Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-10-26 / 296. szám
Választások a vármegyeházán. Betöltötték az üresedésben levő állásokat. — Hála- felirat a királyhoz. — Félmilliós jegyzés a harmadik hadikölcsönre. — A vármegye közgyűlése. 2 _______________________________________EGRI Eg er, október 24. Hevesvármegye törvényhatósági bizottsága ma tartotta második rendes közgyűlését Keglevich Gyula gróf főispán vezetése alatt. Ennek a rendkívül népes gyűlésnek, amelyen olyan megyebizottsági tagok is megjelentek, akiket csak a legritkább esetekben szoktunk a közgyűlési teremben látni, két érdekes momen túrna volt. Az egyik a lelkes és impozáns tüntetés a király mellett abból az alkalomból, hogy a címer és a jelvény kérdés rég vajúdó problémáját legfelsőbb elhatározásával az egész nemzet közmegelégedésére a legböl- csebben megáldotta, a másik pedig az üresedésben levő vármegyei és árva széki állások betöltése. A választások eredménye teljesen azonos azzal, amelyet az Egri Újság egyik régebbi számában, midőn a vármegyei választásokkal először foglalkoztunk, mint a választások előreláthatójeredményét ismertettünk. Akkor, midőn az Egri Újság cikke megjelent, a jelöltek között már megkezdődött a mozgalom, a helyzet kialakulása előre sejthető volt s nem volt akkor már titok a vármegye többségének intenciója az állások betöltésére vonatkozóan úgy, hogy egyáltalában nem kellett már akkor sem nagy jós tesetség ahhoz, hogy a tényleg bekövetkezett ered ményt ily pontosan bejelentsük. Hála felirat a királyhoz. Keglevich Gyula gróf főispán pontosan 10 órakor nyitotta meg az ülést. A megnyitás rövid formulája után, emelkedettebb hangba csapott a főispán s az alábbi lelkes hangú, választékos stilusu beszédet mondotta: Tisztelt Törvényhatósági Közgyűlés! Még a szivünkben rezegnek azok az érzések, amelyek a legutóbbi rendes közgyűlésünkön arra indi- ! tottak bennünket, hogy hódoló üdvözletünkkel járuljunk Felséges j Urunk . és Királyunk elé és ma amikor ez újabb rendes közgyülé- ! sünket megnyitom, ismét úgy érzem, ; hogy az első szó, amely a teremben elhangzik ismét csak annak a hü- ' ségnek, ragaszkodásnak és szeretetnek a kifejezése kell, hogy legyen, mikkel ez ország népe ősz uralko- ! dója, Felséges Urunk és királyunk iránt szive érzéseinek minden őszin teségével viseltetik. Az alkalom, mely bennünket a hűség, a ragaszkodás, a szeretett és hála érzéseinek kifejezésére indít, ismét olyan, amely Felséges Urunk és Királyunknak magyar népe iránti atyai szeretetét s egyben alkotmányos érzületét juttatja kifejezésre. Uj címert és uj zászlót kaptak a monarchia közös intézményei, olyant, amelylyel a külképviseletben, a monarchia kifelé való megjelenésében Magyarország állami önállósága minden kétséget eloszlatóan jut kifejezésre. Nem kell itt külön méltatnom ennek a királyi ténynek a nagy jelentőségét. A magyar nemzetnek egy régi vágya' nyert igy beteljesülést s hozzá tehetjük, hogy jogosult vágya, jogosult igénye. Mert a magyar nemzet mindenkor hűséggel ragaszkodott a pragmatica sanctióhoz, becsülettel állott a hatvanhetes kiegyezés alapján, de egyszersmind ragaszkodott ama közjogi alaptörvényeihez is, amelyek ismételten kifejezésre juttatták Magyarország állami önállóságát. Ezen sziklaszilárd alapot el nem hagyva helyezkedett minden állami berendezkedésével az 1867-iki kiegyezési alapra, amelyhez a maga részéről becsülettel és hűséggel ragaszkodott, de amelyben kifejezésre juttatott paritás a mi nemzeti érzéseink szempontjából nem mindég nyert érvényesülést, ami a monarchia másik államával való időnkénti közjogi súrlódásokra vezetett. Különösen érzékenyen érintette állami önállóságuk érzetét éppen a cimer és jelvény kérdése, mert az időnkénti jóakaraiu korrigálások dacára, azt kellett tapasztalnunk, hogy állami önállóságunk s Ausztriával való egyenjogúságunk s általán állami individualitásunk a külképviseletben s a nemzetközi vizeken megfelelő kifejezésre nem jutott, sőt a használt címerek és jelvények olyanok, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy ezeket a fontos közjogainkat elhomályosítsák. Ennek a nemzeti érzéseinket sokszor bántó állapotnak egyszerre véget vetett az a bölcs királyi tény, mely az uj cimer és zászlóban igen szerencsés és gondos megoldásban heraldikailag és közjogilag, a 67 es szellemben domborítja ki Magyar- ország állami önállóságát s a Monarchia két birodalma egyenjogúságát. Ha tehát majd a világháború vérzivatarai elülnek, s a nemzetközi vizek ismét a békés közgazdasági célok szolgálatába jutnak, akkor már hajóink árbocain s a világ nagy metropólisainak diplomáciai épületein s általában a monarchia minden külső képviseletében azok a címerek és zászlók fognak megjelenni, amelyek minden kétséget kizárólag világosan fogják, hirdetni közjogi alaptörvényeink azon kardi r I S A G nális tételét, hogy Magyarország önálló ország és semmi más országnak alávetve nincs! Hálás, szivvel hódolunk tehát a trón zsámolya előtt s minden magyar ember igaz érzését fogjuk tolmácsolni akkor, ha a jelvény és cimer kérdés megoldása alkalmával hála felirattal fordulunk Felséges Urunk és Királyunk elé. Azért bátor vagyok indítványozni, hogy mai közgyűlésünkből Ő Felségét a Királyt hódoló hála felirattal a kormány utján üdvözöljük, kiáltsuk azt: Éljen a Király! A főispán szavaira a rendKivül népes közgyűlésből, mint egyetlen lelkes szájból tört fel a dörgő éljenzés és sokáig zajos és lelkes ovációval ünnepelték ősz királyunkat s egyhangú lelkesedéssel határozták el, hogy őfelségének nemes elhatározásból fakadó bölcs intézkedéséért a kormány utján hála feliratot küldenek. A főispán a hadseregről. Mikor a lelkes óvációk lecsillapodtak Lmét a főispán emelkedett szóra s a következő beszédet mondotta : Tisztelt Közgyűlés ! Nem kezdhetünk napi munkánkba a nélkül, hogy hálás szivvel meg ne emlékezzünk vitéz hadseregünkről és hü szövetségeseink hadseregeiről s most már a vitéz bolgár hadseregről is. Immár 15 hónapja dúl a harc s hadseregünk a hősiességnek világra szóló példáit mutatta fel. Mindnyájan úgy érezzük, hogy a világháború rövid idő alatt befejezést fog nyerni és pedig a mi győzelmünkkel, az igazság győzelmével. Az orosz ko.osszus futva menekül, az olasz sereg kudarca önnön magát alázza meg, a szerb sereg vég- vonaglása, a bünhödés a bűnökért a bűnösök végzete. De vannak még hátra harcok. S ha a Gondviselés hadseregünknek továbbra is erőt, bátorságot és kitartást ad, a dicsőség a mienk lesz. S ha Kölcsey^megénekelte a Himnuszban, hogy megszenvedte már a magyar a múltat s jövendőt, legyen ez a dicsőség a mi káápótlásunk a sok sok szenvedésért. Martinovich László emlékezete. Az alispáni jelentés megemlékezett az északi harctéren hősi halált halt dr. Martinovich László szolgabiróról. A főispán a következő meleg hangú reflexiót fűzte az alispáni jelentésnek ehhez a részéhez. A háború, amely dicsőséget és győzelmet terem, sok fájdalmat és gyászt is hoz. De minden csepp vér, amely a hazáért folyik, bizonyára annyi áldást is hoz a családra, mely- ! nek valamelyik forrón szeretett tagja elvérzik. Itt is egy szeretett vérünk, j ügybuzgó derék tisztviselőnk vérzett el a Hazáért, adjon helyébe kárpótlásul a Gondviselés sok áldást drága családjának. 19? 5 o-tóber 16 A választások. A mai közg>ülés legérdekesebb | pontja természetesen az üresedésben ievő közigazgatási és árvaszéki állások betöltése volt. Mielőtt magát a választást megejtették volna megalakította a közgyűlés a kijelölő bizottságot. A közgyűlés a kijelölő bizottságba i Ridarcsik Imrét, Babocsay Sándo. j és Altorjay Sándort választotta meg i a főispán pedig Gräefl Andort, \ Koppély Gézát és dr. Setét Sándort nevezte ki. ! A kijelölő bizottság ^'először az árvaszéki elnöki állásra jelölt. Jelölte pedig a két pályázót, Pillér Ede he- , lyettes árvaszéki elnököt és dr. Vass János másodfőjegyzőt, akik közt névszerinti szavazás utján dőlt el a választás és pedig a következő ered- ; ménnyel. Leadtak összesen 251 szavazatott, ebből Pillér 171 kapott, , Vass János ped;g 80-at s igy Pillér Edét dr. Vass János ellenében 90 szótöbbséggel megválasztották árvaszéki elnöknek. A két ülnöki állásba egyhangúan Puchün Lajos tb főszolgabírót dr. Puky Pál árvaszéki jegyzőt választották meg. A vármegyei tiszti ügyészi állásra hat ügyvéd pályázót: dr. Dalios Iván, dr. Galambos Isván, dr. Horváth Mihály, dr. Jankovich Dezső, dr. Erlach Sándor és dr. Szokolay Lajos A kijelölő választmány valamennyi pályázót jelölte. Itt is névszerinti szavazásra került a sor, melynek az lett az eredménye, hogy az összesen leadott 225 szavazatból 149-et kapott dr. Szokolay Lajos, 73-at dr. Erlach Sándor és 3 dr. Jankovich'Dezső. Árvaszéki helyettes elnökké pedig szintén egyhangúan Puchlin Lajost választották meg. A következő három állást szintén egyhangú felkiáltással töltötték be. Megválasztották pedig aljegyzővé Kállay Miklóst, árvaszéki ügyészszé dr. Petrik Jenőt és szolgabiróvá dr. Majzik Viktort. A megválasztott tisztviselők az esküt azonnal letették, j Azután a közigazgatási bizottság 1915. év végén kilépő öt tagja helyébe választottak uj tagokat és pedig Malatinszky Györgyöt, Papp Szász Lajost, Szentványi Farkast, Török Kálmánt és Okolicsányi Lajost. Egyéb ügyek. A választások után folytatták a tárgysorozat többi pontjainak tárgyalását, természetesen már jóval kisebb érdeklődés mellett. ! Nagyobb jelentőségű volt a további tárgyalás folyamán az a határozat, hogy Hevesvármegye 500,000 korona névértékű zárolt hadikölcsön- kötvényt jegyez. Az ■ alispánnak a vármegye közélelmezéséről tett előterjesztése során Kassuba Domokos főigazgató elmondta azt az indítványát, melyet az állandó választmányi ülésen már bejelentette a liszt postai szállításának megakadályozása értelmében. A főispán ismételten megígérte, hogy közben fog e célból járni a kormánynál. A gyűlés folytatását azután az idő előrehaladotlsága miatt másnap délelőtt 10 órára ha'asztották.
