Egri Ujság - napilap 1916/1
1916-02-21 / 52. szám
2 E 0 R 1 U J S A Q 1916. február 21. íetre at oroszok támadása az effenfde í arcvonala között tüfeiésönkben összeomlott. Német repülök megtámadták Logischinl és a tarno poíi vasúti építményeket. Balk ni hadszíntér; Újabb esemény nem történt. á legfőbb hadvexetőség. Hz olaszok nehéz ttmsarakfcal bombázzák Carrtota erődünket Tüzérségi harc az lsoizó fronton. - áz orosz harctérré! nincs njsag (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, február 20. (Hivatalos jelentés.) 0#*©s* hadszíntér e Nincs nevezetesebb esemény. Olasz hadszíntér e A Judikariákban Carriola erődünk (Dardaronál) nehéz mozsarak tüze alatt átl. Az Isonzó harcvona on a tüzérségi harc tovább tart. HSfer, altábornagy. Magyar tisztek szenvedései az orosz fogságban Eger, február 20. A napokban rendkívül érdekes levelezőlapokat kapott egy ismerősünk fiától, az orosz hadifogságból. Ezek a levelezőlapok megdöbbentő dokumentumai annak az embertelen bánásmódnak ás rettenetes szenvedéseknek, amelyek az orosz hadi fogságban levő magyar katonák és tisztek életét szinte elviselhetetlenné teszik. Elsősorban azokat a visszaéléseket teszi szóvá a fogságban levő hu- szárhadnagy, hogy az orosz hatósá gok nem adják meg a fogoly tiszteknek az őket megillető pénzösszeget. De ez még megérthető volna. Sokkal gyalázatosabb az a jelenség hogy a hazulról küldött pénzösszegeket mind felveszik, azoknak átvételéről utalványt ál iían-k ki és mikor ez a kezükben van, nem adnak a hazulról jött pénzből a fogoly tiszteknek egy garast sem. A legembeitelenebb az orvosok viselkedésében az, hogy a fogságukban levő közkatonákkai es tisztekkel méltatlanul bánnak. Ennek bizonyságául leirja a levél az orosz tisztek nyilatkozatát, mely szerint a fogságba esett katona és tiszt is ellenség. Nem szabad velük emberségesen bánni és lehetőleg el kell pusztítani, mini a csatatereken az ellenséget. Egyben példákat, elkeserítő eseményeket közöl ezeknek a szavaknak az igazolására. Így megírja, hogy a orosz tisztek és az orvosok lehúzzák a katonákról a ruhát, ellopják a pénzüket. Kénytele nek a hideg dacára is me/itiáh, d- sóruliában járm. A kos2t az egysze- rüen beteggé teszi a foglyokat, A rossz koszt, az ehetetlen ételek következtében Ardatovban kiütéses és hastífuszban naponkint 22—30 fogoly pusztult el. Azonkívül maláriába estek valamennyien az egészségtelen lakás, valamint a rossz bánásmód miatt és ez is erősen megtizedelte a hadifoglyokat. Taskendben — irja kétszer is aláhúzva a következő szavakat — egy időben óriási számú hadifogságban levő magyar katona hali meg bfusz bán. Leírhatatlan a kétségbeesés, a halálos elkeseredés itt a katonáink közölt. Hogy milyen a legénység helyzete, azt fényesen megvilágítja az, hogy a legénységnek idehaza százezerszer jobb dolga van és kellemesebb a helyzete, mint az orosz hadifogságban levő magyar tiszteknek. Az orosz tisztek legnagyobb része aisisztekből kerüt ki, akik minden műveltség híján, csupán durva szén vedélyeikre és szemtelen ellenséges érzületükre hallgatva, valóságos ön kényurslmaí gyakorolnak a foglyok fölött. A levélíró, aki egy török had naggyal, négy német dragonyossal, egy bajor kapitánnyal ás giófO. 11. ulánusezred’oeli hadnaggyal van együtt, több héten át egy két méter széles és két méter hosszú szobá bán lakott. Egy fapricsen háltak valamennyien a szobában, amelyben az ablakokat az oroszok mind be- deszkázták, hogy ne jöjjön be a le vegő és a világosság. Nagy privilégium az, ha néha egynek-egynek megengedik, hogy az udvarra kimenjen. Sötét színekben és megrázó módon jelenítik meg az orosz hadifogságban levő magyar katonák és tisztek szomorú helyzetét ezek a sorok, amelyek pedig még sok minden kegyetlenséget árulnak el, amik a magyar foglyokkal történnek. hírek. Eger, február 20. — Haza hozzák ifjú Ringel- hann Rafael holttestét Megemlékeztünk annak idején egy vitéz egri fiúnak ifj. Rungelham Rafaelnek hősi haláláról, aki Mackensen tábornagy hadseregében a Lodz és Piotrokow közti harcokban esett ei s Orosz lengyelország földjében pihen. Most úgy értesültünk, hogy az ifjú hős holttestét haza hozzák Egerbe, hoty itt hazai földben alud- hassa őrös álmát. Ringelham Béla villanygyári igazgató az elhalt hős bátyja ma utazott el Oroszlcngyel- országba. hogy a hazaszállítás körül maga intézkedjék. — Bimbó hullás. Tragikus módon ért most véget egy fiatal sok reményre jogosító élet. Szabó Jiiek Károly, Jiiek Károly állomásfőnök fia 14 éves korában rövid két napi szenvedés után megszűnt élni. Még pár rapprl ezelőtt a legszebb, a 1 -grózsásabb arcú. a iegfeszülőbb mellű gyerek volt, csuppa duzzadó ifjúság, csupa dagadó életöröm. Pénteken délelőtt hirtelen rosszul leit az előadáson. Heves főfájás fogta el, hazament és ledüií kissé de többé nem tudott fölkelni. Kitűnő tanuló, testileg gyönyörűen fejlett eszes fiú volt Jiiek Károly csupa szép reméay hordozója, a melyek most egy csapásra szerte- foszloitak. Mélyen sújtott családja, mely iránt általános a városban a részvét az alábbi gyászjelentést adta ki a s. o- moru esetről. Szabó Jiiek Károly és neje szül. Góíh Ilona mint szülők, valamint Jenő, cs. és kir. iradapród- jelölt az északi harctéren és Béla mint testvérek, úgy a maguk mint az összes rokonság nevében mérhetetlen fájdalomtól megtört szívvel jelentik a legjobb gyermek, gyön góden szerető testvér és felejthetetlen rokonnak Károly na k a cisz terei főgymnásium IV. osztálya tanulójának folyó hó 20 án reggel 3 órakor élte tavaszán, 14 évében keresztényi türelemmel viselt 2 napi rövid szenvedés után történt gyászos elhunytál. Drága hallottunk hült tetemeit e hó 21 én délután fél 5 órakor fogjuk a gyászházból (pályaudvar) a Giöber féle temetőben örök nyugalomra kísérni Az engesztelő szentmise áldozat f. hó 22 én délelőtt 8 órakor fog a ciszterciek templomiban az Urnák bemutattatok Eger, 1916. február 20 án. Áldás és béke lengjen feledhetetlen drága porai felett! ttn sí Egri dilim — Feltárt készletek Hevesmeg’jében. Nap nap után száll az intelem úgy a sajtó utján, mint n hatóságok figyelmeztetése révén a közönséghez, hogy akinek fölösleges készlete van, szolgáltassa be azi a hatóságoknak. Mindnyájunknak hazafias kötelessége ez, az utolsó s?em fölösleges búzát is oda kell adnunk, mert ez lesz ami legnagyobb erősségünk ellenségeinkkel szemben, ekik most, mikor látják, hogy fegyverrel győzni nem tudnak, ki akarnak bennünket éhezte!ni. De akit a hazafias érzés és józan belátás néni emel fel annyira, hogy önként mondjon le fölöslegéért, attót erőszakkal is elveszi az állam, sőt keményen meg is bünteti. A pénzügyőrök benéznek a legrejtettebb zugba is és felkutatnak minden rejtett készletet. De még most nem késő. Még mindenki önként átadhatja fölöslegét s Hevesmegyében már szép példáját látjuk annak, hogy van hazafias belátás a lakosságban A kis Hsves ugra községben több mint 92 mázsa búzát szolgáltattak be a hatóságnak s Kisköre is 42 mázsa fölösleges készletet jelentett be. Kövesse a jó példát Hevesrnegye valamennyi községe. — Mit Csinál a Béke bácsi ? Dr. Gotthi f József miskolci ügyvéd tudvalevőleg szintén orosz hadifogság bán van. Jelenleg Knssznaja Rjecs* kában tartózkodik és élénk levélváltásban van hozzátartozóiyal. Leveleiből közöljük az alábbi sorokat, melyeket egyik egri ismerősének irt: — Tegnap egy dán ezredes és egy német vörös keresztes hölgy jártak itt a német hadifoglyok meglátogatására. — Életünkben semmi változatosság nincs. Csak akkor van öröm, ha megérkezik a posta. Amikor ezt a levelezőlapot megkapjátok, ott már megkezdődik a tavarz, amely meghoz valamit a számúikra: erősebb reményt miüt amilyent a műit évben tápláltunk. Reménykedésünk most sokkal erősebb, mint a milyen valaha volt és nyugodtan türjük sorsunkat. Hala Istennek, jól érzem magam, miattam ne^aggódjatok. Várjatok türelemmel mert a viszontlátás nem késhetik soká. Valamennyieteket csókollak, különösen a jó öreg Béke nagybácsit. Mit csillái ő? — Ma és minden es'e Koczkás József tamburás női zenekara hang versenyez a „Nemzeti Kávéháa"- ban. — Itt a tél. Ilyenkor a meghűlés és megbetegedés napirenden van. Mindenkinek érdeke tehát, hogy az egészségére a legnagyobb gondot fordítsa, Az egészség fentaríásának egyik legjobb eszköze a tisztaság és a fertőtlenítés. Hogy miként kell fertőtleníteni, azt még sokan nem íud ják, pedig gyorsan megtanulhatnák, ha ingyen és bérmentve kérik dr. Keleti és Murányi ujbesti vágyé zeti gyártól az „Egészség és Fertő lenilés4 című könyvet, melyet egy neves orvos irt.
