Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-07-23 / 201. szám

2 E 'j k 1 U I S> A u é Gazdag lembergiek martiriuma. — Az orosz rémuralom utolsó napjai. - (Az Egri Újság tudósítójától. Holnap lesz egy hónapja, hogy dicsőséges seregeink bevonultak Lembergbe és visszafoglalták Galicia fővárosát. Harminc napja, hogy az orosz járom alól felszabadult város elmenekült lakossága kezd visszatérni az ellenség barbár nyomása alatt végtelen sokat szenvedett városba. Most már megbízható és hiteles adatok birtokában vagyunk a lem- bergi rémuralomról. Ez adatokat egyik nagyvidéki lap, az Aradi közlöny tudósítója szerezte meg egy lembergi cég képviselőjétől. — Lemberg egyik legnagyobb ipartelepe, a Bacsewszky féle világ­hírű likörgyár, — olvasható a lem­bergi jegyzeteikben — a mely az orosz invázió napjáig teljes üzemben volt. Óriási készletek voltak felhal­mozva a gyárban, a melynlk tulaj­donosa, minthogy császárhüségéről és oroszellenes politikai magatartá­sáról ismerték Oroszországban, Bécsbe menekült. Az ipartelep veze­tését Eszkreisz József igazgatóra bízták. Bobrinszky gróf, a galíciai kormányzó elhivatta magához az igazgatót és felszólította, hogy mindent adjon át az oroszoknak, a kik birtokukba veszik a gyárat. — Csak a holttestemen át, felelte az igazgató. — Maga zsidó és úgy védi egy keresztény vagyonát. — A gazdámét védem, a kinek a kenyerét ettem és akiért az életemet is feláldozom. A kormányzó kidobatta a gyárigaz­gatót, de a gyárnak bántódása nem történt. Azonban mikor junius 21-én az oroszok kivonultak Lembergből, a gyár minden rézanyagát magukkal vitték. — A Lembergi kereskedelmi és iparkamara alelnöke Sell Móric, lakik Bémagasse 21., saját palotájában. Az orosz katonai parancsnokság bekvártélyozta hozzá Linouv ezredest és Moschlowot, az orosz repülőpark parancsnokát. A két „előkelő“ katona a lakást teljesen kifosztotta és a házigazda ingóságai iránt olyan elő­szeretetett mutattak, hogy még a gyermekeinek szennyes fehérneműit is Oroszországba szállitatták. — Az oroszok nappal nem bán­tottak senkit, csak éjjel vertek fel álmukból a semmit sem sejtő pol­gárokat, akiket az ágyból kihurcolva ütöttek, vertek. Arra is vigyáztak, hogy Lemberg lakossága jó véle­ménnyel legyen az orosz uralomról és ezért akit testi fenyítékben akartak részesíteni, átvitték Samborba és ott verették meg. Két előkelő Lembergi polgárt Ítéltek el huszunöt nagajka ütésre. Hellmann Vilmost is elvitték éjjel két órakor, Samborba cipelték, de 6000 korona „fájdalomdij“ lefi­zetése ellenében^ szabadon bocsáj- tották. Ellenben Zehinger S. szállodás amiért a beszállásolási dijait merte kérni a parancsnokságtól, ugyancsak Samborba került és a 25 nagajka ütést is megkapta. Letartóztatták Karminszky dr. hires ügyvédet is, elvitték Samborba és becsukták. Az ügyvéd néhány év előtt valamelyik orosz tiszt örökségi ügyét látta el. Ez megtudta, hogy az egykori ügy­védje rab. A tiszt aki most már előhelő állásban van, minden befo- jását latba vetette és a fiskálist kiszabadította. — Lemberg egyik leggazdagabb és legösmertebb embere Goldfrucht Salo, többszörös milliomos. Minthogy az oroszok tudták, hogy az öreg ur nagyon szereti a pénzt és nagy fájdalmat okoz neki ha tekintélye­sebb összegtől kellene megváilnia, letartóztatták, abban a hiszemben, hogy személyesen szabadságáért áldozni fog. Csalódtak. A katonai paraucsnok két hónapig várt, pénz nem jött, kiadta a parancsot, hogy a 65 éves öreg embert gyalog szállítsák Kievbe és onnan Szibériába deportálták. A vagyonát az oroszok elkoboztak. — Az oroszok Siegl Izrael likőr­gyárát, Folván Móric és Krebs nevű kereskedők tényes likőr és pálinka üzleteit kifosztották és lerombolták. — A vasúti indóházat — mint ismeretes — az oroszok kivonulásuk alkalmával felrobbantották, mikor a mieink bevonultak, csak a kupolát találták épen. A fütőház és a rak­tárak romokban hevernek, azonban a pályaudvar sértetlen, a sínek bán- tatlanok. A vonatközlekedés már megindult, de csak a hadsereg részére, a polgári személyek Stryj és Sambor felől kocsikon vissza­térnek. Az egész útvonalon egy vasúti őrházat, telefoa és táviró osz­lopot nem hagytak bántatlanul a barbárok. A sambori indóházat egy fabódé helyettesíti. Az oroszok romboló és rabló dühe Przemysl visszafoglalása után érte tetőfokát. Eltekintve attól, hogy minden magán­! lakást kifosztottak és minden meg­1 mozgathatót Oroszországba küldtek, még a kórházakat sem kímélték. Az ágyakat, ágynemüeket elvitték és és betegeiket, akik közt a mi kato­náink is voltak, a puszta földön találta a felszabadító] hadsereg. Több mint hatezer levélszekrényt vittek el Lemberg utcáiról. ' — A legutolsó orosz katonák, akik junius 21-én délután 3 órakor hagyták el Lemberget, egy patrull katonái voltak, akik Sprecher, a legnagyobb vaskereskedő háza előtt álltak őrt. Sprechernél vásárolta a ! I lembergi katonaság minden vas­szükségletét és készpénzzel fizetett. A keréskedő napról-napra növekvő aggodalommal várta, hogy melyik éjjelen jelennek meg nála a kozákok, hogy amit befizettek a vámon, visszavigyék a réven. Összeköteté­seinél fogva meg is tudta, hogy proskribálva van és megszököt hazulról. A kozákok megjelentek, de •nem találták olthon. A kereskedő felesége sirva pana­szolta, hogy az uráról nem tud semmit. A kozákok nem is keresték tovább. Tudták, hogy Lembergből, nem távozott és nem is távozhatik és ezért a Sprechez házban beren­deztek egy rendes őrséget, amelyet a kereskedő feleségének kellett min­dennel ellátnia. Három hónapik ült az őrség az asszony nyakán és nem is keresték a férjét. Junius 21-én délután 3 órakor kivonultak az oro­szok és délután 5 órakor Sprecher már az üzletében volt. Merre rej­tőzködött, hogy tudta megmenteni magával vitt pénzét és értéktárgyait, azt nem akarja elárulni. j Öreg legények sor alatt. Megjelent a 42—50 évesek Eger, julius 22. Megírta már hiteles értesülés alap- ! ján az Egri Újság, hogy az 1915. ! évi ‘ II. t. c. alapján népfölkelésre ; kötelezett 42—50 évesek összeírása | a legközelebbi jövőben megtörténik ; s az augusztus 23-tól október 7-ig ; terjedő időben meglesznek a bemu- | tató szemlék is. I Ma már megjelent az erre vo­natkozó hivatalos hirdetmény is, amelynek szószerinti szövege a kö­vetkező : HIRDETMÉNY. Az 1915. évi II. t.-c. alapján uta- sittatnak mindazon népfölkelésre kötelezettek, kik az 1865. évtől 1 1872. évig bezárólag terjedő évek- , ben születtek, — tekintet nélkül i arra, vájjon annak idején katonai ! szolgálatot teljesitettek-e vagy sem | — hogy összeírásuk végett a tar- j tózkodási hely elöljáróságánál je- j lentkezzenek és pedig az 1872. évi i születésűek jul. 26-án, az 1871. év- j beliek jul. 27-én, az 1870. évbeliek j jul 28 án, az 1869. évbeliek julius ; 29-én, az 1868. évbeliek jul. 30-án, az 1867. évbeliek jul. 31-én, az 1866. évbeliek aug. 1-én, az 1865. i évbeliek aug. 2-án Eger város ka- I tonaügyosztályánál, a hivatalos órák ; alatt. Hasonlóképen jelentkezni tartoz­nak azon 1873. és fiatalabb szüle­tési évfolyamokba tartozó egyének is, akik 19. évök betöltése előtt a közös hadseregben (haditengerészet­ben) önkéntes belépés folytán tény- \ leges szolgálatukat megkezdték és • az 1886. évi XX. t.-c. értelmében, vagy a csendőrségnél eltöltött leg- ; alább 4 évi szolgálatuk folytán, az 1881. évi II. t.-c. értelmében a nép­fölkelés kötelékéből 42. életévök betöltése előtt elbocsáttattak, de az 1915. évi II. t.-c. alapján újból nép­fölkelésre kötelezettekké váltak. Nem tartoznak jelentkezni: 1. a tartalékos, szolgálaton kivüli viszony­ban levő és a nyugdíjas katonai havidíjasok, amennyiben katonai rangjukat megtartották; 2. az 1872. évi születésű, a népfelkelési tényle­ges szolgálatra bevonult, de elsza­badságolt, valamint az 1872. évben született és a népfölkelési tényleges szolgálat alól felmentett A) alosztá- lyu (vagyis kiképzett) népfölkelésre kötelezettek. A jelentkezés alkalmával a nép- fölkelésre kötelezettnek netán birto­kában levő munkakönyv vagy más, a személyi adatokat feltüntető ok­mány, továbbá végelbocsátó levél, illetőleg népfölkelési igazolványi könyv, katonai tiszti kinevezési ok­mány, kilépti bizonyítvány stb. iga­zolásul felmutatandó. Az összeírásuk végett fentiek sze­rint jelentkezésre utasított egyének összeírásuk után az elöljáróságnak később közzéteendő rendelkezéséhez képest a f. évi aug. 23-tól okt. 7-ig terjedő időközben és helyen népföl­kelési bemutató szemlére fognak behivatni és elővezettetni és ott al­kalmasságukhoz képest osztályoz- tatni. Az alkalmasok bevonulásuk ide- jéiől hirdetmény utján nyernek ér­tesítést. A népfölkelésre kötelezettek a be­mutató szemlére egy megbízható kísérővel fognak utazni s úgy oda, mint vissza a vasúton a harmadik (gőzhajón második) osztályon in­gyen utaznak. A magyar szent korona országai­nak területén tartózkodó azon osz­trák állampolgárok és bosznia-her- cegovinai tartományi illetőségű egyé­nek, kik a felhívott születési évfo­lyamokhoz tartoznak, hasonlóképen iratnak össze és hivatnak be bemu­tató szemlére, mint a magyar állam­polgárok. Azon népfölkelésre kötelezettek, kik végzett tanulmányaik alapján a véderotörvény 21. §-a, illetőleg ré­gebben fennállott szabályok értel­mében az egyévi önkéntesi kedvez­ményre jelenleg igénynyel birnak, ebbeli minőségüket a bemutató szemlén az illető intézet bizonyítvá­nyával igazolni tartoznak. Az összeírásnál tehát a fent meg­jelöltek kivételével mindenkinek meg kell jelennie, aki a fentebb megje­lölt évek valamelyikében született. A népfelkelési bemutató szemlén való megjelenés és egyúttal bizony­talan időre a népfelkelési tényleges szolgálat alól is felmentetnek a kö­vetkezők : a) a pénzügyőrségnél tartósan al­kalmazott népfölkelésre kötelezettek; b) a vasutaknál és azok műhelyei­ben, a forgalmi, pályafentartási, vontatási, mühelyi és szertári szol­gálatban, továbbá a m. kir. vas* ________________i3ló. julius 23.

Next

/
Thumbnails
Contents