Egri Ujság - napilap 1916/1

1916-04-02 / 93. szám

XXHf. évfolyam í9I6. áp ílis 2, vasárnap 93. stórn. eiőíb tftéM érak: , iá !&ea Helyben és r ostán küldve egéss Mi 18 korona, — fél évre 9 korona, — íigfid évre 4 kor. 50 fill., ~ egy hóra 1 «r. 50 f, — Egyes szám ára vasár­it tnnepn&p is 4 f. — Szerkesztőség tó-ti bn »ia): Jé 1 ti A! ér-utca 6. szám ffjíi ís helyközi telefon szám: 10G. POLITIKAI NAPILAP féwerkesztő i Dr. SETÉT SÁMLOR Peletó* szerkesztő: KÁLLAY MIKLÓS KladótülaidonosI DOBÓ IBfTálf-NTOKDA BÉBZ VÉN Y-TÁBS AB AGk Hirdetési árak: □ cm kér.tnyilféri közlemények, bírósági ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverés hirdetni,10. magánváll, hirdetni. 5 fillér. Eljegyzések, egybekelések, gyászj.,köszö- netny .'v. stb. 1—5 sorigö K.Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszönetnyil­vánításai, feliilíiz. nyugtázása 20sorig5K A napszám. Eger, ápr. 1. Az e heti háborús jelenté­sek egészen úgy festik a helyzetet, mintha nyugvó­pontra került volna. A há­borús szakértők azonban azt mondják, hogy ez az a csönd, amely a vihart meg­előzi. Harcias jelentések te­hát nem izgatták e héten a közvéleményt, de annál élénkebben érdeklődtünk az időjárás iránt s annál na­gyobb vágyódással lestük és üdvözöltük a szárító ta­vaszi napot és szelet. Úgy látszik, mégis csak rendbe fogjuk hozni az elmaradt gazdasági munkákat, ha ugyan a dolgozó kezek, a munkások szintén meg fog­ják érteni az idők szavát és kapzsiság nélkül serényen munkához látnak. A harctérről hazabocsáj- tott mezei munkálok már el lepték a földeket s a hon­védelmi minisztériumnak gondja lesz rá, hogy a sza­badságolt katonák itthon is megfeleljenek feladataik­nak. A bajok azonban az itthon lévő munkások körül kezdenek jelentkezni. A napszámokat oly mér­téktelen magasra csapták föl, hogy szüksége mutatko­zott másutt is ét nálunk is annak, hogy a munkásbérek hatóságilag m síim áltassa­nak. E körül támadt aztán némi zúgolódás és elégedet­lenkedés, ami pedig igazság­talan is, meg hazafíatlan is. Mert igaz ugyaa, hogy a megélhetési viszonyok arány- j talanul megnehezedtek, a drágaság mérföldjáré csíz- | mák kai tő: teteit előre, d< az is igaz, hogy ezt legna­gyobb mértékben nem a munkások, hanem a közép- osztálybeliek sinylik meg A földbirtokos, a g*zda, a mezei munkás, földműves kereskedő és iparos tud lé pést tartani az egyes, általuk szolgáltatott árak emelke­désével. A gazda terményeiért, a napszámos napibérért, aa iparos a cipőért, ruháért; a kereskedő az árucikkeiéi] ma sokszorozottan magasabb árakat kap, mint a háborn elitt, tehát ő maga is meg tudja fizetni a másik terme­lőnek a magasra csapott árait, A középosztálybeliek, állami tisztviselők, megyei, városi tisztviselők, ttgyrí- dek, írók s általán szellemi munkával foglalkozók, ma­gánhivatalnokok stb. azon­ban még mindég ugyan­olyan fizetéseket kapnak, mint a háború előtt és azok a nyomorúságos fizetési pót­lékok, amiket 10—20 száza­lékban kapnak, egyáltalán nem tudják utolérni a 100 és 200 százalékkal emelkedő fogyasztási cikkek árait. E mellett a háborús jótékony­ság egé»z megszaporodott mennyiségében legnagyobb­részt az ő vállaikra nehe­zedik. Az összes régi és a háború alatt keletkezett jó­tékony egyletek és intéz­mények kivétel nélkül meg­követelik, hogy ezsk a középosztálybeliek a tagjai legyenek, részi vegyenek i jótékonysági előadásokon koncerteken és igy nemcsak az egész hadi jótékonyság munkáit nekik kell végez­niük, de egyenesen a magok nélkülözése árán kell részt venni pénzbeli adományaik­kal is. €hak vessünk bepillantást ezekbe a jótékony intézmé­nyekbe és látni fogjuk, hogy azoknak munkáiban és anyagi dotációiban a leg­kevesebb részt éppen azok veszik, akik akár mint kis gazdák, akár psdig mint mezei munkások a termé­nyeik és felszökött napszám béreik révén fokozottabb mértékben rendelkeznek ma anyagiakkal. Nem szeretnők, hogyha félreértenék ezeket a szava­kat, mert egyáltalán nem az a célunk, h®gy lekicsinyel­jük azt a nagy áldozatkész- ! séget, amellyel a magyar nép éppen ezen rétege a a harctéren kiveszi részét, de csak arra akarunk itt rá- \ mutatni, hogy itthon is az­zal a belátással kell lenniök, hogy a mértéktelemégbe a termények áraival és nap- számbérskkel ne menjenek át, mert akiket ezek a ma­gas árak legközvetlenebbül érintenek, azok úgyszólván ő helyettük is elvégzik a hadijótékenys^g munkáit és az erre való adakozásokat, Sm 4 fillér. Olybánál elfoglaltuk és szétromboltuk az oroszok előállásait Az olaszok minden támadásait visszautasítottak. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, április 80. A nagyfőhidlszál'ás jelenti: osx hadszíntér a Olykánál osztrák-magyar osztagok elfoglalták az ellenség egy előretolt hadállását, betemették az oroszok fedezékeit, szétrombolták az akadályokat és azután főállásainkba tértek vissza. Siennikovcétől délkeletre az ellenségnek ama kísérletét, hogy a harcvonalát ezer lépésnyi széles­ségben rohamtávolságra tolja, élénk tüzérségünk tüze és egy ellentámadásunk meghiúsította. Ülass hfití&zintór s Tegnap a harcvonal egyes helyein a harci te­vékenység mindkét részről megújult. A tolmeini hídfőnél a Telia szakaszon és a Do­lomit szakaszon többé kevéabbé élénk tüzérségi harc folyt. A nagy és kis Pól közti harcvonal szakasz el­len és Schluderbachnál megkísérelt olasz támadást visSz&ufasitottuk. Balfe.rsi hadszissfér; Nincs nevezetesebb esemény. Hőfür, ahtáherRagy-

Next

/
Thumbnails
Contents