Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-07-17 / 195. szám

2 E *j k i Ü I S A U 131 .. július 17 fokozottabb tüzérhare a tenger' melláki és karintiai fronton. Visszavert olasz zászlóaljak a Dolomitokban (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, julius 16. (Hivatalos jelentés.) Olasz hadszíntér: Tegnap úgy a tengermeliéki arcvonalon, mint a ka­rintiai határon is az ellenséges tüzérség fokozottabb tevékenységet fejt ki. A Dolomitok arcvonalán több olasz zászlóaljat, a melyek az Aufildoral és a Schluderbach—Pentelstani ut mentén a határterületen levő állásunkat megtámadták, jelentékeny veszteségeik mellett visszavertük. Mégegyszer a hús kérdés. Mit határozott a tanács. Eger, julius 16. Tegnap jelezte az Egri Újság, hogy a városi hús kérdés rendezése dolgában ma dönt a városi tanács a Bayer Henrik városi tanácsos által előkészitett alapon. A tanács inai ülésében foglalko­zott is a hús kérdéssel egyelőre azonban még nem döntött. Meg­hallgatta a mészárosokat felvette a tárgyalást Goldbergerrel s végül az a megállapodás jött létre, hogy hét­főn délelőtt próbavágást eszközöl­tet a város. E célból két marhát a 12-es honvédgyalogezred bocsát rendelkezésre s a vágásnál jelen lesznek úgy a város, valamint a cs. és kir. 21. gyalogezred és a 12. honvédgyalogezred képviselői. A próbavágás eredményéről, va­lamint a hús kérdés rendezésében eddig történtekről Bayer Henrik ta­nácsos referál a jóléti bizottság hét­fői ülés?n s n jóléti bizottság alap­ján hozoit javaslat értelmében fog a tanács a keddi ülésében dönteni. U;A próbavágást a magunk részéről nem tartjuk fontosnak sőt némileg fölöslegesnek. A próbavágások sike­rülni sosem szoktak. A város eszkö­zölt már egy ízben próba vágást s magasabb húsárakat produkált mint a mészárosok. Ezért jelentették ki maguk a mészárosok, hogy ők ol­csóbban tudják a húst adni mint a próbavágás eredménye. Fontos ellenben az, hogy Gold­berger Rudolf ma megjelent a ta­nács előtt fentartotta ajánlatát s ki­jelentette, hogy nemcsak a háború tartama alatt haném azután is» haj­landó a húst mindig a jóléti bizott­ság s .illetve a hatóság által meg­állapított árakért mérni a közönség­nek s e célból iparengedélyét ki is váltja. De az eset hatása alatt, hasonló ajánlatot [tettek a többi mészárosok is ők is respektálják most már a hatósági árakat sőt az eddigi kato­Hőfetr, altábornagy. nai száltitó Reinerné is hasonló ajánlattal lépett a tanács elé. Eddig tehát a kérdés a legszeb­ben halad a megoldás felé. A jóléti bizottság úgy látszik el érte a célját, hogy az egri piacon a húsárak szabályozását a normális mederben érvényesen és eredményesen igaz­gathatja. Most már az lesz a hétfői ülésen a feladata, hogy ezt a kö­zönségre nézve kedvező állapotod mindvégig biztosíthassa is. Megdicsérte a király a 10-es honvédeket.­Közhírré teszik a dicséretet ! a vármegyében. Eger, julius 14. Azok a titáni küzdelmek, ame- j lyekkel a mi 10-es honvédeink a ! most lefolyt galíciai hadjáratot vé- ! gig harcolták, a legfelsőbb hadúr- j nál,’ koronás királyunknál is méltó ' elismerésre találtak. Erről az elismerésről értesítette , most a felsömagyarországi kormány- i biztos a vármegye alispánját a kö- ' vetkező leiratban : Utalással f. évi 1526. sz. leira- j tnmra megfelelő széleskörű közhírré tétel véget értesítem Alispán Urat, i hogy a hadseregfőparancsnokság * rendelete szerint „Ő Császári és \ Apostoli Királyi Felsége a m. kir. \ 10., 11. és 16. honvédgyalogezred­nek, a május havi támadó előnyo­mulás alkalmável felmutatott kiváló fegyvertényeit legfelsőbb megelége- j déssel tudomásul venni kegyeske- í dett.“ Kassa, 1915. évi julius hó 7 én. j Molnár s. k. j kormánybiztos. j . j Az alispán a leiratot kiadta má- : solatban a hatóságoknak, valamint a községi és körjegyzőknek azzal, hogy a már oly sokszor kitüntetett ; 10. honvéd gyalogezredünkben szol- ‘ gálő hős fiainknak eme legmagasabb elismerést érdemelt kiváló hadi tet­teit megfelelő módon hozzák a la­kosok tudomására. Szurongrohaw a zsinagógában. Makowicból egy magyar kórházba. — Egy szerencsétlen galíciai család története. Eger, julius 16. Most igen sok nyomorultja van az életnek, amely véres szerződést kötött az örök bánattal és a rideg halállal. Ez a kolosszális méretű hadjárat sok egzisztenciát tett tönkre és sok családi boldogságot vágott ketté és mérhetetlen, fekete gyászt terjesztett mindenfelé. Velőtrázó si­koltásokkal, csöndes fájdalommal, hisztériás sirógörcsökkel van teli most a máskor derűs júliusi levegő és gondterhes, bánatülte arcok me­rednek a világba. Starkék tragédiája. Négy héttel ezelőtt egy Galíciából jött asszonyt, Stark Berlnét és négy gyermekét vették ápolásba a mis­kolci Erzsébet-kórházban. A Grodek tf melletti Makovic községben laktak, ahol Stark Bérinek földje és jólme- nő üzlete voll. Jómódban, gond nél­kül éltek a háború előtt, sőt annak megkezdése után is mindaddig, a mig az oroszok elfoglalták Galicia egy részét. A Miskolcon megjelenő Reggel tudósítója felkereste Starknét a kór­házban. Hajmeresztő részleteket mesélt a szegény, időelőtt megöregedett arcú harminc esztendős asszony, akin meglátszik, hogy egy esztendő előtt még szép, üde nő volt. Az oroszok Makovicot is meg­szállták és a parancsnok elsősorban a zsidók ellen indított hajszát. A legképteienebb címeken hajtottak be rajtuk különböző adókat, amit azok már szívesen fizettek abban a re­ményben, hogy személyi biztonságuk nem lesz veszélyeztetve. Tévedtek, mert a városparancsnok utasítására minden ok nélkül egyre-másra bo- tozták meg a zsidókat, férfiakat, nőket, aggokat és gyermekeket egy­aránt. A zsidók szó nélkül tűrték rettenetes helyzetüket s — miután nyíltan nem lehetett — titokban buzgó imákkal fordultak istenükhöz, hogy vessen véget a megaláztató kínlódásoknak. Szuronyroham a zsinagógában. Egy magasabb rangú orosz tiszt egyszer véletlenül rájött arra, hogy a zsidók vallásos összejöveteleket rendeznek minden reggel és este. Éktelen haragra gerjedt és szurony­rohamot intézteiéit az imakendőben, ájtatosan imádkozó zsidók ellen. — Barbár, orosz közkatonák betörtek a zsinagógába és valóságos vérfürdőt rendeztek ott. Ennek a kegyetlen és embertelen attaknak nyolcvan zsidó férfiú és huszonöt gyermek esett áldozatul. Ettől kezdve a zsidók nem mertek nyilvános istentiszteleteket tartani, mindenki egyedül imádkozott otthon ! a monarchia és Németország fegy- véreinek diadaláért. Hosszú, kínos rabszolgaság után végre eljött a nehezen vart idő; vitéz katonáink Grodek előtt állot­tak már. Leírhatatlan pánik tört ki az oroszok között és azonnal meg­tették a meneküléshez szükséges elő­készületeket. Még a nagy sietségben is volt annyi idejük, hogy pogro­mot rendezzenek a zsidók ellen, mert nekik, az ő imáiknak tulajdo­nították az ellenség győzelmes elő­nyomulását. Százhúsz zsidó feíakasztása. Mielőtt az oroszok elhagyták vol­na Makovicot, százhúsz zsidó em­bert akasztottak fel. Ezek között volt Stark Berit is. A kivégzés előtt töb­bek közölt ott rimánkodott az orosz tiszteknek Stark felssége és négy apró gyermeke is. A tisztek annyira dühbe jöttek, hogy revolvert rántot­tak elő és az asszonyra, meg a négy gyerekre lövöldöztek. Starkné és gyermekei futásnak eredtek, de a tisztek még akkor is szórták ulánuk a golyókat és mind az ötött meg­sebesítették. Betegen, sebesülten vánszorgott országutakon, mezőkön át Stark Berlné gyermekeivel, amig oiyan helységbe ért, ahol vonatközlekedés volt. Az állomáson bekötözték a se­besült családot és vonatra ültették. Pestre vagy Bécsbe akarták vinni Starkékat, de Miskolcon oly nagy sebláz vett erőt mindannyiukon, hogy le kellett szállítani őket a vonatról. Az ottani állomáson megújították a kötéseket és a kihívott mentők az Erzsébet'kórházba szállították őket. Aki a végsőkig állott beirt a tűzben. .... julius 16. (Az Egri Újság tudósitójától.) A nisko—raklawicei ütközetekben a tulerős ellenség a 10 ik m. kir. honvédgyalogezred ellen, ehhez egé­szen közel vonult fel. Kis távolság­ról szórták az ellenséges ütegek a gránátokat vitéz honvédeinkre, akik rettenetes veszteségeik dacára három napig nem mozdultak ki hadállásuk­ból. Gyalogság is támadt reájuk & közelről jól találó gyorstüzzel pusz- titta a honvédek megritkult sorait. Rozsnyai Kálmán főhadnagy még sem akarta hagyni a reábizott gépfegyvereket, a mig csak az utolsó töltényt ki nem lövette. Az egyiket egy gránát zúzta darabokra, mire a a másik megmaradt gépfegyvert ad­dig szolgálta ki tovább, a mig egy újabb találat ezt az utolsó gépfegy­vert is hasznavehetetlenné nem tette.

Next

/
Thumbnails
Contents