Egri Ujság - napilap 1916/1

1916-03-02 / 62. szám

2 E Q ft 1 ü J S A 0 1916. március 2. szerb államot az ellenséges táborba az elszakadt egy nyelvi törzsek egyesítésére törekvés- és mert bol­gárok laknak Szaloniki vidékén azért bizalmatlan a növekedő szomszédra a hellén nemzet s minthogy előbbi szövetségese a központi hatalmak­nak, tartózkodik táborukba lépni. A monarchia lakosságának poliglot fajiviszonyai centrifugális politikai irányzatokat teremtettek. Minden nép életének főcélja existenciájának föntartása; a másik mely ebből ered és hason célra vezet: saját fajának erősítése, a fentariásra szükséges erők növelése. s Szerbia közgazdasági és kulturá­lis intézményei növelésén kívül úgy építheti ki hatalmát s vetheti meg faja fenmaradácának biztos alapjait, ha összes törzseit egy uralkodó alatt igyekszik egyesíteni. A románság nemzeti egységére való törekvés ép ily vágyakból táp lálkozik, s mert mindkét államnak területén kivü! erős részei élnek a nemzetnek, természetes az azok egyesítésére való törekvés. Tehát valahányszor a monarchia hatalmas ellenséges erőkkel vesszi fel a harcot, e népek mindig meg­fogják próbálni nemzeti ideáljaik el­érését. Ha több államban élnek ilyen széttagolt részek, rendszerint a gyen- állam structurája lesz legelőbb meg­bontva ; igy volt ez Törökországban Tehát ez államok politikai céljai je­lenleg Oroszországéval egyeznek, azért viszont a Monarchia törekvése mindaddig, mig aspirátióik iránya nem változik, ezen államok meg­semmisítése, vagy legalább gyengi- gitése kell, hogy legyen. Persze elképzelhető a Monarchia biztonságának elérése egy nagy cü- mi foederatió keretében is, melybe ezen balkán államok belépnének egységes Habsburg vezetés alatt; mert habár bizonyos áldozatot kel­lenne hozniok az igy egyesült né­peknek a velük egy hatalmi jogar alatt élők kedvéért; azért a nagyobb erők tömörülése hozná meg existen- tiájuk nagyobb biztonságát, az ezáltal élvezett nyugalom és csendes fejlő­dés, a belső békés versenyt: Élet­erejük hatványozott fejlődését. Hogy az erősen fejlődő s előtörő moszkovita világhatalom szomszéd­ságában a jelen körülmények között ez nem-e volna a legtermészetesebb életcélja a kis, de fajisajátsága,kát megtartani óhajtó nemzeteknek ? Ezen lehetne komolyan elmélkedni. A közép és al Duna menti népfa­jok számosabbjai is csak 7—12 mil­liós népcsaládokkal rendelkeznek, tehát egyiksem bír kellő erővel arra hogy a másikat megsemmisítse; mig egy közösségben élve egymás hatal Mát^rtÖvelik. Hogy a jelen-világháború mennyire hozzá a Célhoz közelebb e népeket, azt 3 ^avötfogja de a diplomáciái, közgazdasági és katonai tömörülés jelei már az egész vona­lon mutatkoznak: Hamburgtól Bag­dadig. V'kl'.í Hogy nehezebb a szalonna A maximális ár kijátszása Panaszok az egri piacra Eger, március 1. Ahhoz már meg szoktatták a vi­déki közönséget a mészárosok, hogy szinhust ne igen várjon a székek­ben, mert egy kiló hús a leg­jobb esetben is csak 80 dekagram húst jelent és 20 deka csontott. A szalonnát azonban eddig rendesen tiszta súlyban adták mindenfelé nyomtaték nélkül. Így értelmezték ezt a maximális ár megállapításá­nál is, vagyis az úgyis elég magasan megállapítod maximális árat szin- szalonnáért kellett fizetni. Mostanában azonban a piacon vásárló közönség nagy meglepe téssel tapasztalta, ^hogy a szalonná­nál is kezd divatba jönni a nyom­taték. A szalonnás és zsíros asszo­nyoknak a maximális ár sem elég magas s úgy drágítják az árakat, hogy nyomtatékot vágnak a sza­lonnára. Az Egri Újság szerkesztő­ségében már többen tettek e miatt panaszt. Mi felhívjuk erre a vissza­élésre a figyelmet s azt a tanácsot adjuk a fogyasztó ? közönségnek, hogy tegyen minden ilyen esetben feljelentést a rendőrségen, mert ez szigorúan megbünteti a maximális árról szóló rendelet ilyetén kiját­szását. Egy másik visszaélésre is felhív­ták figyelmünket. Igen sok, eláru­sító, hogy súlyosabbá tegye a sza­lonnát, egész éjjel vízben áztatja. Reggelre a szalonna teleszivja ma­gát vízzel s kétszer olyan súlyos, mint különben. Az olvasztásnál az­tán rá lehet jönni az gilyen vízbe áztatásra, mert a forró zsírban a sok zsírral együtt kiolvadó víz han­gosan sistereg, mint mikor vizet hintenek valamely forró tárgyra. A Berliner Tagblatt a verdnni harcokról [ (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Berlin, március 1. A Berliner Tagblatt tudó­sítója jelenti: A Verdun körül folyó har­cok a Sídani csata tízszere­sét is fölülmúlják. A tudó­sitó csak egy részét látta az óriási kiterjedésű harctérnek. A tüzérharc rettenetes. Or- montnál két napig olyan koncentrikus tűz alatt tar tották a német csapatokat, hogy teljesen el voltak vágva a többi csapattestek­től.­................................ i dea sí Egri mu Választások a vármegyén Nyugalomba vonuló főszolgabiráx Eger, március 1. A vármegye legutóbbi rendes köz­gyűlése már egy egész restaurációs közgyűlés jellegét öltötte fel, mert nem kevesebb, mint hat állást töl­töttek be választás utján. Ma me­gint olyan a helyzet, hogy az ápri­lisi közgyűlés is ilyen restaurációs lesz. A mint ugyanis már jelentet­tük Zalesky Imre hatvani főszolga­bíró állásáról lemondott. Ma aztán beérkezett a Korponay István hevesi főszolgabíró lemondása is s igy üresedésbe került két főszolgabírói állás s minthogy ezeket természete­sen két szolga biró fogja betölteni, tehát igy két főszolgabiró és két szolgabirói választás lesz az áprilisi közgyűlésen. Ámbár még a szolga­birói állások betöltése alighanem meggondolás tárgyává fog tétetni. A főszolgabirói állásokra a válasz­tási mozgalmak már megindultak. Hatvanban vasárnap volt a járási értekezlet, a melyet Szentiványi Farkas, Koppély Géza és Balázsovics Oszkár hívtak egybe. Az értekezlet, amelyen a megyebizottsági tagok ke­vés kivétellel, úgyszólván mindany- nyian résztvettek, egyhangúlag Már­ton ffy íb. főszolgabírót jelölte. Mártonffy Lajos a szolgabirói kar igen rokonszenves tagja, a ki szol- . gáiati érdemei fejében úgy látszik ellenjelölt nélkül egy hangulag fogja elnyerni a hatvani főszolgabirói állást. A hevesi főszolgabirói állásra a szolgabirói karnak hason lóképea igen szimpatikus tagja Maczky György szolgabiró pályázik,® a kit Heveshez családi kötelékek is fűznek s minden kilátás meg van ahhoz, hogy pályázata sikerrel fog járni. Ha a szolgabirói állások betöl­tésre kerülnek úgy a mostani gya­kornokok. Kékessy Dezső és dr. Eötvös József fognak az uj állásokba jutni. Szóval áprilisban ismét népes lesz a vármegye közgyűlése, mert választások lesznek. Hír a román kormány lemondásáról (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, március 1. A jassii lapok külön kia­dásban jelentek meg s arról adtak hirt, hogy legközelebb a Bratiaau kormány lemon­dása várható s hogy a király beleegyezését adta abba, hogy a parlamentet felosz­Az 1914. évi szerb­háború okai Az Egri Újság katonai munkatársától Eger, március 1. Az Egri Újság tegnapi száma ka­tonai munkatáisa tollából széles-stra­tégiai és diplomáciái szempontokra egyaránt kiterjedő perspektívával is­mertette az 1915 évi szerb háború okait. Hónapok teltek el e között és az első 1914. évi szerb hadjárat kö­zött s a felületes szemlélő talán azt is hihetné, hogy az első, nem épen dicsőséges befejezésüs azután szinte véglegesen abba hagyott szerbiai j akció talán ötielszerü ténye volt a hadvezetésnek. Hogy ez nem igy van s hogy az első szerb hadjárat is szervesen belé tartozott a központi hatalmak egész hadviselési rendsze­rébe, erre világit rá oknyomozó ala­pon alábbi cikkünk, amely a tegnap közölt katonai cikk után bizonyára a legszéllesebb körű érdeklődésre szá­míthat. Szerbia diplomáciája nem volt oka a világháború kitörésének, csak elő­mozdítója ; az entente hatalmai vol­tak azok, melyek a háború előidézőre azért törekedtek, hogy végre elinté­zést nyerjen Anglia és Németország között azon versengés okozta per, melyet a világtenger kereskedelmé­nek megosztásáért folyó közgazda- sági karc idézett elő; egyutttal dű­lőre jusson azon törekvése az orosz birodalomnak, hogy Ausztria-Magyar országot, mint a Boszporus védelmi előbástyájét, a Balkán államok ön­állóságának természetes védnökét, összetörje, vagy egyelőre saját poli­tikai céljainak bolygójává lenni kény­szerítse. Ezen hatalmas, 170 millió lakost számláló birodalom, melynek terüle­te 33-szor maija felül a monarchiát és négy tengerre támaszkodik, szű­kölködik erősebb teleken jégmentes kikötőkben s ilyenkor hónapokig szünetel óriási értéket képviselő ga­bonaforgalmának nagyobb része, nem bírván a-mérhetlen utak vasúti fu­varénak díjtételeit s a közbeeső vá­mok okozta kiadásokat elviselni; kénytelen aspiratiójával a melegebb vizek partjait fölkeresni. Ezen törek­vése volt okozója a múlt században is Konstantinápoly, megszerzéséért viselt véres háborúinak. g.^A födrajzi helyzet és a fejlődési viszonyok folytán előállt egymásra­E arra kellene következtet- y a;£a;lkán minden állama si ösztönük sugallata foly­téit, természetes vonzalommal visel­tetnek fjiAttsztriarMagyaiország fe»t- .j$uezett, ^IpaJkáp állatik Önállósá­gát' védő törekvései iránt s azt' elő­mozdítani igyekeznek. Azonban etr-' nek, az egy Bulgáriát kivéve, épen ellenkezője tapasztalható. „ Görögország nem sieti a duuai Monarchiának, mert félti tá­madásnak kitett partjait Anglia hajó - hadától. Bulgáriát ugyanazon célok retelték zászlaink alá, mely a két

Next

/
Thumbnails
Contents