Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-09-06 / 246. szám

E Q R I ÚJSÁG 1915. szeptember 6. 2 Fehér kenyérrel csalogatnak az olaszok. Egy sebesült tiszt elbeszélése. Eger, szeptember 5. Egy sebesülten hazaérkezett had­nagy beszélte el a becstelen olaszok ellen folyó izgalmas harcokból az alábbiakat: — Jókai fantáziájára volna szük­ség — mondta — ha híven vissza akarnám adni azt, ami az olasz fronton történik. Nem újság az, hogy az olaszok ágyúi szinte megszakítás nélkül működnek, úgy, hogy a hosszú fionton most egy litografált statisztika jár kézről-kézre, amely azt tartalmazza, hogy egyetlen napon harmincezer ágyulöveg hullott az osztrák-magyar fedezékekre. Hát persze pontosan nem állapítható meg az ágyulövések száma, azonban tény, hogy hihetetlen mérvben mű­ködik most az olasz tüzérség. Aki erre a frontra kerül, a biztos halál gondolatával foglalja el helyét, olyan félelmetes az ágyuk zenéje. Ez azonban csak az első napok impressziója, mert későbben már megszokottá válik és belátjuk, hogy a tálján — mint mindig — csak hangos, de nem veszedelmes. Az ágyúik most még jók és van 28 centiméteres gránátjuk is. Katonáink bizton számítanak rá, hogy ez a tüzérségi akció nem sokáig tart, mert az elpusztult ágyukat és az esztelenül elpazarolt muníciókat nem tudják pótolni. — Azok az olasz katonák, a kikkel mi kerültünk össze junius elejétől fogva, rettenetesen gyávák­nak mutatkoztak. Nem tréfa, hogy az első lövésre megfutamodnak. Tisztán látni, hogy hátulról kergetik őket, máskülönben sohasem kerülne sor kézitusára. Hegyet mászni azon­ban úgy tudnak, mint a zerge. Gyönyörűség nézni, hogyan tanulták meg a hegymászást a mi alföldi magyar gyerekeink s hogyan futa- mitják meg azokat a taljánokat, akik az Alpokban nőttek fel. Van néhány trükkjük is az olaszoknak, de ezek hatástalanok. Amikor pél­dául közel jutnak állásainkhoz, a zsebükből fehér kenyeret vesznek elő és mosolyogva kiabálnak felénk: — Avanti magyarszki! Azonban nagyon jól tudjuk, hogy a fehér kenyér csak csalétek, mert az ellátásuk meg se közelíti a mi fényes kiszolgálásunkat. A magyar fiuk ilyenkor félremagyarázzák a biblia ama mondását, hogy „aki téged kővel dobál, dobjad vissza kenyérrel“, mert a fehér kenyér kínálására — golyó a válaszuk. Az olasz hullák csakugyan halomszámra feküsznlk fedezékeink előtt olykor­olykor. — Voltak nehéz óráink is a Krn egyik hágóján. Az egyik fedezékben este csak kevesen maradtunk, mert a többiek felderítő szolgálatra vál­lalkoztak, vagy szolgálati érdekből hátrább vonullak, úgy, hogy csupán a zászlóaljparancsnokság maradt ott éjszakára. Már hajnal felé össze is téptük a zászlóalj összes iratait, mert tudtuk, ha az olaszok most támadnak, nincs menekvés. De nem jöttek a gyáva makarónievők. — Ugyancsak a Krn hágóján tör­tént. Igen nagy olasz támadás ké­szült egy fontos magaslat ellen. Tudtuk, hogy ezt okvetlenül tarta­nunk kell, amig a hadosztály tarta­lék megérkezik hozzánk. Az én sza­kaszom már csak néhány emberből állott és igen exponált helyen vol­tunk. Ha bennünket letörnek, akkor áttörhetik az egész állást. Mit tegyek? Emlékeztem, hogy a tábori telefonon még éjféltájban egy bosnyák század elindítására tettek utasító előkészü­leteket X. faluban. , Gondoltam ma­gamban : megtudom, hogy elindult-e már a bosnyák ezred? Telefonon megkérdeztem s azt válaszolták, hogy tiz perccel ezelőtt indult el tőlünk ellenkező irány felé. Azonnal meghagytam, hogy a dandárparancs­nok kívánságára jöjjön hozzánk a bosnyák század és az két órán be­lül ott is volt, úgy, hogy 18 óráig fel tudtuk tartani az ellenséget, amig a hadosztálytartalék hozzánk megérkezett s a taljánokat véresen visszavertük. Attól tartottam, hogy a dandárparancsnokságtól kikapok, a mikor utólag bejelentettem, hogy felhatalmazás nélkül adtam ki ilyen utasítást. Hát nem kaptam szidást. — Sőt ellenkezőleg. — Érdekes, hogy újságolvasás közben sebesültem. — Nyolc tár­sam volt olyan szerencsés, mint én. Egyébként bizony majdnem min­den a szerencsétől függ. Azt mond­ják, hogy az ezredorvos szolgájának a legjobb a háborúban, mert az nem kaphat golyót. Egy ezredorvos szolgáját előttem vágott agyon a gránát a fedezékben. Még a pipa sem hullott ki a szájából. — Halálozások. Fiatal korában, életének 22-ik évében szólította el a halál Czillinger Mihály egri jog­hallgatót, Czillinger Lajos pénzügyi számvizsgáló fiát. Az elhunyt tete­meit nagy részvét mellett ma d. u. a Wesselyényi-utca 16. szám alatti gyászházbóljkisérték örök nyugalomra a Kisasszonyról nevezett temetőbe. Az engesztelő szent mise áldozat f. hó 7-én, reggel |7 órakor lesz bemutatva a Szerviták templo­mában. Eltávozott az élők sorából Re­me nyik Károly is, nyugalmazott érseki pénztárnok, a Hevesmegyei Takarékpénztár igazgatósági tagja, ki több éven át mint virilis jogú képviselő élénk részt vett a városi közgyűléseken. Színház. Műsor: Szept. 6-án: Vörös ördögök, operette „ 7-én: Jönnek a németek, színmű. „ 8-án: d. u. Tiszavirág, ope­rette (újdonság) „ „ este Erdészleány, operett „ 9-én: Ezüst pille, (újdonság). „ 10-én: Van-e babája ? bohó­zat (újdonság). Vörös ördögök. Örömmel állapítjuk meg, hogy ezúttal is mennyire igazat állított a színházi iroda, amidőn azt jelentette előre, hogy e darab, magába foglalva a háború eddigi nagyobb esemé­nyeit, egy teljes operett benyomását kelti fel bennünk. Még az az ope­rett jellegzetessége is meg van, hogy a meséje nem valami vastag szálakból van szőve. Ez azonban operettnél, különösen háborús ope­rettnél nem is nagyon fontos. — A fontos az, hogy Mérei Adolf és Dr. Béidi jlzore háborús színpadi revüjé- nek énekszámai még zongora- kiséret mellett meghódították a közönséget, mely már csak azért is megismétel­tetett egynéhányat a szereplőkkel, hogy azt velük dúdolva, minél ha­marabb megtanulhassa. S ez a tö­rekvés a legtöbb dudolónál sikerült is, mert a darab zenéje s különösen a Dr. Gajáry szerzetté legújabb énekszámok nagyon kedvesek, lel­kesek és fülbemászók. Mit mondjunk az előadásról ? Hát lehetett-e egy magyar háborús operettet másképen, mint lelkesen, tüzesen, nagyszerű erővel megját­szani, különösen, ha abban a ma­gyar,. huszárokról, a „vörös ördö­gökéről van szó? Oly igaz lelkesedéssel és tempe­ramentummal játszottak az összes szereplők, hogy lehetetlen megdi­csérni külön-külön mindegyiket, továbbá azért, mert akkor le kel­lene itt Írnunk a társulat egész név­sorát, minthogy annak minden egyes tagja szerepelt e darabban, még pedig mind kitünően. A legnagyobb sikert azonban mégis F. Halmos Mici, az egri kö­zönségnek már a múlt évről isme­rős kedvence aratta kellemes hang­jával, graciőz játékával és csodaszép táncával, melyet a sikerekben osz­tályrészesével, Szalmával lejtett s amelyet a szűnni nem akaró taps után többször meg kellett ismétel­niük. Őszinte hatást váltott ki Fenyő is a játékával a nazarénus szerepé­ben. Az előadást, melyet az egész színházat betöltő nagy és díszes közönség élvezett, ma este meg­ismétlik. Az Egri Újság minden lap- elárusitónál és dohánytőzü* dében kapható. Eger, szeptember 5. — Hősi halál. Közölte már az Egri Újság, hogy Dittrich Artur 60-ik gyalogezredbeli kapitány, ki éveken át Egerben állomásozva ki­terjedt ismeretségnek örvendett, a doberdói fensik védelmében hősi halált halt. Most az elesett hősnek öccse: Dittrich Aurél cs. és kir. ka­pitány erősiti meg e szomorú hirt a hozzánk küldött levelében, mely szerint Artur bátyját augusztus hó 12-én, kötelességének önfeláldozó teljesítése közcen találta halálosan az ellenség gyilkos golyója. „ ... A nagy képzettségű és általános sze­retetnek örvendő fiatal tiszt — mint ezt Aurét öccse írja levelében — a háború kezdete óta a harctéren tel­jesített szolgálatot, miközben számos alkalommal kitűnt és érdemei elis­meréséül a katonai érdemkeresztet a hadiékiíménnyel nyerte el. Dittrich százados a legidősebb volt három fivéri között, akik mint régi tiszti család gyermekei a jelenben is mint katonatisztek szolgálják a hazát .. “ — Előléptetés a harctéren. A harctérről érkezik hozzánk az érte­sítés, hogy a 60-ik gyalogezredben küzdő egri fiuk közül Bartha István dr., Linksch Gyula és Szele Dezső zászlósokat, akik már egyszer meg­sebesültek s most újra a harctéren vannak, hadnagyokká léptették elő. — Levél az orosz fogságból. Érdekes levél érkezett most Csillag Károly kadetőrmestertől, aki mint már az Egri Újság megírta, Orosz­országban, Cistopolban van fogság­ban. A levél érdekesebb részeit a következőkben közöljük: Itt Cisto­polban egy szép ház áll rendelke­zésünkre s 28 zászlós és 8 kadet- őrmester van benne elhelyezve, meg 6 tisztiszolgánk is. A zászlósok napi másfél rubelt kapnak, a kadetőr- mesterek 13 kopeket. Közös kony­hánk van, amelyet a zászlósok fi­zetnek a másfél rubelből. Minden­nap járunk fürödni a Kama folyóba. Nekem havonta csak kétszer szabad írnom és pedig két-két levelet el­sején és 15 én orosz naptár szerint. Velem van még Egerből Fábián Zoltán és Braun Viktor is. — Felhívás az egri gazdák­hoz. Az egri gazdák közt annak idején kiosztott rézgálic árából 306 kor. 11 fillér felmaradt. A v. tanács, tekintettel arra, hogy a felmaradt 306 K 11 fillért 363 megrendelő között kellene kiosztani, melyből igen sokan csak filléreket kapnának azon javaslatot terjesztette az alis­pán elé, hogy ezen összeg fordiias- sék a Sáros megyében létesítendő Hevesmegyefalva költségei részbeni fedezésére. Az alispán leiratában felszólítani kívánja az érdekelteket, hogy 8 nap alatt jelentkezzenek a nekik járó csekély összegek átvéte­lére. Felkéri tehát a városi tanács azon egri gazdákat kik a város által közvetített rézgálic mennyiség­ből kaptak s a szállítási költségekből felmaradt s nekik vissza járó néhány fillért jótékony célra fordítani nem kívánják, 8 nap alatt igényeik beje­lentése végett Eger város számvevő­ségénél jelentkezzenek.

Next

/
Thumbnails
Contents