Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-09-08 / 248. szám
XXII. évfolyam. 1915. szeptember 8, szerda. 248. szám. Előfizetési Arak: vidéken Helyben és postán küldve egész érre 18 korona, — fél évre 9 korona, — POLITIKAI NAPILAP Hirdetési árak: □ cm ként nyiltéri közlemények, birórság ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverés! hirdetni. 8, magánváll, hirdetm. 5 fillér. negyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra __________ _____ Ä .?p™pfsT”-Sle‘,kÄg ta-»: Dr. SETÉT SÁNDOR. Fel.«* „«hsztó: KÁLLAV MIKLÓS. *8 kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám _____, _ , , . , . bálbizottságok értesítései, köszönetnyilk tegyei és helyközi telefon szám: 106. Kiadótulajdonos: DOBÓ ISTVÁN NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG, vánitásai,felülfiz.nyugtázása20sorig5K Eger és Gyöngyös a fővonalban, Eger. szeptember 7. Korai volna még számba venni azokat a teendőket, amik a háború után várják a közéletet. Bizonyos azonban, hogy nyomban a háború lítán nagy gazdasági munka fog megindulni s e munka széles vonalaiban nagy szerep jut a forgalmi eszközök, az utak és vasutak fejlesztésének. A múltban is úgy volt, hogy amikor katonai szempontok indokolták valamely ut vagy vasút építését, akkor ez a munka hamarosan megindult. A múltban ugyan gúnyosan említettük az ilyen építéseknél a már konvencionálissá vált sztratégiai szempontokat, de most már beláthatjuk, hogy nem volt igazunk, mikor ezeket a fontos katonai tekinteteket úgy lekicsinyeltük és pusztán titulus bibendinek tekintettük, vagyis kifogásnak arra, hogy valamely vasút megépüljön. A mai véres valóság megmutatja, hogy a sztratégiai szempontok milyen fontosak az ilyen vasút építésnél s azért a jövőben a tamás ködök is el fognak hallgatni, ha katonai célokra jelentkezik valami ilyen nagyobb költségeskedést igénylő vasúti beruházás. Azt hisszük, bogy a jövőben nem lehet már gúnyosan lekicsinyelni a katonai szempontokat. De nem a múltakat akarjuk rekriminálni most ezekkel a sorokkal, hanem még jó korán akarjuk a közérdeklődést és a közfigyelmet felhívni arra, hogy 1 a háború után meginduló széleskörű vasút fejlesztés alkalmát fel kel használnunk arra, hogy a sokszor megsiratott fővonalból való kiesésünket, a múltak bűneit expiáljuk. Ha valaha,I úgy most fog nyílni ismét alkalom arra, hogy Heves vármegyének két városa Eger és Gyöngyös vasúti fővonalba jusson, mert nem kétséges, hogy a háború tapasztalatai oda fognak konklu- dálni, hogy felső határainkra járó vasúti vonalainkat meg- szaporitsuk s ha most majd több érdeklődést, több energiát fogunk tanúsítani, úgy lehetetlen, hogy a háború utáni nagy vasút fejlesztési programmból Eger és Gyöngyös város ismét kimaradjon. Nem kell sok beszéd ahhoz, hogy megértsük ennek a kérdésnek nagy fontosságát, messze vivő nagy horderejét. Amiket a fővonalból történt kiesésünk folytán évtizedeken keresztül tapasztaltunk, a sok elmaradást, a sok mellőzést nem akarjuk itt újra elsírni. Érzi ezt a vármegye két városának egész gazdasági és kulturális élete. Éreznie és tudnia kell tehát, hogy mit jelent reá nézve az, ha visszamaradásának ezt a súlyos okozóját fejlődésének utjából kiemeli. Sokszor foglalkoztunk már azokkal a különböző tervekkel, amelyek a megye két városának fővonalba sorozása érdekében felszínre kerültek. Sok terv, memorandum és deputálás volt már e kérdésben s az Igri j Újság ezeknek a mozgalmaknak mindig elöljáró zászlóvivője volt. Mindeddig azonban a nehézségeket leküzdeni nem sikerült. Nem sikerült pedig azért, mert amiként egy ilyen deputálás alkalmával az akkori kereskedelmi miniszter Kossuth Ferencz kifejtette, óriási pénzügyi akadályok álltak annak útjába, hogy itt úgy szólván egy parallel fővonal épitessék ki. Azok mellett az óriási áldozatok mellett, amiket az ország a háborús célokra fordított s amelyek egy részét jelentékenyen megkevesbitette volna egy ilyen parallel vonal, azt hisszük, most már nem lesz többé olyan óriási a pénzügyi akadály, mert azokkal ! az óriási érdekekkel szemben, amiket ilyen sztratégiai fontosságú vonal képvisel, egyszerűen eltörpülnek a pénzügyi nehézségek. Azt hisszük, hogy nem lesz nehéz munka feleleveníteni az Aszód— Gyöngyös—Egeren keresztül vezető uj fővonal tervét és az ezek mellé fűződő egyébb terveket, csak el ne késsünk és kellő időben jelentkezzünk, Nem látható még a háború vége, de mindenki úgy érzi, hogy már nem fog addig tartani, mint ameddig tartott. Lehet tehát már foglalkozni a háború után teendők egy- némelyikével. Lehet és kell tehát ezzel, a vármegye két városát oly életerejében érintő kérdéssel foglalkozni. Lehet és kell ezt a kérdést már most előkészíteni, az érdekeltséget egybehozni, megkeresni és felkérni azokat a tekintélyeket, akiket ebben a kérdésben vezetőkké támogatókgyanánt óhajtunk igénybe venni. Nem kell tehát ez előkészítő munkálatokat korainak találni, mert jobb korán, mint későn. A Radzilow melletti heves harcokból az oroszok véresen menekülnek. Elfoglaltak az összes erősen kiépített állásaikat és támaszpontjaikat - & besszaráblai határon is visszavonulóban vannak. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) (Budapest, szeptember 7. ^Hivatalos jelentés.) Orosz hadszíntér: Böhm-Ermolli lovassági tábornok hadserege tegnap az ellenséget Podkamiennél és Radziwilownál megverte. A hadsereg a negyven kilométer széles egész arevonalon támadta az erősen elsáncolt ellenséget és a kézi tusáig menő heves harcokban elragadta tőle a podkamieni kastélyt, a Brodytól délkeletre levő emeletszeruen erődített Makütra magaslatot, a Itadzhrilovr melletti állásokat és számos más makacsul védett támaszpontot. A csata egyes pontokon egészen mai reggeli órákig tartott. Az ellenség, amelyet mindenütt megvertünk, helyenkint Ára 4 fillér.
