Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-12-31 / 361. szám
2 EGRI ü J SÁG 1915. december 31. H vármegye közgyűlése. Á vármegye közönsége és a katonabeszállásolási dijak. — Az egész vármegye kívánja viselni a beszállásolás terheit. — A Kovács János ösztöndíj alapító levele. —• Az állandó választmány ülése. Eger, december 30. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt fél 11 órakor Keg 1 évi eh Gyula gróf főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek tárgysorozatán igen sok fontos és a többi között Eger város közönségét is élénken érdeklő kérdés szerepelt. Nagy érdeklődés, mint általában a rendkívüli közgyűléseknél történni szokott, nem igen mutatkozott a közgyűlés iránt, vita, felszólalás se sok volt. A közgyűlés csaknem kivétel nélkül elfogadta az állandó választmánynak eléje terjesztett javaslatait. Ez a közgyűlés foglalkozóit a katona beszállásolási dijak megtérítésének kérdésével is. Az Egri Újság már több Ízben foglalkozott ezzel a kérdéssel s alaposan tájékoztatta már olvasóit annak állásáról. Tudjuk azt, hogy a katona be- szállásolási alap már nem bírta a beszállásolással járó költségeket s az alispán azok fedezésére a közgyűlés jóváhagyásával már két ízben is kölcsönt vett fel más megyei alapokból, hogy a lakásbérek kifizetésére Eger városnak és a többi községeknek pénzt tudjon rendelkezésére adni. Legutóbb pedig a közgyűlés már a kormányhoz irt fel segélyért. A belügyminiszter azonban leiratában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vármegyének nem is kötelessége a háborúval járó nagy beszállásolási terhet viselni, mert az egyesek terhe. Kifejti a miniszter, hogy egyesek életüket és vérüket adják most, mások nélkülöznek, vannak akiknek vagyonuk pusztult e! vagy más módon hoznak megmérhetetlen áldozatokat, ezekkel szemben elenyészően csekély a beszállásolási teher viselésének kötelessége. r Ezzel szemben a vármegye közgyűlése az alispán előterjesztése alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vármegyének a katona beszállásról alkotott s érvényben lévő szabályrendelete értelmében kötelessége ezeket a beszállá- si dijakat fizetni, de rendkívül mél* iánytalan volna, hogy ezt az igazán mlyos terhet csak a vármegye egyts cözségei viseljék s azokban is fő- cént azok a társadalmi osztályok melyeknek a háború okozta drága- lág következtében amúgy is küzdeni teli a megélhetés gondjaival; épen ízért a vármegye ezeket a terheket igyütiesen kívánja viselni. Épen azért a közgyűlés felhatal- nazta az alispánt, hogy a pótadók- ól befolyt s jelenleg rendelkezésre álló összegből utaljon ki Eger városának, annyit, amennyivel szeptemberig hátralékban van, ami körülbelül 23C00 koronát tesz ki. Egyben azt is elhatározta a közgyűlés, hogy feliratot intéz a kormányhoz 200000 korona kamatmentes kölcsön engedélyezéséért is, amelyet a vármegye 10 év alatt fizetne vissza s ebből fedezné a beszállásolás költségeit. Az állandó választmány Kassuba Domokos indítványára azt is javasolta, hogy az alispánnak ebbsn a kérdésben kifejteit buzgó munkásságáért mondjanak köszönetét, amihez a közgyűlés szintén hozzájárult. Az első s talán egyetlen vita a közgyűlésen a Kovács János ösztöndíj alapitó levele körül keletkezett. Egerben 1836 óta osztogatja a város a Kovács János féle ösztöndíjat, azonban az alapítványnak kor- mányhatóságilag jóváhagyott alapitó levele nem volt. A kormány most utasította a várost, hogy alapitő Írásbeli rendelkezésének befoglalásával készítsen a változóit viszonyoknak megfelelő alapító levelet s ezt terjesze fel jóváhagyás végett. A város jogügyi szakosztálya megszerkesztette az alapitó levelet s ezt a képviselőtestület elfogadta. Dr. Presz- ler Ármin megfelebbez'.e a határozatot azért mert az alapitó levél kimondotta, hogy az ösztöndíjat csak katolikus tanulók kaphatják, holott ez az alapitó rendelkezéseiben nera foglaltatik s a régi gyakorlat szerint is vallás különbség nélkül osztották ki az ösztöndijat. A kérdéshez dr. Setét Sándor í szólott, aki kimutatta, hogy maga az alapító eredeti alapító levelében vallás megkülönböztetést sehol sem tesz, de mégha az általa használt megszorító kifejezéseknek olyan értelmezést adnak is, hogy ez alatt az alapitő a katolikusokat kívánta érteni, a más valiásaakat kizárni akkor sem szabad, mert az alapitó is csak azt mondja, hogy ezeknek elsőbbség adandó akkor, ha az ösztöndíj két „főiörvényánek“ t. i. hogy jó tanulók és jó magavitfele- tüek, — megfelelnek. Barsy István dr. azt fejtegeti, hogy az alapítónak nem iehetett más az intenciója, mint hogy csak katolikusok kapják az ösztöndíjat, ezért kötötte katolikus intézethez is, de akkor Egerben csak k itolií us 1 tanulók voltak $ igy a hagyományozás csak ezek javára történhetett. Hasonló értelemben szólal fel dr Turtsányi Gyula főorvos is, s véleményüket a közgyűlés is magáévá tette. Az alispán bejelentette hogy a jövő- évben a háború miatt eddig mellőzött alispáni jelentést is kifogják adni, amely most már három év anyagát öleli fel s igen becses ada'gyüjtemény lesz Hevesvárme- gyének a háborúban betöltött szerepéről. Ezenkívül még igen sok községi ügyben hozott határozatot a közgyűlés. A tárgysorozat kimerítése után Keglevich Gyula főispán a következő rövid, de meleg hangú beszéddel fejezte be közgyűlést. Htegsemmisiietifiak egg francia tengeralattjárót. Egy gőzöst és egy vitorlást elsOlyesziettönk. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, december 30. (Hivatalos jelentés,) Események a tengeren: Folyó hó 29-én reggel egy 5 torpedóból és a Helgoland cirkálóból álló flotiilánk a Monge francia tengeralattjárót megfeni misitet te, 2 tisztet és 15 főnyi legénységet elfogott, azután a durazzói kikötőben egy gőzöst és egy vitorlást ágyutüzzel eisülyesztett és több szárazföldi üteget elhallgattatok. Eközben 2 torpedóromboló aknába ütközött, aminek következtében egyik a „Lika“ elsülyedt, a „Triglov“ pedig súlyosan megsérült A tisztek és a legénység legnagyobb részét megmentették. ATrig- lovot elvontatták, azonban néhány óra múlva el kellett sülyeszteni, minthogy több tu nyomó erejű ellenséges cirkáló és torpedó-romboló az egész flotilla visszavonulási útját fenyegette. — Flotiilánk visszatért a bázisul szolgáló kikötőbe. Az ellenséges hajók között csak egy Bristol és Falmouth tipusu angol cirkálót és egy Bouehlier tipusu francia torpedórombolot lehetett világosan felismerni. Flottaparancsnokság. Mielőtt a közgyűlést bezárnám el nem mulaszthatom, hogy a törvényhatósági bizottság tagjainak szívből jövő melegséggel ne kívánjak boldog újévet. Az a sok keserűség és megpróbáltatás, amely sajnos a most záruló évben ért bennünket gfordul- jon most mind jóra s mind azt az örömei és boldogságot, amellyel adós maradt az ó év, hozza meg most az 1916 ik esztendő. A közgyűlést megelőzőleg az állandó választmány tartotta meg ülését. Az oroszok rettenetes veszteségei a besz- arábiai határon. 20 soros oszlopban támadtak az oroszok. (Saját tudósítónk telefonjelentáse.) Csernovitz, dec. 30. A beszarábiai határon az ott lefolyt heves harcok után ma csak gyönge füzér- párbaj folyt. Á két napi rettenetes harc hatásai csak most tekinthetők át teljes valójukban. Az oroszok több ezer embert veszítettek. Akadályaink előtt halom- számra hevernek az orosz hullák. A támadás hevességét bizonyltja, hogy helyenként 20 soros oszlopokban jöttek ellenünk támadásra az oroszok, akiket gépfegyvereink valósággal lekaszáltak. Az oroszok a rohamokat a leghevesebb pergő tűzzel készítették elő, amelynek erejét mutatja az is, hogy egyes helyekre egy óra leforgása alatt 400 lövedék esett. Orosz részről népf elkelők és cserkész különítmények vettek részt a támadásban, s a halottak közi legnagyobbrészt öreg emberek vagy egész gyerekek vannak. íz angolok kifiri "u Soljonmot. (Saját tudósítónk telefonj? Kairó, de A Journalnak jelen, az angolok a mohamedán^, támadásai következtében kénytelenek voltak Soljoumot kiüríteni. Soljoum a hasonnevű öbölben 500 kilométernyire van Kairótól nyugatra.
