegye elnevezéssel iktattta törvénybe. Ugyanakkor lettek engedélyezve a segédszolgabi- rói állások is. Ez ideig a mai pétervásárai járás két járásra az alsó és felső mátrai járásra oszlott, a melyet akkor mátra járás elnevezéssel egyesitettek. Személyi tekintetek (az egyik meg. szüntetett járás szo’gabirája az egyesített járás segéd szolgsbirája lett) és a nehéz közlekedési viszonyok javalhatták akkor azt, hogy a vármegyének ebben az egyetlen \ ! járásában két segéd szolgabirói állás rendszeresitíetett, mig a többiben akkor 7 volt, csak egy egy. Az 1883 évben a többi járások területe újabb revisió alá vétetett, egy járás megszűnt s a felső és közép tama járásból lelt alakítva a mai egri járás akként, hogy 10 község az előbb gyöngyöspatai, ez idő szerint gyöngyösi járáshoz lett e két járásból csatolva, a mely utóbbi járás még az első tárná, ma hevesi járásból is kapott 2 községet. Lett két nagy járás, de ezek akkor még nem kaphattak két szolgabirót, csak később, amidőn a fejlődő élet s a közigazgatás heiyes ellátásának kényszerítő körülményei tetiék ezt elkerülhetetlenné és pedig az egri az 1895, a gyöngyösi pedig az 1907 évben. A vármegye valamennyi járásában szemmel látható és törvényszerű fejlődés tapasztalható. Fejlettebbek lettek a közlekedési viszonyok, fejlődött az ipar és kereskedelem, szaporodott a lakosság száma s mindezzel szemben a köz- igazgatás munkája. A fejlődés a leggyorsabb és legszembetűnőbb s azt mondhatnám, amerikai arányú a hatvani járásban, s a legkisebb, teljesen hátramaradott a pétervásárai járásban. A népességet illetőleg csak arra mutatok rá, hogy Hatvan községnek az 1870 évben épen, hogy 4000 lakosa volt, pedig már akkor is fontos vasúti gócpontod képezett, mig az 1910 évi népszámlálás szerint lakosságának a száma már 12.097, a mely szám a lefolyt 5 év alatt tetemes emelkedést mutat. A pétervásárai járásnak az 1900 évi népszámláláskor 32.356 lakosa volt, a hatvaninak 33.855, mig az 1910 évi népszámlálás szerint az előbbinek 35.556, az utóbbinak pedig 39 682. Természetesen ez általam javasolt uj beosztás s a lefolyt 5 év születési és bevándorlási többlete szerint még inkább az utóbbi javára esnek. Területe ugyan a pé- tervásárainak, az uj beosztás szerint is nagyobb lesz mint a hatvanié, de ez teljesen lényegtelen, mert a terület többletet nem lakott helyek hanem nagyobb uradalmi és köz bit tokossági erdőségek teszik ki, de különben is eltekintve mindentől, a közigazgatás munkája nem a te rület nagyságától, hanem a kormányzott nép számától, annak életviszonyaitól stb. függ. A hatvani járásban a lakosság .életviszonyai a vármegyében a legelső fokon állanak, mig a péieivásárai- ban e járás elhelyezésénél, fekvésénél fogva, még ma is kezdetlegesek. Az az érv, hogy a mostoha közlekedésügyi viszonyok a főszol gabirót a pétervásárai járásban ne hezebben megejthető utazásokra és igy hosszabb távollétié kényszerűik, ma már nem helyt álló. (Folyt, köv) HÍREK Eger, április 2. Hivatalos jelentéseink a mai számból kimaradtak. Mert ugyanis a postán csak 10 óráig van szolgálat s igy ha Budapesten későn futnak be a táviratok, mi már azokat nem kaphatjuk meg. így történt ez ma is. S igy volt már rá máskor is eset, hogy a német nagyvezérkar jelentése kimaradt lapunkból. Hogy azonban a közönség friss hírszolgálata hátrányt ne szenvedjen, ezeket a jelentéseket másnap, megérkezésük után a város különböző pontjain a tőzsdék kirakataiban kifüggesztjük. — Hir a záróra meghosszabbításáról. Több nagyobb vidéki lap közli, hogy a belügyminiszter néhány hét múlva az éjjeli zárórát ké órára tolja ki. A rendelet állítólag az éjjeli mulatóhelyekre nem vonatkozik. — Verdun ostroma amerikai ujságcimekben. A newyorki Wall- strel Journái március 6 iki számában cikket közöl Verdun ostromáról és e cikk alcimei élénken illuszrál- ják, hogy mit jelent bizonyos amerikai sajtóorgánumok számára az európai háború egy uj nevezetes fázisa. A cikknek ugyanis a következő az alcimei: ^Rendkívüli ágyú tűz a francia harctéren. — Minden jel szerint hamarosan uj megrendelések érkeznek Európából. — Lő szergyáraink a fronton nagy tevékenységet várnak és ennek megfelelően uj, nagy megrendeléseket." — Hangszereket a katonáknak! A Hadsegétyző Hivatal kéri az áldozatkész hazafias magyar társadalmat, legyen segítségére a harctéri hősöknek gondüző hangszerekkel való ellátásában. A különböző frontok katonáinak egyre sűrűbben megnyilatkozó szükséglete az, hogy a vészes harcok pihenőin a zene hullámaiban mintegy lelki fürdőhöz jussanak, érzéseiket kifejezhessék és harci kedvüket fokozhassák. Száj- harmonikák, húzós harmonikák, oka • rínák, hegedűk, réz és fafuvolák, kiarinétek, tárogatók, citerák, gramofonok kellenének minél nagyobb számban : aki csak teheti, küldjön egjetmást a Hadsegélyező Hivatal átvételi különítményének (IV. Váci- uLa 38.) amely a hangszereket készséggel szállítja az összes frontokra. Hinta az ii lista
