Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-09-03 / 243. szám

XXH. évfolyam. 1915. szeptember 3, péntek. 243. szám. A magyar király a magyar nemzethez. — A törvényhatóságok küldöttsége a király előtt. — A miniszterelnök hódoló beszéde. — A király válasza. Eger. szeptember 2. Történelmi pillanatok sú­lyos atmosférája ült ma a schönbrunni kastély rokokó termében. Tündöklő disz- magyarok, horvát nemzeti díszruhák ékkövei csillogtak, drága forgók, pompás bog­lárok rezegtek, ragyogtak, aranyveretü kardok csörren- tek. A tradicionális magyar nemzet, a testvér horvát nemzettel együtt, a törvény- hatóságok képviselete szem­től szemben áll Szent István koronájának hordozójával, Magyarország apostoli ki­rályával. A pozsonyi diéta történelmi nevezetességű percei, midőn Mária Terézia felé mint a szívből felcsapó lelkesedés tündöklő sugarai villantak ki a karok és ren­dek drága szablyái, lehettek ilyen évszászadokra kiható jelentőségűek. Magyarország miniszterel­nöke gyönyörű szavakban teszi hódolatát a király lába­ihoz. A magyar király ki­tárja szivét hű Magyaror­szága felé s hálás szivvel mond köszönetét a vérét hullató nemzetnek. De mind a két beszédből mint egyre viszatérő alap­motívum zeng ki, hogy a magyar király által a mo­narchiában méltó helyére állított, épségét és évezredes szabadságát visszanyert ma­gyar nemzet megállotta tör­ténelmi érettsége és hűsége nagy próbáját s a nagy idő izzó tüzében azzal a testvéri egységben forradt össze bel­sőleg és fordult a monarchia többi népei felé, amely egység alapja az erőnek s a jövendő nagyságnak és boldogságnak. A miniszterelnök beszéde a királyhoz. A törvényhatóságok élén a schön­brunni kastélyban a miniszterelnök ma délelőtt a következő hódoló be­szédet intézte a királyhoz: — Császári és királyi felség! Leg­kegyelmesebb urunk! Szivünk su­gallatát követve jelenünk meg fel­séged szine előtt. A szivünkét, a mely csordultig tele van a hűség­nek, hódolatnak és hálás szeretet­nek érzelmeivel. Őseinktől örököl­tük ezeket a szent érzelmeket. A rajongásig fokozta őket mindannak tudata, a mit népei javának szen­telt áldásos hosszú életén át felsé­ged telt érettünk és elemi erővel hozzák lelkűk mélyéből kitörésre a mai nagy idők felemelő benyo­másai. Immár elmúlt egy éve, hogy vív­juk az élet halálharcot a reánk zú­dult gonosz szenvedélyek túlerejé­vel. Reánk támadtak minden világ táj felől mindazok, akik békeszere- tetünket gyengeségnek vélve, meg­semmisítésünkre elérkezettnek látták az időt. Nagy volt a veszély, óriási a re­ánk váró feladat. Csak erőnk teljes megfeszítésével lehetett azzal meg- küzdenünk. Erőnket megfeszítettük. Habozást, ingadozást, csiiggedést nem ismerve vittük életükben fe­nyegetett, de élni nem akaró nem­zetekhez méltóan újra meg újra harcba erőink legjavát. A veszteségeket elviseltük. Elesett szeretteink emlékét szent kegyelettel vesszük körül. Megsirattuk őket, de az egyest, a családot érő csapások súlya alatt össze nem roskadunk. Hiszen a haza forog veszélyben: a hazafinak zugólődás nélkül kell mindenét feláldoznia. Ezzel az érzülettel vettük fel a reánk kényszeriíett küzdelmet. Ez tartotta fenn lelkünket, acélozta meg karunkat annak minden meg­próbáltatásai között. Ez hatja át ma is a lövészárokban küzdő katonát, csakúgy, mint a férjéért, atyjáért, gyermekéért otthon aggódó asszonyt gyermeket és szülőt. Mindenki érzi, hogy helyt keli állania. És helyt áll mindenki. A megpróbáltatás tüzé­ben minden salaktól megtisztulva ragyognak elé a magyar és horvát nemzet haza|iui erényei. Ezért nem hagyott el az Úristen •bennünket és ha ma, e szörnyű világháború második esztendejének küszöbén győzelmes hadaink hazánk határától mind messzebb üldözve verik az északi kolosszus megszám­lálhatatlan seregét, ha haderőnk aránylag csekély részének szikla­szilárdságán megtörik a bajbakerült barátot hátbadöfni akaró orgyilkos hitvány merénylete, ha annyi vész és dúló harc után büszke önérzettel nézhetünk a múltba és bízó re­ménnyel a jövőbe, ,ugy legyen ezért mindenekelőtt Istené a hála és a dicsőség. De engedje meg felséged, hogy azután a felé a jótevőnk felé for­duljon hálás tekintetünk, a kinek atyai szive megértett bennünket, a ki az épségét és évezredes szabad­ságát visszanyert magyar államnak méltó helyet biztosított a monarchiá­ban és ezzel évszázados bonyodal­mak átkát elhárítva, megvetette egy szebb és boldogabb jövő alapjait. Most láthatjuk, most tudhatjuk igazán, mt lett volna belőlünk, ha a világesemények reánk zuduló for­gataga e nélkül a belső megif- jodás nélkül érte volna a monarchiát. Ez a diadalmasan kiállóit erőpróba tárja fel igazán ennek az uj kor­szaknak egész horderejét. Erősek voltunk, mert egyek lehettünk. Mélyreható ellentét nem állított közénk többé válaszfalat és a mi ellentétnek látszott a mindennapi élet kicsinyes bajai, küzdelmei, súr­lódásai között, varázsütésre tűnt el a közös veszély intő szavára. Ennek hatása alatt lelkileg jutot­tunk egymáshoz közelebb. A magyar, nemzet kebelében elhallgatott a pártviszály. Háttérbe szorultak a felekezeti, osztály és nemzetiségi különbségek. A magyar munkás­osztály a többiekkel nemes vetélke­désben veszi ki részét a háború veszélyeiből s a haza hősies védel­mében egyenlő hűséggel, vállvetve küzdenek különböző népfajokhoz tartozó nem magyar ajkú polgár­társaink. Az emberi és hazafiui szolidari­tásnak magasztos megnyilatkozása ez; kell hogy örökre eStávoütson sok elválasztó korlátot; kell hogy mindannyiunk javára és boldogulá­sára a bizalom és szeretet erősebb kapcsaival fűzzön össze bennünket. A közös dicsőség fényétől övezett és közös vértől áztatott harcmező­kön egymásra találtunk a testvér horvát nemzettel is. Nehez küz­delmek közös áldozatai avattak újból egymás bajíársaivá bennünket. A magyar és horvát hűség és vitézség egyforma fényben ragyog. Feleleve­nednek lelkűnkben és megújulnak, tetteinkben viszontagságos múltúnk­nak legszebb emlékei. Együtt védjük őket most a mindakettőnkeí elsöp­réssel fenyegető északi őriássa! szemben. Együtt jelenünk meg fel­séged szine előtt, mert egyek „va­gyunk nemcsak az alattvalói hűség­ben, hanem a kölcsönös megbe­csülés, bizalom és ragaszkodás szent érzelmeiben is. Érezzük, hogy összetartozunk és jóban és rosszban egy azon sors osztályrészesei va­gyunk. Felséges urunk! Hódoló utunk felséged másik államának fő- és székvárosába hozott bennünket. Örömmel jöttünk ide. Ez a háború megtanított rá, hogy itt is testvérek között vagyunk. Testvérek között, a kiknek legszentebb kötelessége a kölcsönös védelem és a kik csak egymás erejének mentői szabadabb fejlődésében kereshetik boldogulá­sukat. A monarchia két állama közötti Előfizetési árak: QÄ| . |«f8>|ftä# II «L I A Oil A O Hirdetési árak: vidéken Helyben és postán küldve egész p4*®' m™Jt fL* 1 I iT%t 1 iJ*St □cm ként nyiltéri közlemények, birórság évre 18 korona, — fél évre 9korona,— * w.,* ■* ” -í t ítéletek20, hatóságok,hivatalok árverési Begyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra hirdetm. 8, magánváll, hirdetni. 5 fillér. STSÄkSTÄSÄ Dr- SETÉT SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KÁLLAY MIKLÓS. ■*“? kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám , , bálbizottságok értesítései, köszönetnyil­fcíegyei és helyközi telefon szám: 106. Kiadótulajdonos: DOBÓ ISTVÁN NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG, vánitásai,felülfiz.nyugtázása2GsorigoK

Next

/
Thumbnails
Contents