Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-10-13 / 283. szám
2 EGRI ÚJSÁG 1915. október 13. és tápláió falatot adtunk a harctéren küzdő kedveseinknek! Vasárnap ismét megnyílik Eger szive és gazdag adományt juttat a magyar haza magyar katonáinak! lelegrabát a katonáknak Hol lehet fonálra előjegyezni. Eger, október 12. Tavaly ilyenkor fáradhatatlan drága női kezek már serényen jártak a motolláló kusza tűk között s készült katonáinknak a meleg téli felszerelés, hósapka, térdvédő, csuklóvédő, haskötő, érmelegitő. Most ez a kérdés ismét aktuálissá ; vált. Ismét téli háború előtt állunk j sőt az őszre vált idő gyakran most 1 is keményen érezteti már fogát kato- j náinkkal, akik a mérhetetlen orosz síkokon s a zord szerb hegyek közölt dacolva vésszel és viharral rendületlen kitartással s az egész világot bámulatba ejtő hősiességgel küzdenek a végső diadalért. A hadvezetőség ellátja katonáinkat meleg ruhával, de ezenkívül még az áldozatkész társadalomhoz is ; fordul adományokért. Az országos hadsegélyző bizottság I Il-ik számú ruházati albizottsága j gondoskodott arról, hogy a közönség j a trencséni és temesvári gyár utján kilogrammonkint 15 koronáért jó- minőségü gyapjú fonalhoz jusson. Eddig ezt a fonalat csak az alispánnál eszközölt előjegyzés alapján a vármegye főispánja utján lehetett kapni. Most célszerűségi szempontokból úgy intézkedett a bizottság, hogy ne csak a vármegye alispánjánál, hanem a városokban a polgár- mestereknél s a járásokban a főszolgabiróknál is lehessen előjegyezni, emellett azonban a vármegye főispánjánál is elfogadnak előjegyzéseket s a főispán a hozzá bejelentett szükséglettel együtt időnként egyszerre teszi meg a rendelést. — Jön a gyüjtőkoosi. A Vörös- kereszt szeretet adomány osztálya a katonai és polgári hatóságok támogatásával épen úgy mint más városokban Egerben is szeretetadomány gyűjtést fog rendezni f. hó 17-én, vasárnap. Katonai társzekerek fogják bejárni a város utcáit és össze i fogják gyűjteni mindazon tárgyakat, melyeket a lakoaság nélkülözhet. Az összegyűlt tárgyak és anyagok részben természetben osztatnak ki a székesfőváros hadikórházai között, részben pedig értékesitetvén a befolyt összegen szivar, cigaretta, dohány, csokoládé, ásványvíz stb. formájában osztatnak ki a harcvonalon küzdő katonáink között. Az osztály félévi működése után már jelentékeny eredményekre tekinthet vissza és igen nagy küldeményeket szálli- ott már minden harctérre. A franciák oires veszteségei a Soitehez—Jfeutrille arevonalon. Cüampagnéban sem jóinak térbeli előnyhöz. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, október 12. A nagyfőhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér s Arrastól északra a franciák folytatták támadásaikat. Két részleges támadásukat, — amelyet október 8-ikán Loosíól délnyugatra a tőlük visszafoglalt árkok ellen intéztek — visszautasítottuk. Az arcvonalunknak Soucheztől északra kezdődő és Neuvilletől keletre végződő része ellen intézett erősebb támadások helyenkint az ellenségnek igen súlyos veszteségei mellett omlottak össze, a franciák csak 2 csekély kiterjedésű helyen jutottak az első vonalunkig. A franciák támadásai a Champagneban is a Tahure mindkét oldalán az ellenségre nézve érzékeny visszahatással jártak. Az erős tüzérségi előkészítés ellenére sem voltak képesek tegnap este sehol területi előnyhöz jutni. Az ellenségnek arra irányuló kísérletei, hogy állásainkat ma reggel ugyanazon a helyen áttörjék, meghiúsultak. A legfőbb hadvezetőség. A németek eredményes rohama a dünaburg nyugati areoonaláu. Az orosz lovasság menekülése Jeziacynél. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, október 12. A nagyfőhadiszállás jelenti: Keleti hadszíntér i Hlndenbnrg tábornagy hadcsoportja: A Dünaburg nyugati arcvonalán támadásunk ered- ményekép két és fél kilométer kiterjedésben rohammal elfoglaltuk az ellenség Ilusti-i állásait, 3 tisztet, 367 főnyi legénységet elfogtunk, egy géppuskát zsákmányoltunk, az oroszok ellentámadásait visszavertük. Lipót bajor herceg tábornagy hadcsoportja: Újabb esemény nem történt. Xánsiugen tábornok hadcsoportja Az ellenséges lovasság Jeziaeynél eltakarodott a harcmezőről, i Gróf Bothmer tábornok hadseregének német csapatainál a helyzet változatlan. A legfőbb hadvezetőség. A németek elfoglalták SemendriáL (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, október 12. A nagyfőhadiszállás jelenti: Balkáni hadszíntér i Előnyomulásunk az egész vonalon jól halad. Szemendria városát és erődjét csapataink tegnap elfoglalták. A legfőbb hadvezetőség. Áruházunkat mértékszerinti úri szabósággal bővitettük ki. Elsőrangú munkaerők, legjobb szövetek. Tiszti és önkéntes! fel- .............. ....... szerelések készen és mérték szerint,-------------------N em tudok Uram semmit. A német katona harcol és hallgat. Eger, október 11. Olyan városból küldi tudósítónk ezeket a sorokat, ahol most német Etappen-kommandó van : Ha egy kiváncsi újságíró, vagy egy akármilyen más civil ember megkérdez egy német katonát, akik utóbbi időben sűrűn fordulnak meg itt, kategórikusan azt a választ kapja a válasz legudvariasabb hangján: „Ja, mein Herr, ichweiss nichts: — ich darf nichts wissen.“ (Uram én mit sem tudok; semmit sem szabad tudnom). Amilyen pompásan harcol a német katona a harctéren, olyan fölényesen védi meg a hadviselés érdekeit katonás hallgatásával. Egy robosztus német katona halad az utcán, mindent figyelmesen szemügyre vesz, betér egy cukrászdába, fölhajt egy pohár tejet, fizet és távozik. Követem egy darabig, végül is megjön a bátorságom, hogy megszólítsam a hatalmas szál embert. Udvariasan, szinte tisztelettel állok elébe, elmondom, hogy olyan inter- vjufélét szeretnék. — Kétkedő mo- solyu felelet. — Milyen fegyvernemhez tartozik ? — kérdem. — Tábori csendőr vagyok. — Háború eleje óta harcol ? — ...? — Csak átutazóban van, vagy huzamosabb ideig fog csoportjával itt tartózkodni ? — . ..? „Ja das weiss ich nicht 1“ — Hol harcolt eddig ? Auf den Kriegsschauplätzen. (A hadszíntereken). Mellére mutat, ahol a vaskereszt fekete szallagja, középen fehér csíkkal díszük. — S miért kapta ezt a kitüntetést? — Csekélység az egész. — Innen melyik frontra mennek? — Jah, mein Herr, dass weiss ich nicht. — Hogy vélekednek önök a mi testvéreinkről, a magyarokról ? — . . .? Hát harcolnak!! úgy mint mi! — Milyen katonáknak tartják önök a magyarokat? — Prachtvoll, (Pompás) — Harcolt ön magyar katonákkal? — Oh, igen gyakran. — És pedig hol ? — ...? — Mikor látta utoljára a családját ? — Tavaly, augusztus elején. — S mikor kap hazulról értesítést. Általában rendszeresen érkezik a tábori posta ? Milyen időközökben ? — Uram . . . — De hát mit tud ön akkor, — kérdeztem végül, szinte már egy kissé bosszankodva a titokzatosságon. — Harcolni és hallgatni!
