Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-07-14 / 192. szám
XXII. évfolyam. 1915. julius 14, szerda. 192. szám. Előfizetési árak: vidéken Helyben és postán küldve egész évre 18 korona, — fél évre 9 korona, — negyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra 1 kor. 50 f. — Egyes szám ára vasáráé ünnepnap is 4 f. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám 'Megyei és helyközi telefon szám: 106. POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő : KÁLLAY MIKLÓS. Hirdetési árak: □ cm ként nyiltéri közlemények, bírósági Ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverési hirdetm. 8, magánváll, hirdetni. 5 fillér. Eljegyzések, egybekelések,gyászj.,köszö- netnyilv. stb. 1 — 5 sorig5 K.Egyesítetek, , , bál bizottságok értesítései, köszöneinyilKiadótuJajdonos: DOBÓ ISTVÁN NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. vámtásai,felülfiz.nyugtázása20sorig5K. Hz olaszok redipugtiai kudarca. Az orosz hadszíntéren a helyzet változatlan. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, julius 13. (Hivatalos jelentés) Orosz hadszintérs Az általános helyzet változatlan. Hogy szabadult meg az orosz fogságból egy egri káplár. Mi történt a Polánka hegy alján. Olasz hadszíntér: A tengermelléki arcvonalon tegnap helyenkint heves tüzérségi harc volt. Több olas-s gyalogezrednek Redipugliánál ellenünk intézett támadását visszavertük. A karinthiai és tiroli határterületen a helyzet változatlan. 4 Hofer* altábornagy. Visszaverték a franciák támadását Soueheznél. A franciák veszteségteljes offenzivája a Bois de Pretreben. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, julius 12. A nagyfóhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: A souchezi cukorgyár mellett a franciáknak egy kézigránát támadását visszavertük. A temető ellen Intézett rohamunkkal kapcsolatban a temetőntuli állásunkat 600 méter szélességben előretoltuk és az Arras felé vezető ut mentén fekvő Kabaret- Rouget-t elfoglaltuk. A foglyok száma 3 tisztre és 215 főnyi legénységre emelkedett. Az ellenséget, amely több Ízben támadásnak indult, tüzelés alá vettük és Így a támadás végrehajtását meghiúsítottuk. A Maas és Mosel között az ellenség élénk tevékenységet fejtetett ki. A Bois de Pretreben az este és az éjjel folyamán négy támadást intézett állasaink ellen, amelyek nagy veszteségei mellett, állásaink előtt tüzelésünkben összeomlottak. Keleti és Délkeleti hadszíntér: A helyzet változatlan. A legfőbb hadvezetőség. . .. julius 10. (Az Egri Újságnak a harctéren levő tudósítójától). A sambori vasúti állomás. Pusz- ‘ tulás, rettentő rombolás siralmas képe, amely Siankitól kezdve Lem- bergig minden állomáson megismétlődik. Borzalmas szakértelemmel, nehéz munkával tettek tönkre a visszavonuló oroszok minden állomási épületet. Itt sem maradt más mint a puszta falak. Egy^pár üszkös, piszkos romfal meredezik fel a nagy kétemeletes palotából. Sehol egy menyezet, egy boltozat épen meg nem maradt. Az ajtók és ablakok jórészt mind kiégtek vagy leszaggaták őket. Kormos fekete por borítja vastagon a perront. Itt is ott is bánatos törmelékkupacok, |az ablaküvegek kiégett salakja, amint csomóba állott a megolvadt vas keretekkel, üszkös gerendák, egy egy golyó tépte lyuk a földön s közben omlik a szapora vizű galíciai zápor az ólomszinüre keseredett égből. Nincs fedél sehol. Ázik katona, polgári utas, podgyász s közben egyre futnak be és indulnak a katona vonatok. Csak néha jön hosszú, több órás késéssel egy egy postavonat, amelyet, dühös ostrommal rohannak meg, a hosszas várakozástól türelmetlenné vált polgári utasok. Épen a Stryj felé induló postavonatra várakoztam, mikor az egyik katonavonatról nevemen szóllitanak. A vonat még mozog, de az egyik tiszti kocsi felhágóján egy népfelkelő káplár áll, az integet kiabál felém nagy buzgalommal. Szaladok feléje. Közben megáll a vonat is. A káplár leugrik. Kezet fogunk s egyszerre megismerem. Egri ember, Biró Jánosnak hívják. Kosszu hónapok óta van a harctéren s már egyszer orosz fogságba is kertit. — Hát, hogy lehet az, hogy mégis itt van — kérdezem csodálkozva. — Úgy kérem alássan mondja Biró nagy önérzettel, hogy van itt ész. Túljártam én még a muszkák huncutságán is. Azzal neki ered Biró a szónak és messze a mi országunktól, városunktól, fen az elpusztult Galicia közepén a sambori állomás nyüzsgő vonat erdejében mesélni kezdi megszabadulásának érdekes történetét. A történetet ide irom úgy, ahogy Biró János elmondotta. Február hónapban történt ez. A Pruth folyónál voltunk ekkor elsáncolt állásban a Polanka hegyen. Nagy éktelen havak jártak, csikorgó kegyetlen téli idő, a muszkák mégis szüntelen rohamoztak. Heteken át tartottuk azért ellenük a hegyet, de egy sötét éccakán nagy túlerővel estek ránk. Körül öeönlötték a hegyet, elvágták a mi összekötetésünket a többiektől Nem maradt más hátra mint elhagyni a fedezéket és megrohanni őket. De nem használt ez sem. Sokan voltak a muszkák nagyon, egy pár perc alatt szétszórtak bennünket s aki el nem rejtőzhetett a sötétség leple alatt az erdős bozótokba, azt foglyul ejtették, a többi közt engem is. Bekísértek aztán az orosz táborba s egy tábor tűzhöz vittek. Több muszka tiszt ült itt már együtt s el kezdtek bennünket faggatni, hogy nem tudjuk- e merre visz az ut Turkára, mert itt volt a hadifoglyok gyűjtő állomása, s ide akartak bennünket kisérni. Mi tudtuk, de váltig erősitgettük, hogy nem tudunk semmit, végre egy rutén legény mégis vállalkozott, hogy megmutatja az utat. Őrjáratot adtak mellénk s még az éj folyamán el-, indítottak bennünket Turka felé. Elérük a folyót, de a nagy jégzajlás miatt nem tudtunk átkelni rajta. Ara 4 fillér.
