Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-12-14 / 345. szám
i Vetőmag központot a vármegyében. Az orosz foglyok helyzete. Küldöttség megy a kukorica ügyben a kormányhoz A központi gazdasági bizottság gyűlése. Eger, december 13. Hevesvármegye központi gazdasági bizottsága ülést tartott ma Majzik Viktor alispán elnöklete alatt, amelyen a vármegye gazdasági életének legközelebbi fontos teendőit beszélték meg. Az alispán megnyitó beszédében előadta, hogy a bizottság legutóbbi ülésén az őszi munkálatok elvégzése érdekében szükséges teendőket beszélte meg. Az azóta lefolyt idő azonban nem kedvezett az őszi munkáknak. A népben, a gazdákban meg volt a jóakarat, de a legnagyobb ellenség a rósz időjárás, a folytonos eső megakadályozta az őszi vetés ren des befejezését. Körülbelül 30000 katasztrális hold maradt bevetetlenül s ma már gondolni sem lehQt arra, hogy ebbe őszi vetés kerüljön. Ezeket a földeket már tavaszi alá kell előkészíteni s a bizottság épen az erre nézve szükséges teendők megbeszélése végett jött össze. Nagyon fontos e célból, hogy a tavaszi vetésekhez meg legyen a kellő vetőmag s azt idejében kapja meg a közönség. E célból összeiratta a vármegye területén a vetőmagban mutatkozó szükségletet s egyúttal az egyes helyeken mutatkozó fölösleget is, hogy a haditermény részvénytársaságnak módjában álljon a vármegyei készletekből kiutalni a vetőmag szükségletet. Vetőmag kiutaló központ. Engel Herman, a hevesmegyei gazdasági egyesület titkára szólt először a tárgyhoz. A vetőmag kioszlásnál szerinte az volt a múlt évben a legnagyobb baj, hogy a gazda nem jutott idejében vetőmaghoz. Az OMGE legutóbbi ülésén Ottlik Iván földművelési államtitkár kijelentette, hogy a földművelési kormány ki akarja az ország vetőmagszükségletét elégíteni és hogy a lebonyolítás könnyebb legyen és gyorsabb, körzetekre osztja fel az országot körzeti központokkal. Gyorsan össze kell állítani tehát a vármegye vetőmagszükségletét s kérni a kormányt és kieszközölni, hogy egy ilyen vetőmagközpontot Hevesvármegye területén létesítsenek. A központ raktára természetesen a fővonal mellett volna elhelyezendő.] A községi mezőgazdasági bizottságokat állandóan permanenciában kellene tartani s a községek népét előadá_2___________________________ E G R I sok tartásával irányítani és serkenteni. A rézgálic kérdés is egyike a legégetőbb kérdéseknek s ami a legnagyobb baj, nincs is sok kilátás rá, hogy hozzá- j jusson a gazdakö2önség. Éppen ! azért helyes pótió szerekről gondos- t kodni. Ajánlja a perocidot, amcly- j lyel egyik hevesmegyéi szőlőbirto- J kos szerencsésen kísérletezett. •Az orosz foglyok ellátása. Az alispán azután két fontos dologra hívja fel a bizoltság figyelmét. \ Az első az orosz foglyok ellátása, j A vármegyében igen sok orosz fo- | goly végez gazdasági munkát, úgy ! tudja, hogy a foglyok ellátása és S helyzete az egész vármegyében mindenütt igen jó. Kéri azonban a bizottság tagjait, hogy fokozottabb figyelemmel kisérjék a foglyok el- | látását. Mert az Orosz Vöröskereszt | kiküldöttei Hevesmegyében is látogatást tesznek, hogy meggyőződést szerezzenek itt a foglyok helyzetéről s igen fontos az, hogy a legtelje- j sebb mértékben meg legyenek elégedve, mert igy van rá remény, hogy akkor Oroszországban rabos- ; kodó véreink helyzete sem lesz- túl | súlyos. A kukorica rekvirálás és a vármegye ' Ismertetie azután az alispán az odiozus kukorica rekvirálást, amely- lyel már az Egri Újság külön is fogtalkozott. A kormány egy fíkiiv termés ered-’ í mény alapján rótta ki a vármegyére a kontingenst, amely a valóságban : nem következett be. A fiktiv kiszámításnak két hibája is van, többre kontemplálta a bevetett területet, mint amennyit tényieg bevetettek, ; magasabbra kalkulálta az átlagos termést, mint amilyen magas tény- í leg volt, a téves számítás alapján í azután olyan nagy konttfigenst vetett ki a vármegyére, amelyet be- j szolgáltatni lehetetlenség. ; Az alispán több Ízben összeiratta i a beveiett területet, a tényleges ter- i mést, a fölösleget, a szükségletet s ; nyugodt ielkiismerettei mondhatja, i hogy a kormány lehetetlen kíván, j Már egy Ízben a vármegye főis- j pánjával járt a kormánynál, hogy a valódi helyzetet feltárja de akkor eredménytelehül. Most újra azt javasolja, dolgozzon ki a bizottság egy feliratot, amelyben annak előre bocsátása után, hogy a vármegye minden áldozatra kész, tárja fel alaposan a heizet képét s kérje a kormányt rendelkezése megváltoztatására. Okolicsányi Lajos: Küldött- ségileg kell fölmenni. Mayer János képviselő a következő szónok. Más megyében is hasonló bajok vannak a kukoricával s most a Ház üíésén a földművelési miniszter egy e tárgyban mondott interpellációra ' kijelentette, hogy a kormánynak ÚJSÁG nem intenciója, hogy a gazdáknak nehézségeket okozzon s nem akar élelmezési vagy takarmányozási célokra szolgáló kukoricát elvenni. Az egész termést nem lehet oda adni. Ez nem lehet érdeke sem a hadseregnek, sem a kormánynak. A miniszter téves számitás alapján vetette ki a vármegyékre a beszolgáltatandó kontingenst s épen ezért más meggyőződésre kell bjrni. A vetőmag kérdésénét azt tartja .legfontosabbnak, hogy a gazda gyorsan hozzá jusson a vetőmaghoz. Ez pedig bürokratikus utón meg nem oldható, mert ez az ut hosszú. Az a véleménye, hogy mindenütt a községi mezőgazdasági bizottság rendelkezésére kell állani bizonyos mennyiségű vetőmagnak s a bizottság maga osztaná azt ki. Elmondja végül, hogy Oroszországból visszatért rokkantak úgy informálták, hogy honfitársaink orosz fogságban igen jó bánásmódban részesülnek. Befejezésül Keglevich Gyula gróf főispán mondott igen komoly és megnyugtató pár szót a kukorica kérdésben. Nem akarja úgymond a kormányt védeni, de nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a rendkívül sok nehézséget, amely kormányt körül veszi. Mikor a kormány tféle intézkedéseket tesz nem támaszkodhatik másra csak a statisztikára. Ez a statisztika pedig, amint láttuk rossz. Most is rossz és máskor is rossz volt. Én tehát a kukorica ügyből folyó bajokért felelőssé teszem a gazdasági tudósítókat, akik bizony nem mindig a legnagyobb lelkiismeretességgel, hanem bizony könnyelműen teszik meg igen fontos jelentéseiket. Szolgáljon et az eset a jövőre is tanúságul. Elmondta azután, hogy ebben az ügyben szombaton küldöttséget kiván a miniszterhez vezetni, a küldöttségben részt vesznek a vármegye orsz. képviselői s a vármegye alispánja is. Ezzel az ülésBenicky György felszólalása után déli 1 órakor véget ért. Öngyilkos lett a Déli- vasutak felügyelője. (Saját tudósítónk tefefonjelentése.) Budapest, dec. 13 Fővárosi tudósítónk jelenti hogy dr. Dulawi Ottokár a Déli-vasutak felügyelője ma délelőtt lakásán ötször magára lőtt s azonnal meghalt. Az öngyilkosságot gyógyíthatatlan idegbaja miatt követte el Hirten oi [őri Mon, A vármegye egészségügyi állapota. Sok a járvány, nagy a gyermekhalandóság, — kévés az orvos. — A közigazgatási bizottság ülése. Eger, december 13. Hevesvármegye közigazgatási bizottsága ma délelőtt 10 órakor gróf Keglevich Gyula főispán elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés a szokásos havi jelentésekkel kezdődött, amelyek közül igen fontos volt a Turtsányi Gyula dr. vármegyei tiszti főorvos jelentése, amelyekben igen elszomorító képet festett a vármegye közegészségügyi állapotairól. A vármegye területén az utóbbi időben igen sok helyen ragályos kórok léptek fel, amelyek nem egy ízben járványos jelleget is vettek. Különösen a vármegye két városa s három járás és pedig: az egri, gyöngyösi és a pétervásárai járás szenved sokat a ragályos kóroktól. A hólyagos himlő. A vármegye területén fellépett kórok közül a legveszedelmesebb és a legelterjedtebb a hólyagos himlő. 1896. év óta nem ütötte fel ez a járvány fejét a vármegyében, most, amim megállapítást nyert, kóbor cigányok hurcolták be a betegséget s először a kerecsendi cigánytelepen bukkant fel. Kerecsersden akkor elrendelték a kötelező védőoltást s szigorúan keresztülvitt rendszabályokkal sikerült is ott a betegséget elfojtani. De annál vehemensebben támadt fel a vármegye más községeiben. Nagyobb mértékben lépett föl Nagytályán, Makiáron, Egersza- lókon. Egerbaktán és Gyöngyös- halmajon. Eddig a vármegye területén 87 eset fordult elő, amelyek közül 20 halállal végződött. Borsod vármegyének főleg Hevesmegyével szomszédos községeiben dühöng erősen a hólyagos himlő : Kistályán, Ostoroson és Bogácson. A himlő elleni védekezés igen nehéz. — A baj erősen ragályos s mivel a lappángási időszaka igen hosszú, meg van az alkalom rá, hogy a fertőzött egyén mindenfelé széthurcolja, még mielőtt mcgálapit- hatóan kitört volna rajta a betegség. A leghatásosabb védekezés a himlő ellen a védőoltás. Most a a miniszter elrendelte Egerszalók, Egerbakta és Gyöngyöshalmaj községekben a kötelező védőoltást, amelyet a legközelebbi napokban végrehajtanak. Egyben felhatalmazta az alispánt, hogy ezentúl bejelentés nélkül, saját hatáskörében rendelje el a védőoltást, ahol azt szükségesnek tartja. Az alispán a ragályok terjedésének megakadályozása végett betiltotta a házalást ^s koldulást s élelmi cikkeknek, tejnek és más termékeknek behozatalát, ezt 1915. december 14.
