Egri Ujság - napilap 1916/1
1916-02-12 / 43. szám
XXIII. évfolyam. 1916. február 12., szombat. 43. szám. Möflzeüsl &?*k i fidékeu Helyben és postán küldve egész 18 korona, — fél évre 9 korona, — »*gyed évre 4 kor. 50 fill., ~ egy hóra 1 kar. 50 f. — Egyes szám éra vasárié ünnepnap is 4 f. — Szerkesztőség <» kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám fagyéi és helyközi telefon szám: 106. POLITtKAl NAPILAP főszerkesztő t Dr. SETÉT SÁNDOR Felelős szerkesztő: KÁLLAY MIKLÓS Kiadótulaidonosi dobó istvAn-nyokda bészvény-tAbsasAg. Hirdetési árak: hirdetm,10. magánváll, hirdetm.5 fillér. Eljegyzések, egybekelések, gyászj.,kös®5- netnyilv. stb. 1—5 sorig 5 K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszönetnyB- vánitásai, felülfiz. nyugtázása 20sorig5JK Titok lappang a harcterek csöndje mögött? A fegyverzengés zaja azért engedett-e, hogy időt kapjon a szelidebb szó, mely meg szeretné állítani a vér- özönt, elsimítaná & fekete felhőket, hogy újra áldott napfény öntözze a vér bíborával megszentelt földet. — Hetek óta csend van a harctereken, csak néha dördül bele a csendbe egy-egy puskaszó, jelentve, hogy holyén áll a hazai földet a szenvedések minden poklán keresztül is megvédő sereg. Amióta a szerbeket leigáztuk és a Lovcsen bevételével friss koszol ut font magának hadseregünk a dicsőség szivárvány- fényben ragyogó, örök életű virágaiból, a láthatatlan lovas, mely tüzetokádó paripáján száguldja be a virágot és szenvedélyt hint a szivekbe, valahol pihenni tért a hegyek között, sötét barlangjában, ahol gonosz szenvedélyek, vérre szomjas indulatok testőrködnek rövid álma körül. — Meddig tart álma, mikor szakítja fel ismét a láncokat, hogy újra nagy pusztulások zengése verje fel a rövid csendet? Tizenkilenc hónapja tart a legkegyetlenebb vihar, melynek minden eseménye csak akkor jut hozzánk, amikor már befejezték a tervet, ami újabb állomásához visz a leszámolásnak, Hol jár most a végzet, hol készül uj aratásra a csontkaszás, hol virul majd uj hirvirága uj sírjain a hősöknek? A béke hírnöke a csend, vagy mint uj harcok heroldja surran-e a harcmezökre? Ami hirekjhozzánk jönnek, azokból biztosan nem tudhatunk semmit Jeleket látunk, amikből mindenre lehet következtetni, de biztosat tudni semmit sem. Az olasz kormányválság hire is felröppen és az olasz sajtó most már a Salandra politikát kezdi Itália balvégzetének tartani. — Az orosz miniszterelnök, aki mint a háborús párt energikus feje állt helyén, menni kényszerült és utódja politikája ismeretlen. A francia kormányt nyíltan támadják a parlamentben s Briandnak sürgős az útja Londonba és Rómába. Mit jelentenek, mit hoznak e válságok? A mögöttük álló eseményeket a titok fátyla takarja el és igaz hírek nem jutnak ki a cenzúra drótsövényein hozzánk, Meddig tart még e csend és mi lesz a folytatás. Szeretnénk bepillantani a sors könyvébe, ahol a jövőt ére- karokkal jegyzi a végzet. Olaszország fel akarja mondani a londoni egyezményt (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Zürich, febr. 10. Római kereskedők beszélik, hogy a Londonban a közös béke megkötése tárgyában kötött egyezmény felmondása küszöbön áll. — Itáliában a békevágy általános. Giolitti és párthívei tiltakoznak Briand terve ellen, amely Németországgal is háborúba akarja keverni Olaszországot. A kormány tagjai közül különösen Martini miniszter heves ellenzője a tervnek. Heves összetűzés Sándor Pál és Rakovszky István közt. Az élelmezési vita. Mayer János beszéde. A képviselőház ülése. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Budapest, február 11. Este 8 órakor. A képviselőház mai ülésének első részében igen heves jelenetek játszódtak le. Sándor Pál élesen ösz- szetüzött Rakovszky Istvánnal még a múltkori vitájukból kifolyólag. Beöthy Pál elnök háromnegyed tizenegy órakor nyitotta meg a Ház mai ülését. Meleg szavakkal párén- tálta el gróf Eszterházy Kálmánt, aki a képviselőháznak évtizedeken át volt tagja. Emlékét jegyzőkönyvileg is meg fogják örökíteni. Dobieczky Sándor, a képviselőház állandó igazoló-bizottságának előadója jelentette ezután, hogy a bizottság Szmrecsányi Jenő és Fisch Ernő újonnan megválasztott képviselők mandátumát rendben találta. Sándor Pál személyes megtá- madtatás visszautasítása és félreértett szavai valódi értelmének helyreigazítása eimén szólalt fel. Beszédében élesen replikázott Rakovszky egyes személyét érintő in- szinuációira. A beszéd azután, amelyet Rakovszky folytonos közbeszólásaival élénkített, lassankint kettőjük heves vitájává fajult, amelybe mind több és több személyeskedés is vegyült. Sándor Pál beszéde további folyamán azután a leghevesebb polémia fejlődött ki közte és Rakovszky között, amelynek folyamán Sándor Pál a következő kijelentést tette: Arc kell hozzá, hogy valaki ide jön támadni a cukorbárókat, akik 25 százalékkal emelték fel a cukor árát, mig ő maga 180 percenttel emelte a papír árát, amelybe ezt a cukrot csomagolják. Rakovszky: Szemtelenség. Sándor Pál erre Rakovszky felé fordul, aki erre hangosan megismétli: Szemtelenség. Sándor Pál azután rövidesen befejezte beszédét s a folyosón Mada- rassy Beek Gyula báró és Almássy László képviselőkkel provokáltaüa Rakovszkyt. Rakovszky a segédeknek azt válaszolta, hogy este ő is megnevezi segédeit. Azután Rakovszky szólalt fel s válaszul Sándor Pálnak a következőket mondotta: Sándor Pál kva- lifikálhatatlan támadásaira majd később válaszolok. Most csak azt kérdezem Sándor Páltól, hogyha férfinak érzi magát, jelentse ki, hogy hogy Rakovszky élete ^melyik pontján sebezhető s hol az a sár, a melybe engem és közéleti működésemet betaposhatja. Sándor Pál: Erre akkor válaszolok, amikor jónak látom. Rakovszky most felugrik és Sándor Pálra mutatva ezeket mondja: íme felszólítottam, hogy mondjon el mindent, amit csak rólam és közéleti szereplésemről tud. Sándor Pál hallgat. Én tehát ennek az ügynek a megítélését a t. Házra bízom. Azután folytatják a közélelmezési vitát. Juriga Nándor után Sáudor Pál szólalt fel: A Compassból megállapítja, hogy Rakovszky a magyar papíripar részvénytársaság elnöke, tehát nem állított valótlant. Ghillányi földmivelésügyi miniszter beszédében főleg a kérdés mező- gazdasági részével foglalkozott. A kormány — mondotta — mindent elkövetett a marhaállomány fejlesztésére. Magyarország egéren nagyobb beruházásokat tett, mint Németország. A hústalan napok a húsárakban meglehetős csökkenést idézitek elő. Az árdrágítás ellen folytatott küzdelemben erősen számit a magyar társadalom munkájára is. Azután Eszterházy Móric szólt röviden a kérdéshez, majd Apponyi Albert gróf mondott igen hosszú beszédet, amelyben azt bizonyította, hogy az ellenzéket javaslata megtételével nem az a cél vezette, hogy újabb súrlódási pontokat keressen, hanem hogy a nehéz helyzeten javítson. Mayer János a falusi kisgazdák védelmére kel. Cáfolja azt a vádat, hogy a falusi kisgazda kihasználja a háború biztosította kedvező helyzeteket. Utal a kormányintézkedésekre, amelyek közt szerinte egy sincs, amely a kisgazdának előnyöket biztosítana, de annál több, amely hátrányos rá nézve. Mig a Ára 4 fillér.
