Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-07-24 / 202. szám

XXII. évfolyam. 1915. július 24, szombat. 202. szám. Előfizetési árak: vidéken Helyben és postán küldve egész ívre 18 korona, — fél évre 9 korona, — POLITIKAI NAPILAP Hirdetési árak: Bem ként nyiltéri közlemények, bírósági Ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverést d évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra hirdetni. 8, magánváll, hirdet». 5 Ä^7!H'?.-sLtoÄg ">«■<«*>: Ot. SETÉT SÁNDOR. Fele», »«tesztó, KÄLLAV MIKLÓS. és kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám , , , , , „ . báibizottságok értesítései, köszöHetnjäl­Megyei és helyközi telefon szám: 106. Kiadótulajdonos: DOBÓ ISTVÁN NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG, vámtásai,felülfiz.nyugtázása20sorig5K. Évforduló. Eger, julius 23. Most van egy esztendeje, hogy Szerbia megtagadta ama feltételek legtöbbjének teljesítését, amelyeket tőle a monarchia a trónörököspár meggyilkolása miatt követelt. Azután rá három napra kö­vetkezett a hadüzenet s meg­jelent a nemzethez a magyar kormány szózata. Azóta ez­alatt az egy rövid esztendő alatt évszázadokra kiható események történtek és oly tömegesen, hogy a történet­írók majdan köteteket rónak össze belőlük. Nekünk, akiknek megada­tott megérnünk ezeket a nagy időket, szemünk előtt vonul­tak el s vonulnak el ma is a históriai világesemények viharos hullámai. Magunk szemével láthatunk, magunk fejével ítélhetünk. Nem elbizakodva, nem dicsekedve, csak komoly, nyugodt önérzettel, elfogu­latlanul megállapíthatjuk te­hát az évforduló mesgyéjén, hogy a nemzetek e véres, nagy percében nekünk van és kezdet óta nekünk volt igazunk s egyszersmind iga­zuk volt azoknak a felelős államférfiaknak, akik ezek- hen a világhistóriai időkben nemzetünk sorsát intézték s ma is bölcsen intézik. Ezt a háborút nem mi akartuk. Ezt ellenségeink mesterségesen erőszakolták reánk. Tisza István gróf több nyilatkozatával egybehang­zóan olyan tisztánlátó állam- férfiainknak, mint Andrássy Gyula gróf, meg Apponyi Albert gróf sokszorosan, meg­cáíolhatatlanui kimutatták s diplomáciái akták is kétsé­gen felül bizonyítják, hogy a háborút mi el nem kerül­hettük, Ellenségeink ezt a háborút ránk erőszakolták. Okosság és hadvezéri számí­tás, meg előrelátás dolga volt, hogy hirtelen elhatáro zással mi kezdtük, nehogy amazok még jobban össze­szedhessék magukat. Ami azóta történt, mind igazolja nagy német szövetségesünk egész vezérkarával együttmű­ködő hadvezetőségünk kije­lentéseit: lassankint megő­rölni a számbeli túlsúlyban levő ellenséget, hogy az erők kiegyenlitőgjekek, akkor jön el aztán^a mi időnk. Minden jel arra mutat, hogy időnk ime már elérkezett. Természetesen mig idáig jutottunk, voltak lájdalmas csalódásaink, keserves aggo­dalmaink is. De hát ez a háború. Ez se elejétől végig diadalmenet, hanem a há­ború egy nagy birkózás, hol az egyik fél, hol a másik fél van fölül. Az ellenfelek ki­tapasztalják egymás gyön­géit, mígnem aztán elérkezik a pillanat, hogy az egyik fél erősebbnek érzi magát a má­siknál s döntő csapást mér ellenfelére. Mikor jön el számunkra ez az utolsó kedvező pilla­nat. annak jóslásába nem volna komoly dolog bele­bocsátkoznunk. Talán még hosszú türelemre van szük­ségünk, sok megpróbáltatás­nak lehetünk kitéve, deany- nyit már ma is nyugodtan megállapíthatunk, hogy bi­zalommal nézhetünk a jö­vőbe s hogy ami áldozatot eddig hoztunk: az viszont már eddig is meghozta a maga gyümölcsét a hazának. Az egyéves háború mér­lege határozottan javunkra billent. Ellenségeink még szaporodva is, gyöngébeknek látszanak, mini mi vagyunk. — Győzelmünk előbb vagy utóbb okvetlenül bekövetke­zik. Ebben szilárd meggyő­ződéssel bizhatunk. Ez egy. A másik az, hogy a magyar nemzet erkölcsi ereje, katonáink páratlan vi­tézsége a magyar nevet az egész világ előtt oly tiszteltté. naggyá és ismertté tették, aminő még Mátyás király óta soha. egyszor sem volt. Oly sziklabástyákká tömö­rült ódon válaszfalakat om- lasztottak le diadalról-dia- dalra szálló hős katonáink világraszóló vitézi tettei ez egy esztendő alatt, amelynek sarokköveit azelőtt évtizede­kig hiába feszegettük. Ma az egész világ tudja, kik va­gyunk. Ahogyan Tisza Ist­ván mondotta egyik neve­zetes beszédében: megmé­rettünk és súlyosnak talál­tattunk. S ezenfelül még az is meg­becsülhetetlen eredménye a háboius esztendőnek, hogy ennek vihara itt belül a po­litikai és közélet felszínéről is ölsöpört minden ellentétet, közelebb hozott és összeko­vácsolt bennünket, A had­ban levő nemzetek között nincs egy sem, amely egy­ségesebb, összetartóbb volna ma, mint az azelőtt annyira széthúzó magyar. Mindezek oly kedvező események, amelyeknek tu­datában az évforduló napján megelégedéssel tekinthetünk vissza az elmúlt háborús esztendőre s bizakodó re­ménységgel várhatjuk a jö­vendőt. Xnrlandbau folyik az oroszok üldözése. Itt 6550 foglyot és 3 ágyút zsákmányollak a németek. Varsához és a Rarew hídfőkhöz közelebb nyo­multak. A Visztulát lanovictól Gramcáig megtisztították. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) A nagyfőhadiszállás jelenti: Berlin, julius 23. Keled hadszíntér: Kmiandban folytonos harcok között követjük a kelet felé hátráló oroszokat. E harcban tegnap 6550 oroszt elfogtunk és 3 ágyút, sok lőszert és tábori konyhát zsákmányoltunk. A Narew és varsói hídfőállás felé seregeink köze­lebb nyomultak. Rozany előtt Miluny falut és a Sygi-i erődmüveket szuronyrohammal elfogtuk, utóbbi helyen 2190 oroszt elfogtunk. Az oroszok nowogeorgiewski éjjeli kitörései meg­hiúsultak. Ára 4 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents