Egri Ujság - napilap 1916/1
1916-02-13 / 44. szám
2 E G R i ü J S A G 19J.6. február 13. interpeüációs nap a Házban Tisza a pozsonyi zászló afférról. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, február 12. Este 8 órakor. A Ház mai ülését az elnök háromnegyed 11 órakor nyitja meg. Napirend előtt Á b r a h á m Dezső szóvá teszi Sándor Pálnak az ügyvédeket érintő egyik nyilatkozatát. Sándor Pál kijelenti, hogy a legtávolabb állott tőle az, hogy az ügyvédeket megsértse, ez eszeágában sem volt. Azután személyes kérdésben Szmrecsányi György szólal fel és hosszasan polemizál Sándor Pállal. Rakovszky István a drágasági vitát folytatja. Sándor Pálnak egye lőre nem felel. Beszéde végén még is megemlékszik Sándor Pálról s azt mondja: Az az elszántság mely- lyel Sándor Pál támad az aranyzsák elszántsága és elkeseredettsége. Sándor Pálnak nem volna szabad itt ülnie, mert állása összeférhetetlen. Sándor Pál röviden válaszol s kijelenti hogy nem függ a bankoktól, mert állását több évre szerződésileg biztosította. Azután az interpellációkra kerül a sor Horváthnak a pénzügyminiszter válaszol. Jaczki Pál a kassa oder- bergi és déli vasúti munkások bérének visszatartása miatt interpellál. A kereskedelmi miniszter válaszában kijelenti, hogy a nevezett vasúttársaságok jogosítva voltak eljárásukra. Novák János a hadimunkások kicserélése érdekében interpellál a hadügyminiszter kijelenti, hogy jó indulattal fogja kezelni a hadimunkások ügyét. Matta Árpád a gazdaságilag igen fontos nyersolaj tárgyában interpellálja a kereskedelmi minisztert, aki az interpellál a nem válaszol. Károlyi Mihály gróf a pozsonyi zászlósértés miatt interpellál. Elmondja az eset történetét. Egy menet szakasz állt útra készen. A legénység pihenj állásban állt vig ének szóval és nemzeti szin zászlókkal. Ekkor megérkezett Roznand Tivadar őrnagy s durván rárivallt a jelenlevő tisztekre.* Hallgattassátok el ezt az ordítozó csőcseléket." Majd -megpa- rancsolta, hogy távolítsák el a nem- zetiszin zászlókat. Az egyik főhadnagy pártjára kelt a legénységnek s végű az őrnagy Karcok a Champagnebati & németek mindenütt visszaverték az orosz előőrsöket. - & Balkánon a helyzet változatlan (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, február 12. A nagyfó'hadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér i Champagneban az arcvonalunk nagy része ellen intézett igen heves tüzelés után a franciák este a Maison de Champagne majortól keletre (Massigestől északnyugatra) támadásba mentek át és nem egészen 200 méter szélességben benyomultak állásunkba. Combres-magaslaton megszállottuk egy tölcsérnek a szélét, melyet a franciák árkunk előtt robbantottak. Keleti hadszíntér i Az arcvonal különböző helyein orosz járőrök és kisebb osztagok előretörését visszavertük. Balkáni hadszíntér i A helyzet változatlan. A legfőbb hadvezetőség. megengedte, hogy a zászlókat fel- tegyék egy kocsira. De azután a főhadnagyot raportra rendelte s azzal vádolta, hogy a legénységet lázitotta. A tárgyalások folyamán arra hivatkozott, hogy rendelet van, mely a nemzeti szinü zászlókat eltiltja. — Károlyi szerint ez perverz, tervszerű üldözése a magyarságnak, amelyért példás büntetést kér. Tisza István gróf válaszában kijelenti, hogy a polgári tanuk csak hallomásból tudják az esetet. A hivatalos ténymegállapítás szerint az őrnagy csak két nagy nemzeti szinti zászlót tétette félre, a kissebbeket szó nélkül hagyta, 'tehát a Nemzeti szinek megsértése meg nem történt. Ismét arra kér, hogy a konkrét eseteket nem kel! általánosítani. Részleteket olvas fel Frigyes főhercegnek hozzáintézett leveléből. Károlyi a választ nem veszi tudomásul. Tisza: Magyar hazafiságának egész erejével tiltakozik az ellen, hogy e féle kérdések most a házban igy tárgyaltassanak. Károlyi: Elfogadja, hogy a miniszterelnök más véleményen van, de a személyes aposztrofálás ellen tiltakozik. Ezután az ülés véget ért. Egy havi közigazgatás A hadi árvák helyzete Hevesmegyében. — A rossz utak. — A gazdasági munkák és az orosz foglyok. — A közigazgatási bizottság ülése Eger, február 12. ■ Hevesvármegye közigazgatási bizottsága ma délelőtt 10 órakor gróf Keglevieh Gyula főispán elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a közigazgatási bizottság tagja Mala- tinszky György kivételével teljes számban megjelentek. A szokásos havi jelentések közt, amelyek a vármegye egy havi köz- igazgatásáról számoltak be, több igen általános érdekű volt. A vármegye egészségi állapotáról Tartsányi Gyula dr. főorvos terjesztett elő jelentést. A jelentés szerint a vármegye közegészségi állapotai az utóbbi időben kedvezőbbre fordultak. Legkedvezőtlenebb a helyzet a két rendezett tanácsú városban s a pétervásárai és hevesi járásban volt, ahol a hólyagos himlő terjedt el nagyobb mértékben, — Sikerűt azonban a bajnak elejét venni. Több községben elrendelték az általános kötelező védőoltást. Ezeken a helyeken a himlő teljesen megszűnt, de az egész vármegye terűién szünőfélben van. A vármegye hadiárvái Fontos volt Puchlin Lajos helyettes árvaszéki elnök jelentésének a vármegyei hadiárvák ellátására vonatkozó része. E szerint az árvaszék 655 hadi árva érdekében tett eddig intézkedéseket, akik 317 hősi halált halt atya hátrahagyott gyermekei, tehát egy elesett hősre átlag két árva esik. Ezek közül 524 családi gondozásban maradt és pedig 506 az édesanya, 18 pedig a nagyszülők gondozásában. Ez által legnagyobb részben sikerült elérni a kormánynak azt az intencióját, hogy a hadiárvák elhelyezésénél lehetőleg mellőzni kell az árvaházakban vagy más intézetben való nevelést, ameny- nyiben sikerült a hadi árvák elhelyezését és ellátását úgy megoldani, hogy azok legnagyobb része családi nevelésben részesül. Állami tanítók hadijótékonysága Ékesen beszélő számok tettek erről tanúságot Alpáry Lajos tanfelügyelő jelentésében. E szerint a háborúban elesett tanítók özvegyeinek és árváinak országos alapjára a hevesmegyei állami tanítók eddig 4702 koronát s a külön hevesmegyei alapra 1268 koronát szolgáltattak be. A Hevesmegyefalvában létesítendő népiskola céljaira pedig 6863 korona áll a tanítók gyűjtése alapján rendelkezésre. Keglevich Gyula gróf főispán a vármegyei tanítóknak ezért a szép eredményért köszönetét fejezte ki. Rosszak a törvény- hatósági utak Légmán Imre műszaki tanácsos a vármegyei utak állapotáról tett jelentést, amelyhez elsőnek Graefl Jenő szólalt fel. Előadása szerint az utak *em csak rossz, de sok helyen teljesen járhatatlan állapotban vannak, úgy, hogy most már nemcsak ka- vicsteritésekkel való foltozás válik szükségessé, haHem gyökeres helyreállítás, hacsak azt nem akarjuk, hogy az utak alapépítményei is tönkre menjenek. Az előadó elismeri, hogy a felszólaló előadása mindenben fedi a valóságot. Az utakról egy egész évi kavics anyag hiányzik s számos utunk kavicspályája teljesen elkopott. Tárgyalásban vannak több kavicstermelő vállalattal s a lehetőség szerint igyekezni fognak a legrosszabb útszakaszokat helyrehozni. Okolicsányi Lajos: Nagy baj, iopv az utkanarók tel esen meahiz4
