Egri Ujság - napilap 1916/1

1916-02-29 / 60. szám

2 1916. február 29 E GR I U J S A O és az erőd mellett valamint a Hardaumonton levő állá­saink ellen intézett támadási kísérleteikkel. A Chatnp- neuviliéi Maas félszigetet megtisztítottuk. Az ellenségtől arcvonalunkat Vacherauviíie é* Bras irányában ismét előretoltuk. A Veuvre síkon a Cotes-Lorraine Sábát ke­let felől több helyen elértük. Keleti és tsallcáni hadszíntér : Újabb esemény nem történt. A legfőbb hadvezetőség. A képviselőház har­madik háborús ülés­szakának bejelentése Budapest, február 28. A képviselőház mai záróülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Beöthy Pál e’nök'lés a bejelen­tések során Közölte, hogy gróf Khuen Héderváry Károly, a feldúlt kárpáti falvak újjáépítésére alakult országos bizottság elnöke a Ház tagjainak nemleikü adományaikért a legmele­gebb köszönetét fejezi ki. Bemutatta ezután a főrendiház elnökének át­iratát azgelintézett törvényjavaslatok­ról. Jelentette, hogy Sághy Gyula az ülés megkezdése előtt sürgős in­terpelláció előterjesztésére kért enge­délyt a Szlavóniai Magyar Újság be­tiltása tárgyában a miniszterelnökhöz Az engedélyt azonban nem adhatta meg. Az elnök ekkor öt percre felfög- gesztette az ülést, mert az egyez­tető bizottság ült össze. Negyed tizenkettőkor újra meg­nyitotta az elnök az ülést és felol­vasták a képviselöház elnapolásáról szóló királyi kéziratot. A leirat felolvasása után a Ház tagjai lelkesen éltették a királyt, az elnök pedig igy szólt: — A legkegyclmesebb kézirat hó­dolatteljes tisztelettel tudomásul vé­tetik és hasonló célból a főrendiház­hoz küldetik át. A Ház ezutén megadta az elnök­nek a szokásos felhatalmazásokat a megüresedő mandátumok belő lésére vonatkozó intézkedésekre, mire az elnök lendületes szavakkal rekesz­tette be a képviselőház mostani há­borús ülésszakát. A jegyzőkönyv hitelesítése után az ülés féllizenkettőkor végétért. Sarrail tábornok a görög királynál (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Luganó, január 28. A Reuter jelentéssel szem­ben a Corriere della Sera megállapítja, hogy Sarrail tábornok a francia kormány megbízásából kereste fel a gorög királyt s felkérte hogy tekintse meg a Szalonikii hadállásokat. A városi sertéshizlalásról Felemelték a hús árát Vadhús behozatal A jóléti bizottság ülése Eger, február 28. A jóiétti bizottság ma délután Lukács Gyula elnöklete alatt ülést tartott. Az ülésen megbeszélés tár- gyáí képezte a városi sertéshizíalás ügye. A mint már megírta az Egri Újság. Farkas Káimán egri vendég­lős vállalkozóit arra, hogy már meg­levő Kertész-uicai hizlalóját kibővíti s a várossal közösen 300 darab ser­tést fog hizlalni. Most Szokolay Lajos városi főügyész bemutatta a Farkas Kálmánnal kötendő szerző­dés tervezetét, amelyet a jóléti bi­zottság a közgyűlés elé fog terjesz­teni. Azután a mészárosok és húsvá­gók kérvényét tárgyalta a bizottság. A mészárosok tekintettel a vágot- marha árának emelkedésére, a hús árak felemelései kérték. A bizottság méltányolta a kérelmet s a követ­kezőkép javasolta a hús árak fele­melését: marha hús kilója 4 kor. 80 fii. borjú h*s eleje 4 kor. hátulja 4 kor. 40 fii. három hónapon feíőlli borjú hátulja 3 kor. 60 fii. eleje 3 korona 20 fillér. A pelgármester ez alapon eképen maximálta az árakat. Fischer Lajos arról értesítette a várost, hogy a szilváéi uradalom hajlandó volna az összes terítékre kerülő vadakat Egerbe beszállítani a következő árakon, szarvashus ki­lónként 2 korona 30 fillérért, őzhust 2 korona 50 fillérért és vadsertést 1 korona 80 fillérért. A jóiéti bi­zottság tárgyalni fog a mészáro­sokkal, hogy vegyék be üzemükbe a vadhús kimérést is s a polgár- mester a vadhúst is maximálni fogja. Elsfllyedt angol postagózös (Saját tudósítónk telefonjelentése.) London, február 28. A Maloja angol postagőzös aknán elsülyedt. A hajó 414 utasa közül 83-an a vízbe fúltak. Magyar orvosok egy orosz kórházban Eg invalidus elbeszélése (Saját tudósitónktól.) Eger, február 28. Egy invalidus trancsporttal haza­érkezett a napokban Gál Mihály honvéd szakasz vezető, aki fogságban töltött idejéről érdekes adatokkal számolt be. Ö is, mint az eddig hazatért in­validusoknak legtöbbje, dicsérőleg nyilatkozott arról a bánásmódról, amellyel az orosz kórházakban a sebesült foglyokkal szemben visel­tettek. Gál különösen érdekesen festett ie egy sebesült kórházat, ahof az orvosok és az ápolók legnagyobb része magyar volt. A rokkant hon­véd érdekes elbeszélését itt adjuk: — A Breszt-Lifovszk körüli har­cokban sebesültem meg egy éjsza­kai járőrszolgálatban. Nekem a com­bomat lőtték keresztül s a golyó annyira szétroncsolta a csontot, hogy mai napig nyomorék vagyok. Mikor hajnaiodoít, az oroszok odajöttek hozzánk és a szanitécük bekötözött bennünket. Hordágyon vittek egy tábori kórházig, ott sze­kérre raktak és három napig utaz­tunk egyfolytában a döcögős orosz szekereken. Valamelyik állomáson a vonatra kerültünk, amely Moszkváig ment velünk. Moszkvában két hétig feküdtünk. Az orosz orvosok és ápolónők na­gyon jól bántak velünk. Két hét után egy sebesült transzportot állí­tottak össze a kórházban a foglyok­ból s azzal engem is tovább szál­lítottak. Tyűmen-nek hívják azt a várost, ahol kiszállítottak bennünket. Szép, uj kórházba robogott velünk a vö­röskeresztes automobil. Vagy har­minc magyar sebesült lehetett a transzportban s ezeket egy külön szobába szállásolták el, amely még teljesen üres volt. egy óra eltelte után mindenki rendesen, betakarva feküdt az ágyában és amikor a szoba teljesen rendben volt, jelen­tették, hogy vizit következik. Egy orosz szanitéc, a mi szobánk főápolója, kinyitotta a kórterem aj­taját, feszesen megállott és szalu­tálva jelentkezett egy belépő hosszú fehér kabátos fiatal orvos előtt. Az orvos után két fehérruhás ápolónő jött és végig járták az ágyakat. Egyszerre csak az orvos tiszta gyö­nyörű kiejtéssel, magyarul meg­szólal : — Hát hogy vagytok fiuk? Alig akartunk hinni a fülünknek. Nagy, leírhatatlan öröm fogott el bennünket, amikor ott, messze ide­genben a ránk vigyázó orvos ajká­ról magyar beszédett hallottunk. Meg is kérdeztük a doktor urat, hogy miképpen került ide. A doktor ur — Vágó Jenőnek hívják, buda pesti orvos — elmondta, hogy még a háború elején fogták el egy csa­pat szanitéccel együtt s azóta az orosz kórházakban teljesít szolgá­latot. Rövidesen megtudtuk, hogy a kórházban összesen öt magyar orvos teljesít szolgálatot. Az orvosokon kívül tizenhét ma­gyar szaniíéc is volt a tyumeni kór­házban. Nekik is szabad volt ki­járni a városba és volt köztük, aki már szépen megtanult oroszul. Ezek hozták a városból a különféle hí­reket. A sebesült foglyoknak nagyon jó dolguk volt ebben a kórházban. A sorsunk csak akkor kezdett ne­hézzé és rosszá válni, amikor fel- gyógyultan kikerültünk a fogolytá­borba. Itt már rossz volt a kosz­tunk, nem kaptunk cigarettát sem és valóságos rab sorsunk volt. Szorongatott a franciák helyzete ferdusnál (Saját tudósítónk telefonjeientése.) Kopenhága, febr. 28, A Vossische Zeitung jelenti: Verdunnál a franciák hely­zete igen szorongatott. Nem tudják tartalékaikat a harcvo­nalba vinni, mert Verdun egész különös helyzetű kiugró pont­ját képezi a francia arcvonal­nak. A Maas kanyarulata va­lósággal elvágja ezt a harc­teret s még nagyobb akadály az argonnei erdő, mert ezen keresztül igen veszedelmes volna harcba küldeni a tarta­lékokat. & szerb trónörökös Parisban (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Páris, febr. 28. A Havas ügynökség jelen­ti. hogy a szerb trónörökös Pasiccsal Párisbe érkezik, hogy a szerb sereg sorsáról tanácskoznék. Letartóztatták a West- boras legénységét (Saját tudósítónk telefonjelentése.) London, febr, 28. A Timesnak jelentik Te- noriszából, hogy a West- burne :német legénységét, midőn partraszállottak, letar­tóztatták. Eisülyedt francia gözös (Saját tudósítónk telefonjeientése.) Páris. febr. 28. A Brignac francia gőzös az északi tengeren eisülyedt. Személyzetéből 5 embert megmentettek 26-an elsü- ! lyedtek.

Next

/
Thumbnails
Contents