Egri Ujság - napilap 1916/1
1916-01-07 / 7. szám
[XIII. évfolyam. 1916. január 7., péntek. 7. szám. FiúIteeSMl tettes sJáés-ea Helyben és restin küldve égés* $*r! 18 korona, — fél évre 9 korona, — •egyed évre 4 kor. 50 fül., — egy hóra 1 f»r. 50 f, *— Egyes szám ára vásár* 8a ünnepnap is 4 !. — Szerkesztőség í? kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 8. szám Megyei ég helyközi telefon szám: 108. POLITIKAI NAPILAP ■főszerkesztő i Dr. SETÉT SÁNDOR Felelős szerkesztő: KÁLLAY MIKLÓS Kiadótulajdonos: DOBÓ ISTVAN-NYOMDA BÉSZVÉNY-TArs A8 ÁG. Hirdetési árak: □cm ként nyiiíéri közlemények, birórság ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverési hirdetni. 8, magánváll, hirdetm. 5 fillér, gljej ,7 ések, egybekelések,gyászj.,Uösző- netny.lv. stb. 1—5 sorigö K.Egyesületek, bál bizottságok értesítései, köszönetnyilvánításai, felülfiz. nyugtázása 20sorig5K A gazdasági jövő. Ha Sietné mm\m fokozódott a iiizérhare litügisép, Montenegróban Kövess tábornok támadása előrehalad. - a Caiiarói öbölben időnként a tüzérség működik. Ara 4 fillér. Eger, január 6. Ez a nagy probléma, gazdasági jövőnk berendezése meyT a világháború várhaté változásai folytán messzire túlnőtt rendes jelentőségének a határain, szőnyegre kerüli a főrendiház legutolsó ülésén. Mindnyájunkat foglalkoztat, tehát egészen természetesnek találjuk iránta a főrendiház érdeklődését is, aminek azonban még azt a különleges hasznát is láttuk, hogy bizo nyos Útmutatást eredményezett ebben a kérdésben a közvélemény számára, amelyeket annál szigorúbban kell szemeink előtt tartanunk minél nagyobb érdekeink fűződnek ahhoz, hogy ezt a berendezés Magyarország gazdasági jövőjére nézve minden vonatkozásában'helyesen csináljuk meg. Az a kérdés hozta szóba az ügyet: történt e valami ebben az irányban, hogy a háború után következő nagy gazdasági kialakulásban s a német birodalommal létesítendő gazdasági kapcsolatban háborús teljesítményeinkhez méltó módon érvényesüljünk ? A kérdés ki bővült még azzal a véleménnyel, hogy a probléma megoldásának nem szabad prejudikálni az osztrák-magyar kiegyezés előzetes befejezésével, Az utóbbi nézet már régóta kisért s épen azért nagyon helyesen cselekedett Tisza István gróf, hogy ezt végre teljesen tisztázta és ezzel kiküszöbölte a fennálló differenciák sorából. Arra, hogy mi nemzetközi I gazdasági tárgyalásokba bo- j csátkozhassunk, nélkülözhetetlen. hogy előbb Ausztriá- j val jöjjünk tisztába. Ennek I a híján a legnagyobb zavar- i nak tennők ki magunkat, ; mert a nemzetközi közgaz- ; dasági problémák elintézése i pillanatában egészen teketet- lenül állnánk. Nyugodjunk | tehát bele, hogy a törvény rendelkezése szerint, de a dolgok természetes rendjének értelmében is elsősorban ■ Ausztriával egyezzünk meg. ’ A Németországhoz való í gazdasági viszony kialakulá- I sára nézve az észlelhető doktriner és politikus felfogásokkal szemben Tisza a legmesszebbmenő óvatosságot ajánlja. A maga részéről mindig hive volt a lehető benső kapcsolatban Németországgal de ennek a határait egyáltalán nem a hajlandóságok, hanem kizárólag csupán a német, az osztrák és a magyar közgazdasági érdekek szabhatják meg. Epén ezért nem baj ugyan, ha minél többet foglalkozunk ezzel az ügygyei, ellenben feltétlenül szükséges, hogy a doktrinerekkel és a politikusokkal szemben ebben a kérdésben okvetlenül a gyakorlati emberek belátása döntsön, mint akik a doktrinerek és a politikusok baklövéseinek a következményeit rendszerint viselni szokták. Magától értetődik, hogy a kormány foglalkozik ezzel a kérdéssel, de ép oly természetes, hogy a közgazdasági érdekekre való tekintettel erről az ügyről egyelőre legalább is nehéz beszélni. Itt a félreértések számára igen tág tér nyílik és ki vagyunk téve annak, hogy megvalósíthatatlan reményeknek táplálásává! nem a közeledést, a viszony bensőbbé tételét érjük el, hanem ennek az j ellenkezőjét, a csalódás ér- j zését keltjük fel. Ez mód fe- í lett sajnálatos dolog volna s i hogy ez semmi körülmények j között benne’kö vetkezhessék, igyekezzünk távol tartani i magunkat úgy a merész el- ! méletektől. mint a hasonló I természetű jelszavaktól. Izeket a komoly s a köteles felelőségérzet által sugall útmutatásokat nem tudjuk elég melegen a magyar közvélemény megfontolására ajánlani. Nagy eredményei folytán minél többre becsüljük a szövetségesekkel való egyetértést és harmonikus együttműködést, annál pa- rancsolóbb kötelességünk, hogy annak jövőre szóló gazdasági feltételeit is tisztán érdekeink gondos összeegyeztetésének az alapján állapítsuk meg. Tragikus intelem gyanánt lebegjen előttünk mindig ellenségeink- a példája. Az Ö szövetségük tisztán jelszavakon épült föl és ime színről színre láthatjuk, hogy a fabatkánál alig is ér többet. (Közli a miniszter elnökség sajtóosztálya) Budapest, január 6 ; (Hivatalos jelentés,) Olasz hatisziratéi*: A tengermelléki arcvonalon az ellenséges ágyu- tüz helyenkint újból hevesebb volt. Doljetől északra csapataink ismét több támadási visszavertek és az elfog alt hadállást megtartották. A tiroii határterületen a juchensiejni és rivai szakaszokban élénkebb tüzérharc volt. SóSkeSeti haésziniée*s Kövess hadsereg csapatainak támadása a raon- íenegróiak ellen Beranefól északra és Rozantől nyugatra kedvezően halad előre. A Bochhe di Cattarö területén az utóbbi napokban időnkint mindkét részről a tüzérség fejtett ki tevékenységet. Egyébként a helyzet változatlan maradt. Hotel*,
