Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-11-13 / 314. szám
álőtszesési Ar£k ítdéken Helyben és postán küldve egész ívre 18 korona, — fé! évre 9 korona, — •««gyed évre 4 kor. 50 fi!!., — egy hóra i kor. 50 S, — Egyes szám őravasár- és ünnepnap is 4 f. ~ Szerkesztőség H kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám Megyei és helyközi telefon szám: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő : KÁLLAV MIKLÓS. Kiadótulajdonos: DOBÓ ISTVÁN NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. Hirdetési árak : □ cm ként nyiitéri közlemények, birórság ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverési hirdetm. 8, magánváll, hirdetm. 5 fillér. Eljegyzések, egybekelések, gyászj.,köszö- netnyilv. stb. 1—5 sorig5 K.Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszönetnyilvánításai, feiiilfiz. nyugtázása 20sorig5K H bolgár lovasság fristinába ! bevonult. I Egri vér hullása. — Fábián Béla hősi halála. — — Az Egri Újság tudósítójától. — (A sajtóbizottság engedélyével. Cenzúrázva.) A Reichspost szófiai tudósítója tudni véli, hogy a bolgár lovasság bevonult Pristinába. A hir megerősítése még hiányzik. 170© szerbet elfogtunk, 14 agyút zsákmányoltunk. Csapataink elérték Ribaret és Ribarska Ranját. Krnseváctól délnyugatra Dnpciig nyomultunk előre. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) A nagyfőhadiszállás jelenti: Berlin, november 12, Balkáni hadszíntér s Az üldözést folytattuk. A kraljevo—trsteniki vonaltól délre az első hegygerincen áthaladtunk. A Rasina-völgyben, Kruseváctól délnyugatra csapataink Dupciig nyomultak előre. Odább keletre elértük Ribaret és a szorosan mellette fekvő Ribarska Bánját. Tegnap több mint 1700 fogiyot ejtettünk és 14 ágyút zsákmányoljunk. a legfőbb hadvezetőség. Eger, november 12. Fájdalmasan csip most a csoniba az ősz s a hervadás sivitó szele beszartja a lelkek ablakát, mint mikor seprős boszorkányok nyargaltak ócska sorok felett halotti dáridóra. Véres rom a Minden. Vértnyelő fantomok rémítenek ez ádáz világon és a vérre éhes szörnyeteg mohón kap az egri tőke után és habzsolja a vért... ifjáír, drágák, anyásak, katonák hazaszálló lelkét. . . Kedves, ifjú arcok, reményteljes, szép büszke gyerekek szorgos kezükkel fegyvert ragadtak és mentek pirosló arccal előre és pirosló mellel dőltek ki a sorból és Eger felett újra megjelent egy kis fekete felleg; ha soká tart ez, a kék szép azúr borzongató feketén borul majd reánk ... Reszkető anyák hiába imádkoznak ... a hősiség molochja áldozatokat kér és könyörtelen, jajgató ölekből rántja el a kincset és nincs orvosságos ital, mely e szörny szóróját oltaná.. . Két angol repülőt lelőttünk, egyet leszállásra Uényszeritettüuk. & Kovel-saruil vasúttól délre 4 tisztet és 230 főnyi legénységet lógtak el a németek. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, november 12. A nagyiőhadiszállás jelenti : Nyugati hadszíntér s Az arcvonalon újabb esemény nem történt. Két angol kétfedelű repülőgépét légi harcban lelőttük, egy harmadik arcvonalunk mögött leszállni kényszerült. Keleti hadszíntér s Mindenburg tábornagy és Lipót bajor herceg tábornagy hadcsoportja!: Lényeges eredmény nem történt. Idnsingen tábornok hadcsoportja: Azok a német csapatok, amelyek tegnap korán reggel a kővel—sarnii vasúttól délre egy orosz támadást visszavertek, ez alkalommal 4 tisztet és 230 főnyi legénységet elfogtak. A legfőbb hadvezetőség. Úgy fáj az ősz. Mintha nem is a j halódó, álomba dermedt fákról tépte : volna le a hideg szél a sárga leve- j leket, hanem mintha az embert rángatná, ölné kegyetlen bírókban. Vad orkán zuhatagja száguld és temet, ágyuk sortüzében, szörnyű csataorditásban .... És Egerben is gyász van. A jók sora gyér már, megszitálta az ólomeső és piros szemet én ma sokat látok, nemiég vidám orcák sáppadó üregében . . . Úgy sajog a szivem, amikor kérdezem, mikor lesz már vége? És a csend nem felel, csak a vég arai. Szép egri termésben suhant kaszája i és egy szerető gyermekről rántotta le az élet fátyolát, egy hősről, aki ! tudta, hogy egri és aki e névhez I méltó dicsőséggel ment a hadak í utján diadalmas arccal, szülői csókra ! vágyó ifjú ajakán utolsó sóhaja volt: ' anyám! . 1 Fábián Béla meghalt. Hős volt. j A fájdalom könyeit pirba boritja az. , ő szép emlékezete, mely kell, hogy | örök legyen. ! Az idő krónikása színtelenül Írja hál ide a tiszta valót, amint következik. Fábián Bélát, a Selmecbányái erdészeti akadémia IV. éves hallgatóját, Fábián Ignác vármegyei árvaszéki ülnök fiát kétszer vetette el a sorozó bizottság és mint alkalmatlan, szomorú, vágyó szemekkel nézte barátait elvonulni a hősök mezejére és önérzetes, erős lélekkel önként kérte a fegyvert. Adni kellett és ő ment, ment testvére, Zoltán után. A gyönge ifjút megedzette a katonaélet, a tiszti vizsgát leíetle sikerrel és májusban a menetszázadban rózsázott Béla, ragyogó arcáról bátorság \ isszfénylett. És a harctéren megbetegedett. Hazaküldték, junius 20-án jött a búcsú csókra, anyja kebelére, atyja bátorító kézszoriíására és bár hosszabb szabadságot kapott,* három nap elég volt, a bátyját féltette, Zoltánt, ki az oroszt verte és elindult a legközelebbi menetszázaddal ismételten önként. Ép aznap, amikor Zoltánt , az oroszok fogságba vitték ... És harcolt az elsők között egri szilaj$ággal, mígnem gyilkos golyó eltalálta ezt a szeretett fiút október 13 án Halálos volt a seb, de a szülők iránti szereíetből tollat fogott, bár már azt is alig biita és irt mindennap, vigaszt, reményt, istenes szép sorokat: „Ne féljenek, addig nem halok meg, amig nem megyek ha*za . ..“ És 4-én reggel Nizniow kis orosz faluban, közel az ütközet helyéhez (nem vihették messze) egy glóriás angyal lefogta éjszinü szemét ... — És este jött a távirat. Édesapja ment távol idegenbe. Mindnyájan kértük az Istent, hogy ne halljon meg addig, mig oda nem érne. Nem várhatott. A hősök lelke gyorsabban repül, mint dróton a hir és már csak a friss halomra hullhattak a szeretet és a fájdalom könnyei. . . Törölni a könyet. Büszke emlékezet, ragyogó képzelet keményítse a sziveket... Ő örök, mert hős volt és hozzá Eger büszkesége . . . Messze idegenből, véres, kemény földből haza is hozzák a jó szülők az édes emlékű, hü fiút, egri, puha földbe. Hiszen egri vérből hullott... (-a.) Ara 4 fillér.
