Egri Ujság - napilap 1916/1
1916-03-28 / 88. szám
XXII). évfolyam. 1816. március 28 , kedd 88. szám. cténí á*vik : Helyben küldve eíjéss Mtr 18 korona, — fél évre 9 korona, — aagyed évre 4 kor. 50 fi!!., — egy hóra 1 Hot. 50 f, -- Egyes szám ár a vasár- ito> (ünnepnap Is 4 í, — Szerkesztőség rUíióbtvatai: jókai Mór-utca 6. szám esty#i és bei;, közi telefon szart: 106. POLITIKAI NAPILAP dFtaertcaztő1 Dr. SETÉT BÁNJ OR Nt»i uertmtt: KÁLLAY MIKLÓS Kiadőtulí donosi DOBÓ ISTV R-HTOKDA BÉBZVÜM Y-TÁBS AB AG. Hirdetési árak: Ccm ként nyiltérí közlemények, bírósági ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverés hirdetni,10. magánváll, hirdetm. 5 fillér. Eljef’"’ ések, egybekelések, gyász]., köszönetig ’v. stb. 1—5 sorig5 K.Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszönetnyilvánításai, felülfiz. nyugtázása 20 sorig 5 K A béke nemzedéke. Eger, március 27. Minden megdrágult, csak az emberélet lett olcsó, — fatkad ki százszor és ezerszer az emberekből a keserűség. Látszatra, mintha igaz lenne. A zsir-készleteket, az élelmiszereket visszatartják, az embereket azonban egyre újabb és újabb csoportokban veszik elő és költik el a háborúra. Az enaberkimélés a Jronton most már összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a minő volt a háború első, nehéz hónapjaiban. De igy is az emberi élet pusztulásával jár, a melyért igazi kárpótlást nemcsak az nem kaphat, akitől elvették, de azok se, akiknek az elveszett emberélet hosszú évekre kinyúló kárt jelent. A húst, a lisztet egyre nehezebb beszerezni: az embereket csak be kell hívni, — ez a befejező strófája az emberélet olcsó voltáról szóló háborús elégiának. Pedig az emberélet drága, igen drága. Nemcsak a magunké, — sőt ma nem ez a legdrágább. A mai nemzedék érték tekintetében nem jelent sokat. Értéke .ugyanis annak van, — aki föld, ház. nyersanyag, vagy más az a valami — ami a jövőre szóló fejlődést tudja biztosítani; ami még nem kihasznált, megviselt, fáradt és átszűrt dolog, hanem a produktivitását a jövőben lógja kiadni. A mai férfiúi nemzedék kétféle. A harcra termettek, az erősek egy/ részét a háború megviseli, részben rokkanttá, de mindenesetre fáradttá teszi, a í harcra alkalmatlanok, a i gyengék és nyomorékok I másodrendű emöeranyagot í jelentenek a polgári mun- j kában. Vannak kivételek, j azok, akik épen és edzetten j jönnek vissza, — csak mi- ! nél többen lennének! — és I a kik aem a testi gyönge- | ségük révén maradtak itt- j hon. Egészben véve a há- i ború után a dolgozó gene- | ráció sokkal kevésbé lesz | termő, alkotóképss, mint | 1914. augusztus előtt. Hát i még a mi teljesen elveszett1 A jövendő, a nemzet fen- maradása és fejlődése szempontjából a friss, zsenge hajtásnak van igazi értéke. A gyermeknek, amely nem tudott a háborúról, vagy ha tudott is róla, nem alkotott igazi fogalmat felőle és a mely a legnagyobb háborút váltó leghosszabb békében töltheti el egész életét. A gyermekéletekre nemcsak azért kell vigyázni, mert sokat kell velük a hézagossá lett társadalomban pótolni, de azért is. mert ezekre a gyerekekre a háborút köpető nagy, ujjáte- remtő munkának elvégzése vár. A nagy vérveszteség jután, amely fájdalom, még be sincs fejezve, minden kipattanó, bimbózó, serdülő életre kétszeresen, százszorosán kell vigyázni, nemcsak a szülőknek, de a hatóságoknak és a társadalomnak. É& e különös gond mellett a szülői szeretetet is a kellő | formában, okosan és haszonnal kell pótolni a hadi- •: árváknál, a kik a háborúban | kiontott élet folytatását je- j j lentik. | „ Ennél komolyabb feladata j nincs a háború után követ- ! kező időknek. Nem az a i fontos, hogy a háború után j ki, hogy költhessc el, a mit • a háború alatt szerzett, vagy hogyan kerüljön ki a nyo- moiuságból, melybe a háború taszította; még az se, hogy milyen konjunktúrák fognak nyílni erre, vagy arra. Hanem igenis az, hogy helyünkbe elég nagy és elég erős generáció lépjen, amely ki tudja meríteni és értékké tudja formálni a békének igazi kincseit, a melyeket mi örökségül hagyunk rájuk. Akár a fösvény a pénzes-zacskóit, ő csak szenvedett érte, élvezete az unokáinak lesz belőle. ÜfohrzEeenél porosz ezredek visszaszerezték a március 20-án elvesztett állásokat Ez alkalommal 2100 oroszt elfogtak és számos gépfegyvert zsákmányoltak, áz orosz támadások mind sikertelenek maradtak Óriási erével támadtak az oroszok. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) A nagyiőhadisKál 1 ás jelenti : Berlin, március 27. Keleti haliszintén Az oroszok a Hindenburg tábornagy parancsnoksága alatt álló harcvonal ellen tegnap különös hevességei újították meg a támadásukat, így a keleti harctéren is eddig példátlan ember és lőszer mennyiség harcbavetésével törtek a német vonalakra Jakobstadtól északnyugatra. Ennek megfelelő veszteséget szenvedtek anélkül, hogy bármiféle eredményt értek volna el. Velikvje Selónál (Vidsytől délre) előcsapataink sikeres harcban 57 oroszt fogtak el és 2 géppuskát zsákmányoltak. Az oroszoknak Postawytól 'északnyugatra levő állásaink ellen irányuló ismételt erőfeszítései teljesen meghiúsultak. Miutánga Narocz-tótól délre [három orosz hadtest részeinek többszörös erős támadásait visszavertük, nyugat poroszországi ezredek Mokrzycenél ellentámadásba mentek át, hogy visszaszerezzék azokat a tüzérségi megfigyelő helyeket, a melyeket harcvonalunknak március 20-án történt visszahajli- tása alkalmával elvesztettünk. A vitéz csapat feladatát teljes^ mértékben megoldotta, eközben valamint az ellenséges támadások elhárítása alkalmával 21 tisztet és 2140 főnyi legénységet elfogtunk és ám 4 fillér.
