Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-11-11 / 312. szám

EGRI r [ S A G 1915. november 11 Hevesfia. Hogy fogadták Sárosban a hevesmegyei küldött­séget. — Felsőhunkécz és a Rákóczi-templom. Az eperjesi lapok cikke. Eger, november 10. Azt a gyönyörű léptekkel haladó ozgalmat, amelynek eredménye­képpen Hevesvármegye újjáépíti Sárosvármegyének egyik oroszdulta falvát, hálás lelkesedéssel fogadták Sárosban. Erre mutat az a nagy cikk, amelyet az „Eperjesi Lapok“ legutóbbi száma közölt s amely a Sárosmegyében járt hevesi küldött­ség útját ismertette. A hosszú cikket, amelyet külön­ben földink, Szabó Elemér eperjesi kir. tanfelügyelő irt, kivonatosan az alábbiakban közöljük: Az összetartás és áldozatkészség impozáns megnyilvánulásának vol­tunk részesei a f. é. október 29 én és 30 án. Hevesvármegye lelkes kö­zönsége, történelmi dicső múltjához méltóan lép előtérbe az ellenség által feldúlt határszéli vidék fölse­gélyezése érdekében megindult ne­mes és hazafias akció keretében s nemcsak egy megsemmisült község fölépítésének legszükségesebb alap­kellékét: az egy szoba és konyhá­ból ’álló lakóházak építési költségét kívánja átvállalni, hanem azt a szük­séges melléképületekkel is ki akarja egészíteni, sőt anyaállatokat és gaz­dasági eszközöket is fog a szükség­hez képest adományozni. Ámde He­vesvármegye nem múló szalmaláng­ként veszi ki részét a jelennek ha­zafias áldozatkészségéből, hanem ő a jövőben is gondos és szerető pártfogója akar maradni az általa felsegített községnek. A szó szoros értelmében igazi patronusa akar lenni községének és azt az idők fo­lyamában mindenkor saját testéhez tartozónak fogja tekinteni. Hevesvár­megye küldötteinek a magyar lel- kületet jellemző: az izzó hazaszere­tet, a haza minden talpalatnyi terü­letét megvédeni kész s a védelem­ben hozzátartozók iránt mindenkor megnyilvánuló ragaszkodás érzelmeit sugárzó fejtegetéseit áhítattal hall­gattuk. Az egymástól távolabb eső két vármegye hivatott képviselőinek atyafiságos tanácskozása oly ma­gasztos nívón állott, amely nívón a magyar nemzeti élet lüktető erejé­nek kifejlesztése egy jobb jövőhöz : az egységes magyar nemzeti állam kiépítéséhez való közeli eljuthatást garantálja; mert tudjuk és érezzük, hogy a mai nagy veszedelem a ma­gyar nemzet minden egyes tagját egységessé tette s mindenki törek­szik erejéhez mérten a munkából és a küzdelemből részét kivenni. Hevesvármegye amidőn hazafias áldozatkészségét felajánlotta, egy­idejűleg háláját és mélységes szere- tetét is kifejezésre kívánta juttatni főpásztora Szmrecsányi Lajos v. b. t. t. egri érsek iránt azzal, hogy az ö szülőföldjének: Sárosvármegyének egyik elpusztul, községét határozta el fölépíteni. Kétszeres értéke van ezért Hevesvármegye áldozatkézségé­nek, mert a hazafias kötelességét egybeforrasztotía az egyéni megbe­csülés és szeretet nemesitő láng­jával. Sárosvármegye nagy szülötte iránt megnyilvánult szeretetnek hatékony befolyása volt arra, hogy az áldo­zatkészség eredménye mindjárt kez­detben több mint százezer koronát biztosított a kiválasztott falunk ja­vára. Az anyagi eszközök megszer­zése után jelent csak meg nálunk f. évi október hó 29 ikén Hevesvár- megye küldöttsége, hogy a várme­gye faluját a helyszínen személyesen kiválassza. A küldöttség tagjai vol­tak: gróf Keglevich Gyula főispán, Majzik Viktor alispán, Okolicsányi Lajos orsz. képviselő, Alpáry Lajos kir. tanfelügyelő, Légmann Imre műszaki tanácsos és ifj. Győrffy Kálmán főispán! titkár. A küldöttsé­get főispánunk és alispánunk fogadta a vármegye több előkelősége élén a déli vonatnál. A bensőséges meleg üdvözlések után a küldöttséget fő­ispánunk látta vendégül ebédre. Ebéd után beható tanácskozás volt Szinyei Merse István főispán hivata­lában, amelyen a küldöttség tagjain kívül résztvettek: Szinyei Merse István főispán, Tahy József alispán, Bánó Aladár főjegyző, Frank Ármin államépitészeti hivatali főnök, Klau- szer Kálmán főispáni titkár és én alulírott. Később megérkezett Téglás miniszteri tanácsos, kormánybiztos is, aki a tanácskozásban szintén résztvett. Szinyei Merse István a tanácskozás megnyitásakor újólag melegen üdvözölte a küldöttséget és vármegyénk háláját fejezte ki Hevesvármegye közönségének áldo­zatkészségéért, azután részletesen ismertette az itteni helyzetet és a segítés módozatait. Majzik Viktor alispán kifejtette, hogy amidőn a legmesszebbmenő áldozatkészséggel vállalkoznak egy községnek teljes felépítésére, egyút­tal azon óhajuknak adnak kifejezést hogy amennyiben történelmi vonat­kozások a község nevéhez nem fűződnek s igy a község nevének megváltoztatása lehetséges volna, a fölépítendő falu Hevesfia nevet nyerjen, mert Hevesvármegye a föl­építendő községnek állandó patro­nusa kíván lenni a jövőben is és ilyképen a név már maga is hűen kifejezné a község hovatartozását. Okolicsányi Lajos orsz. képviselő nagy melegséggel támogatta Majzik alispán tervezetétét s biztosította Szinyei Merse István főispánt, hogy ezen kitűzött cél elérésében a költ­ségemelkedés akadályt nem képez­het, mivel Hevesvármegye az elvá- lalt falut jobb sorshoz kjvánja juttatni. Hosszabb eszmecsere után, amelyben Téglás miniszteri tanácsos is élénk részt vett, a duklai szoros bejáratánál fekvő Felsőhunkóc köz­ségben történt a megállapodás. Felsőhunkóc községnek 17 háza pusztult el, az állami iskola és a körjegyzői lak is teljesen leégett. Fák között a dombon magánosán álló díszes fatemplom, amely a Rákóczi-korból való s igy művészi értékkel bir, továbbá a községtől távolabb eső két ház iá épen meg­maradt. Másnap vagyis okt. 30-ikán haj nalban utazott az egész társaság a helyszínre, és pedig Bártfáig vasú­ton, onnét autóbuszon. A 45 km. hosszú útvonalban behatóbban meg­tekintették a zborói Rákóczi-kastélyt a száz hárssal és Fel&ővizközt. Felsővizközön Szepesházy Imre orsz. képviselő fogadta a társaságot, örömének adott kifejezést, hogy He vés vármegye küldöttségének vá­lasztása az ő kerületének egyik fa­lujára esett. Megjelent itten a kül­döttség előtt Martényi Andor bánya­völgyi r. k. esperes-plébános . és kérte, hogy tekintettel arra, misze­rint a körzetben lakó r. k. vallásu- aknak központi helye Felsővizköz, a tervbevett templom Felsőhunkócz helyett Felsővizközön létesittessék, ahol e célra a telek és 2000 korona már rendelkezésre áll. Felsőhunkóc- ról is közel érnék az ottan lakó r. k. vallásuak a templomot, mig most Bányavölgyre, ahol egyedül van a járásban r. k. templom, még sátorosünnepeken is nagyon terhes az eljuthatás. Majzik Viktor alispán szívesen fogadta a kérést és megígérte, hogy jóakaratulag fognak majd a tem- plomépités ügyében dönteni. A társaság d. e. 11 órakor érkezett Felsőhunkócra, ahol bejárták a ro­mokat s az ideiglenes faviskókban meghúzódó lakosságot megnyug­tatták. Keglevich Gyula hevesvárm. fő ispán azon reményének adott kife­jezést. hogy a jövő évben az építés megtörténte után, vagyis a község­nek Hevesfia néven való újjászüle­tésének házszentelések aktusánál majd Hevesvármegye mint házigazda láthatja vendégül ezen társaságot. Ezen alkalommal nagy melegséggel emlékezett meg Légmann Imre mű­szaki tanácsos Eger lenkölt lelkületű egyházfejedelméről, Szmrecsányi Lajos érsekről, Sárosvármegye nagy szülöttéről. Majzik Viktor alispán a helyszínén megjelent Gallotsik István főszolgabíróval és Fedás Gyula helyi körjegyzővel behatóan tárgyalt s kijelentette, hogy őket már Heves­vármegyéhez tartozóknak tekinti. A helyi tapasztalatok után a küldött­ség nagy megelégedéssel állapította meg, hogy a falu megválasztása kívánalmaiknak minden tekintetben megfelel. Hevesvármegye állásfoglalása kö­vetendő példát mutat. Ha várme­gyéink és nagy városaink mindenike ilyen értelemben fogná fel az el­pusztult nemzetiségi vidék felse­gélyezését s választott falujának állandó patronusa kívánna lenni, elpusztult vidékeink nemcsak anya­gilag jöhetnének erőteljesen rendbe, hanem az atyafiságos kötelékek kapcsán a ma még nem-magyarajku lakosság szorosabban is simulhatna az őt felkaroló magyar nemzethez. Az elpusztult vidék ruthén lakos­sága, miként azt történelmünk is lépten-nyomon igazolja, mindenkor együtt tartott az alkotmányát és szabadságát védő magyar nemzettel s nagy fejedelmünknek: Rákóczi Ferencnek az itteni ruíhénség ősei voltak a leghűségesebb katonái. A mai nemzedéket is őseik szelleme hatja át, őseik magyaros ruhavise­letét, szokásait, kuruc nótáit válto­zatlanul megtartották s velünk hű­ségesen litartanak most is miként azt a rettenetes harcok ékesen iga­zolják. Ilyen hűséges testvérnépnek minél szorosabban való magunkhoz- csatolása elsőrendű állami és magyar nemzeti érdek. Vajha Hevesfia mintájára minél több újonnan született fiaközség hálózná be elpusztult vidékeinket nemzeti létünk jövőjének erősíté­sére! i Eperjes. Szabó Elemér. Diana sósborszesz a legerősebb házi szer úgy belsőleg cukorra cseppenként, mint külsőleg bedörzsőlésre. Hatása fájdalomcsillapító, ét­vágygerjesztő, frissítő, hűsítő. IT Ára 60 fillér. :: :: Mindenütt kapható. :: :: Áruházunkat mértékszerinti úri szabósággal bővitettük ki Elsőrangú munkaerők, legjobb szövetek. Tiszti és önkéntes! --------------------szerelések készen és mérték szerint. f el-

Next

/
Thumbnails
Contents