Egri Ujság - napilap 1916/1
1916-01-06 / 6. szám
A miniszterelnök a szafoniki kérdésről. interpellációk a Hájban. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, január 5. Este 8 órakor. A képviselöház mai ülését az elnök fél 11 órakor nyitotta meg. Folytatták a Pénzintézeti Központról szóló javaslat tárgyalását. A tárgyalás során báró Mada- rassy Beck Gyula mondóit beszédet, dicsérte Teleszky pénzügy- miniszier objektivitását. Preszly Eietnér az ideiglenes megoldás helyességét hangsúlyozta, mert így meglehet győződni arról, hogy az intézmény bevált-e vagy sem. A javaslat tárgyalása után az interpellációkra tért át a Ház. Az interpellációk J u s t h János interpellációjában azt a súlyos problémát vetette fel, hogy igen sok föld veietlen maradi. Ghil- lányi földművelési miniszter megnyugtató választ ad, Bosnyák Géza interpellációjára Tisza miniszterelnök kijelenti, hogy gondoskodni fog arról, hogy rekvi- rált fogatok árát gyorsabban kifizessék. Egyúttal kér mindenkit, hogy akinek csak befolyása van, hason minden erejével oda, hogy az országban minden földet bevessenek. F e r n b a c h Károly a szentalmási eseményeket teszi szóvá. Az ottani szerb pap és postamester ölelkeztek az orosz foglyokkal és éltették a cárt s ezért a mai napig is büntetlenek. Tisza válaszol és kijelenti, hogy a feljelentés ebben a dologban megtörtént, a nyomozás megindult s a bűnösöket szigorúan meg íogják büntetni. Rakovszky István arról beszél, hogy a miniszterelnök tavalyi és ez évi újévi beszédében is szóvá tette az osztrák centralisztikus törekvéseket. Kéri a miniszterelnököt, hogy mutasson rá nyíltan ezekre az áramlatokra, mert ez áramlatok elleni küzdelmében az ellenzék is teljes erejével kívánja a kormányt támogatni. Tisza István gróf kijelenti, hogy a centralisztikus áramlatok megvoltak és megvannak, de nem olyan veszedelmesek, mert az ezer éves magyar közjoggal szemben hatásuk megtörik. Rakovszky szerint a veszedelem abban van, hogy az osztrák kormány hallgatólag támogatja ezt az áramlatot, Tisza ezt a vádat visszautasítja. A Ház a miniszterelnök válaszát tudomásul veszi. Andrássy Gyula gróf a szalo- niki konzulok letartóztatását teszi interpelláció tárgyává. Beszédében hangt-uiyozza, hogy az antant ezzel az eljárásával nemcsak a nemzet közi jog, de a civilizáció legelemibb követelményeit is lábbal tiporta. Eddig épen az ő részükről a legsuE G R I ü J S Á G H toporouszl orosz támadások tettesen eredni inySstendt Ismétlődnek. laslavicénél is hiába támadlak az oroszok. ki oroszok veszteségei súlyosak. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, január 5. (Hivatalos jelentés.) Oposx hadsslwléi* s Keletgaliciában és a Bukovinai határon csapataink tegnap is mindenütt győzelmesen harcoltak. A besszarábiai arcvonalon az ellenség a korai délutáni órákban újból igen erős ágyúzást kezdett. A gyalogsági támadás ezúttal is a Toporoutznál és a határmentén Raranczétől keletre fevő állásaink ellen irányult, az ellenség heiyenkint nyolc sorban lámadt védelmi vonalunk ellen. Hadoszlopai akadályaink előtt, többnyire azonban még előbb nagy veszteségek mellett Összeomlottak. Morvát és délmagyarországi ezredek versenyeztek a szívós kitartásban a legsúlyosabb körülmények között. Az oroszoknak az uscieckói hiderőditmények ellen ésjaslovice táján intézett támadásait ugyanaz a sors érte, mint a ioporoutzi támadásokat. Tovább északra nevezetesebb esemény ne volt. A francia harctéren tüzérségi és akna harcok folynak. & Balkánon a helyset változatlan. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, janvtár 5. A nagyfőhadiszállás jelenti : Hjrugati hadszíntér! Az arctmnai több helyén tüzérségi és aknaharcok. Keleti és Balkán hadszíntér b A helyet változatlan. A legfőbb hadvezefőiég. lyosabban elitélték a semleges államok és nemzetek megsértését s most az antant a legérzékenyebben megsértette a görög szuverenitást. Kérdi mit szándékozik a kormány tenni az eset megiorlására. Tisza válaszában köszönetét mond Andrássynak, amiért felszólalásával, alkalmat adott néki, hogy a Házba* erről a kérdésről nyilatkozhasson. Válaszát a külügyminiszterrel egyetértőleg adja meg. Az antantnak ez a legújabb brutalitása felülmúl minden előző brutalitást, amellyel az antant hatalmak a nemzetközi jogba gázoltak. Ez a mostani eset már nem is a nemzetközi jogba, hanem a nemzetközi becsületbe ütközik. Ilyen esetek már az ókorban is közmegvetés alá estek volna s a méltó választ rá fegyvereink további győzelmei fogják megadni. (Zajos helyeslés. A jelen esetet úgy tekinti, mint a tehetetlen düh megnyilatkozását. Görögország mindig a legkorrek- ; tebbül járt el eddig is, elvárjuk, i hogy hasonló magatartást tanusit a jelen esetben is, mi készek vagyunk Görögországot ebben az állás foglalásában a leghathatósabban tá- | mogatni. A Ház zajos helyesléssel veszi ! tudomásul a miniszterelnök válaszát s ezzel az ülés délután fél 5 órakor véget ért. — Régi jónevfi temetkezési intézetek a gyásszal sújtott közönség, valamint a saját jogosult erkölcsi és anyagi érdekeik védelmére, Budapesten, Vili., Üllői ut 14, I. em. 1. alatt egy központot létesítettek, melynek feladata bárhol, tehát a külföldön is elhunyt hőseink hazaszállításának ügyét egységesen intézi. E központ szoros kapcso latba lépett a szövetséges államok hasonló szervezeteivel a nemzetközi megbízások eredményes lebonyolítása érdekében. 1916. január 6. Beszélgetés egy kicserélt rokkant katonával. Akinek Oroszonzágban vágták el a lábát. Eger, január 5. Érdekes dolgokat mondott el munkatársunknak egy kicseréit rokkant katona, a kinek Oroszországban amputálták a lábát. Az érdekes elbeszélést rövid körvonalakban az alábiakban adjuk: — 1914 szeptember |14 én kerültem ki a galíciai harctérre, a hol több nagyobb ütközetben vettem részt. Az utolsó alkalommal, Krakkó alatt, egy rohamban mind a kél lábamat gránát érte s súlyosan megsebesített. A sebesülés következtében elájultam és súlyos sebekkel, vérben ázva feküdtem a hideg éjjelen a hótól borított földön, mellettem halottak és jajgató sebesültek. — Már pirkadni kezdett, amikor orosz vörös keresztesek jöttek hozzám és kötést tettek a sebeimre, aztán feltettek egy kocsira s azon a közeli faluba vittek, ahol egy kis házban helyeztek el többed magammal. Ebben a házban állandó puskaropogás, ágyudörej közepette 8 napig voltam s ez idő alatt senki sem jött be a lakásba. A nyolc nap elmúltával elszállítottak Kiewbe. Hat napig, éjjelnappal folyton utaztam s a mikor megérkeztem, az állomásról autón egy tflzérkaszárnyába vittek. Mindössze két napig voltam itt, azután tovább szállítottak az ország belsejébe. Hét napig tartó utazás után Moszkvába értem, ahol egy kórházban helyeztek el 263 társammal együtt. A kórházban úgy az orvosok, mint az ápolók nagyon jól bántak velünk. Az egyik napon egy ezredorvos, tolmács utján, tudomásomra adta, hogy a jobb lábamat, mely el volt törve, térden alul le fogja vágni. Én először nem akartam engedni, de azután mégis alávetettem magam az operációnak. Az operáció után 8 napig |egy falatot sem ettem. Miután a lábam térden felül el volt törve, gipszbe helyezték. A kötést azonban nemsokára le kellett venni, mert nagyon fájt a lábam. Az orvosok erre újból tudomásomra hozták, hogy most már térden fölül is le kell vágni a lábamat. Elszántam |magam ezen újabb operációra is, amely után elég jól éreztem magam s a többi sebeimből is csakhamar kigyógyultam. A kórházban egy nap ünnepi kosztott kaptunk, miután ez ott nem volt szokásban, nem tudtunk mit gondolni. Később aztán elmondották, hogy azért kaptunk olyan jó kosztot, mert az oroszok elfoglalták Prze- myslt. Amikor aztán visszavettük Przemyslt és ez a hir odaérkezett, azonnal bezártak bennünket egy kórterembe, elsötétítették a szobát és 8 napig senki sem jött be hozzánk.
