Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-11-22 / 323. szám
9 E Q R !! } S A G 1915, november 22 ionosén heves támadásodat intéztek az olaszok ezúttal is a Podgora ellen. Itt is véresen visszavertük őket. A Monte San Michele két oldalán elterülő vidék erős tüzérségi íiiz alatt állott. Délután a hegy j északi leitőjén jelentékeny ellenséges haderő nyo- | mu t előre, melynek támadása kereszttüzünkben kudarcot vallott. Hasonló sors érié az ellen lég ek a Sin Martino ézakasx ts a gösvi hídfőtől északra, Zagora melleit levő Útelzárás el en Intézett több előretörését. Tirolban, t>. Col di Lana védői at olahoknak ehegy csúcsa ellen ingeit kőt támadását visszaverték. Hőf^r. aitáborn gf. _ I Wolhiniában helyenként áyynltareoh wattnak. j kt oroszok is gázbombákkal kísérleteznek, á helyzet változatlan. (Közli a tuinisaiereinökség sajtóosztálya.) Budapest, november 21. (Hivatalos jelentés.) hadaxiiBtéil's Wolhiniábsn és a Styr mentén helyenkint ágyú- harc, miközben az oroszok gázbombákat használnak. Egyébként nem történt különös esemény. Hfif&i*; »Ifáis©í*isa§j5$. Görögország elutasítja az ántántot Béc*-, november 21, Görögország a döntés előtt áll, mert a Macedóniában megvert szerb és ántánícsapatok kénytelenek görög területre visszavonulni. E' a veszedelem most küszöbön van. Az ebből származó bonyodalmakat Görögország csak úgy kerülheti el, ha a visszaözönlő ántánt-kaíonákat a határ- sorompóknál nyomban leszerelteti. Az a tény, hogy az angol flotta Malta előtt áll és kész a görög partok bombázását bármelyik pillanatban megkezdeni, cseppet sem nyugtalanítja a görög közvéleményt. Dragumisz nyíltan a leszerelés mellett nyilatkozott s a görög külügyminiszter is ebben az irányban foglalt állást. Az ántánt ultimátumszerű jegyzékére, melyet tegnapelőtt nyújtottak át Athénben Görögország el fogja utasítani az ántántot. A doberdói „fensik“. Levél az olasz harctérről. Eger, november 21. A mikor kilométeres hosszú vonatunk kifutott a gyönyörű pesti völgyekből, előttünk is nyilvánvaló lett, hogy a doberdói fensikra megyünk. Természetesen rögtön érdekelt benünket, milyen lehet ez a hirtelen világhíressé lett hely? (Kis kitéréssel megjegyzem, hogy a katonát azért érdekli rögtön a terep, mert az ő nézőpontjából ez épp oly fontos, mint akár a csizmadiának a jő bőr vagy az asztalosnak a finom deszka.) Én már láttam az alpesi fensikot. Tiz esztendővel ezelőtt gyönyörködtem a bajor fensik változatos szépségeiben. Éppen eaért nagy volt a csalódásom, amikor láttam, hogy ez a tótos hangzású hely -- amely az eddigi tapasztalatok szerint a Sonninök, Salandrák és D’Annun- ziók szerencsétlen áldozatainak temetője lesz — olyan, mintha sziklákból épült házóriásokat valami nagy földrengés halomra ^rombolt volna. Az elképzelt buja erdőknek, porhanyós szántóknak, kövér gulyáju legelőknek, nagyfürtü, kívánatos szőlőknek hirük hamvuk sincs. Ellenben csupa buckás szikla az egész, amelyeknek keskeny résein nagy kínnal bújik ki néhány száll fü és néhány bokor böjiös tölgy cserje. — Némi vegetáció csak az úgynevezett dolinák, öt-hat méteres, szérű nagyságú mélyedések, melyek most nagyszerű takarásul szolgálnak. A nehezen járható vidéket aztán még rémesebbé teszi az, hogy viz napi járőföldre sem található. De azért koleráról és vérhasról szó sem lehet. A hadvezetőség praktikussággal, messze elágazó vízvezetéket létesíted, a melynek dezinfi- ciált vizét vonatok szállítják a frontról meglehetős távolságra levő gyüjíőmedencébe. Ez a különös terep aztán a legfurcsább ellentétek szülőjévé lett. A főbb utakat járó modern teherautók mellett megtalálja az ember a legprimitívebb talyigát is, helyesebben csak két kereket egy kis tengelyen, amelyen 40—50 literes hordó van. Az aránylag nagy kerekek előtt Magyarországon soha nem látott apró csacsi ballag, A játéknak látszó fogatocska után „csujes" (bosnyák napszámos) lépked. — Így szállítják a vizet az állásba. A doberdói fensikon, ahol tulajdonképpen sik terület annyi sincs mint amennyien egy vicinális vasúti bakterház felépülhetne, csődöt mondott a mozgókonyhák intézménye is. No, azért nem kell azt hinni, hogy itt szűkében vannak a meleg ételnek. Sőt ilyen „élén“ a hamarosan meg sem számlálható frontok közül még sehol sem volt. A szakácsok, jó messze a front mögött, az úgynevezett kochkisztnikben főzik az Ízletes ételeket. Ezek a kochkisztnik 25 literes téglányalaku vaskondérok. — A mikor készen van a menázsi, a kondérok erős faládákba kerülnek, Ekkorra csomagolva áll a „fassung" is. Minden ember részére másfél porció kenyér, nem ritkán negyed kilónyi szalonna vagy sajt, esetleg finom francia halkonzerv. Aztán cigaretta, dohány és cigarettapapír, gyújtó, csokoládé vagy bonboncukor, továbbá félliter bor. Aikonyatkor aztán a menázsi is, meg a fassung is a lovak hátára kerül és egész karaván indul meg a Stellung felé. Rengeteg emberi és állati erőt vészén igénybe ez a szállítás. Ez azonban bőven kárpótlódik azon a réven, hogy itt táplálkozási, illetve nem táplálkozási zavarokból eredő nyavalyák nincsen nek. Este 9 órakor már a legnagyobb ágyuiüz- ben is megkapja a baka az Ízletes és még forró menázsit, minimum félíiternyi bort, vizet, szalonnát stb. Az egyhelyben folyó harc aztán lehetővé tette azt is, hogy itt az ellenséges tűznek alig van hatása. A fedezékek oly erősek, hogy azok ellen a shrapnell vagy puskatüz teljesen hiábavaló. Így történhetik aztán, hogy a hatalmas túlerővel rendelkező olaszok a doberdói fensikon mindössze térnek nem nevezhető fodrocskákat nyerlek. A tulaj- donképeni front azonban ma is ott áll, ahol kezdetben volt. Nemrégiben megesett, hogy egy századnyi olasz, egy ilyen — a mi állásaink felé kiszögellő — fodrocs- j kánál támadást intézett ellenünk. — Ezt a kísérletet aztán nyolc emberünk megsemmisítette. Különben is mindnyájan tudjuk, hogy az olasz gyalogság még az oroszoknál is gyöngébb támadó. A nagy tüzérségi felkészültségnek sem igen veszik hasznát az olaszok, mert itt nagyon nehéz valamit „belőni." A kő — ellentétben például a füves talajjal — bármilyen friss hányásu, vagy rakásu is, mindig egyforma szinü. így azián itt a leg- ; pokolibb ágyúzás is hiábavaló komédiává válik. E't már kezdik be- I látni az olaszok is és lassanként alábbhagynak az oktalan munició- pazariással. i A monarchia féltett tengeri kulcsa : a varázslatos Trieszt tehát nem ke rülhet olasz kézbe, — meri annak kapuja: a doberdói fennsik betörhe- tetienül áll. Ebben persze nagy részük van az itt álló kemény magyaroknak is, akik szintén ebben a tudatban várják a vég közeledtét. | műi” Eger, november 21. — December 6 án vonulnak be az újra sorozott népfőikelők. A honvédelmi minisztérium már kiadta a j rendeletet, amelyek az újra sorozott népfőikelők bevonu- j lásáról szólnak. A rendelet szerint a most folyó sorozá- | sokon alkalmasnak talált népfőikelők egyes korosztályai december hatodikán j tartoznak tényleges népföl- kelői szolgálatra bevonulni. A bevonulási plakát már leérkezett a polgármesteri i hivatalhoz, azzal/ hogy a ; honvédelmi miniszter a korosztályok megjelölését távirati utón fogja tudatni. | — Uj kanonokok. Érsekünk fel, terjesztésére Tőrök Kálmán prépost- főesperest gyöngyösi plébánost és Venczell Ede t. kanonokot, egyház- megyei tanfelügyelőt, a szent József internáius igazgatóját, az egri főszé- kcsegyház kanonokjaivá nevezte ki a király. A főkáptalan uj tagjait, érdemes munkásságuk miatt általános tisztelet környezi nemcsak Egerben, hanem egész egyházmegyeszerte. — Katonák téli ruháira adomány. Debreczeni János c. püspök, nagyprépost helyettes 1000 koronát adott át Rössier Margitnak, az angolkisasszonyok intézete főnöknőjé| nek, hogy e költségen beszerzendő anyagokból téli ruhaféléket készítésén vitéz katonáink számára. Az Egri Újság tudósításai pontosak és érdekesek.
