Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-10-16 / 286. szám

XXII. évfolyam. ISI5. október 16, szombat. 286, szám. Előfizetési ifCÍ5: fidéken Helyben ésposíán küldve egész évre 18 korona, — fél évre 9 korona, — aegyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra I Sor. 50 f, — Egyes szám ára vasár­éi ünnepnap is 4 f.— Szerkesztőség POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: Dr. SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő : KÁLLAV MIKLÓS. MÍegyd és helyközi telefon szám: 1Ö6. Kiadótulajdonos: DOBÓ ISTVÁN NVOMDA RÉSZVÉNV-TÁRSASÁG. kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám riuuetesi aratí: □ cm ként nyiltéri közlemények, birórság Ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverési hirdetni. 8, magánváll, hirdetm. 5 fillér. Eljegyzések, egybekelések,gyászj.,köszö- netnyilv. stb. 1—5 sorigö K. Egyesületek, bálbizottságok értesítései, köszönetnyil­vánításai, felülfiz. nyugtázása 20 sorig 5 K Betörtek Szerbiába a bolgárok. Pozeravác a németek birtokában van. — A szerbeket a Boíecica-patakon tűi vetettük vissza. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya,) Budapest, október 15. (Hivatalos jelentés.) Szerb hadszíntér: Az Erino-Bardon át előnyomuló osztrák-magyar csapatok az ellenséget a Vincánál a Dunába sza­kadó Bolecica patakon túl vetették vissza. Az alsó Morava mindkét partján előnyomuló német csapatok elfoglalták Pozsarevácot. A bolgár 1. számú hadsereg megkezdte a támadást a szerb keleti határon át és birtokba vette a szorosok magaslatait Belogradzik és Knazevác körül. Höfer, altábornagy. Címer és zászló. Eger, október 15. A monarchia közös intéz­ményei bölcs királyunk el­határozásával uj cimert és Uj zászlót kaptak. Tegyük mind­járt hozzá, hogy olyan sze­rencsés megoldásban, amely alkalmas arra, hogy a ma­gyar nemzetnek ebben a kér­désben régtől fogva táplált vágyait a való közjogi hely­zet hü kidomboritásával egé­szükben kielégítse és hogy egyúttal a gyökeres változ- tatásnák biztosítsa a monar­chia másik birodalmában is a teljes rokonszenvet. Ezzel a nagyhorderejű ki­rályi ténnyel megtörtént te­hát az utolsó intézkedés is, mely a régi szabadelvüpárt nevezetes kilences programm- jának megvalósulását teljessé tette. A megkönnyebbülés érzésével vesszük tudomásul, mert mindig mélyen fájlal­tuk, hogy a pragmatica sanc- tio és a 67-es kiegyezéshez való becsületes ragaszkodá­sunk ellenére is akadtak még pontok, melyek a mo­narchia két egyenjogú biro­dalma között alkalmat szol­gálhattak közjogi súrlódá­sokra és mert erősen hisz- szük, hogy ezeknek kikü­szöbölése épen a paritás szi­gorú érvényesítése által a monarchia fajsulyát teteme­sen gyarapítani fogja. A közjogi jelentőségen ki- vül még két másik körül­mény is arra hangol ben­nünket, hogy- megkülönböz­tetett hódolattal íogadjuk jó öreg királyunk elhatározását. Elsősorban is az, hogy Ma­gyarország és Ausztria pari­tásának egy uj címerben és zászlóban való dokumentá­lása őfelségének legsajátabb szándéka régtől fogva. Az ő intenciója szerint jutott an­nak idején a szabadelvüpárti kilences programm pontoza- tai közé is s hogy megol­dása a programmnak csak legutolsó pontja gyanánt kö­vetkezhetett be, azt bősége­sen^ megmagyarázzák a heral­dikai nehézségek épp úgy mint a kérdésnek mód fölött való kényessége. Azután az időpont meg­választása, amikor a királyi elhatározás testet öltött. A legrettenelesebb küzdelmek napjait éljük, melyek alatt szörnyű vérkeresztséggel te­szünk róla tanúságot, hogy méltók maradtunk a biza­lomhoz, melyet uralkodónk a magyar nemzet ősi eré­nyeibe helyezett. Halálmeg­vető hősiességgel s szinte emberfölötti önmegtagadással veszünk elégtételt azokon, akik fölkent királyunk, ha­zánk és a monarchia ellen merészkedtek támadni. Hogy elhatározásának időpontjául a király a nemzeti fölma- gasztalódásnak épen ezeket a iegizzóbb pillanatait vá­lasztotta ki, az is ismét csak ; újabb, és mindnél meggyő­zőbb jele annak a mélysé­ges atyai szeretetnek, melyet hűséges magyarjai iránt jó­ságos királyunk mindig ta­núsított. Épen most — de már Isten a megmondhatója: hányad­szor! — verekedjük ki ma­gunknak a jogot, hogy az egész világ meglásson ben­nünket és jövőre való hiva- tottságunk előtt meghódoljon Hogy a király most és itt is a legelső magyar embernek bizonyul és élünkre állva a monarchia kifelé való meg- megjelenésében a maga ré­széről is demonstrálja Ma­Ára 4 fillér. gyarország egyenlő jogusá- gát és állami individualitását — ezt mélyen a szivünkbe véssük. Hűségben, ragasz­kodásban és szeretetben ta­lán alig nyújthatunk többet, mint amennyit eddig érez­tünk és tanúsítottunk iránta. Megsokszorosodott hálánk lerovására azonban éppen­séggel elég még a terület s azon ellenségeinknek a szá­ma is. Bizonyosak vagyunk felőle, hogy az uj címer és zászló külön hatását legelő­ször is itt és mihamarább érezni fogják . . . Német elismerés a gyöngyösi huszároknak. Sajtóhadiszállás, október 14. A Hebrerstein-féle lovashadtest bravúros küzdelmeiről állandóan a legnagyobb elismeréssel ekmlékszik meg annak a német hadcsoportnak vezetősége, amelynek kötelékében hős huszárjaink harcolnak. A német elismerés egyformán szól a lovas­hadtest valamennyi ezredének, de külön kiemeli a 6-os huszárokat (a gyöngyösi fiukat) és a Mihalo- vics alezredes vezetése alatt álló két lövészszázadot. Az október el­sején kiadott némett hadiparancs szerint a hadseregcsoport nem fogja elmulasztani, hogy magasabb helyen jelentést tegyen a magyar huszárok vitézségéről.

Next

/
Thumbnails
Contents