Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-09-02 / 242. szám
2 Délután 3 órakor az egész küldöttség a Wiener Konzerthaus Restaurant termeiben közös ebédre gyűl össze. Ahonnét a küldöttség tagjai a ráfuk váró külön vonatokhoz hajtatnak. Ellenséges kölcsön- jegyzés magyar pénzből. A Budapesti Hírlap írja: A közvélemény még föl sem ocsúdott annak a hírnek a hatása alól, hogy az egyik trieszti biztosító társulat velencei fiókja 20 millió Urát jegyzett az olasz hadikölcsönre, már ismét uj hír viilámütése sújt a magyar közvéleménybe. Egy másik osztrák biztositó intézet, mely szintén az Adria mellett működik, 4 millió lírás jegyzéssel könnyített az olasz állam pénzügyi gondján és ugyanennyivel terhelte meg a maga lelkiismeretét. Oly jelenségek ezek, amelyek mellett a háború zűrzavarában sem lehet elmenni itéletmondás nélkül. Mondják (és ezideig , meg nem cáfolják), hogy a sorban előbb említett intézet elnöke és vezérigazgatója maga is levonta már intézete eljárásának súlyos konzekvenciáit: mindketten eltűntek még az olasz hadüzenet előtt Triesztből és most Olaszországban ütötték föl sátorfájukat. Onnan kormányozzák intézetüket az osztrák türelem jóvoltából, amely ez ideig nem tett semmi lépést az intézet állami fölügyeletére. A második intézet még zavartalanabbal élvezi a hatóság közönyét s mintha mi sem történt volna, épen most forral tervet a magyar és az osztrák piac intenzivebb megdolgo- zására. Az ember el hül ve kérdi: hát lehetséges ez ? Ez a két társaság és a koncertjükbe tartozó 6 belföldi biztosító intézet összesen 764,535.000 korona vagyont gyűjtött, 137,100.000 korona díjbevételt ért el legutóbb és íme, ilyen roppant vagyon fölött, a melynek nagyrésze magyar és osztrák felektől gyűlt össze, egy ellenséges állam érdekében büntetlenül és zavartalanul lehet diszponálni. Valóban itt az ideje, hogy tisztázzuk ezeket a gazdasági két- kulacsosságokat és a jövőben tehetetlenné tegyük pénzünknek ellenünk való fölhasználását. Magyarországon sajnos mindenkor hiányzott a helyes érzék az olyan külföldi vállalatokkal szemben, a melyek csak formailag telepedtek meg nálunk. A külföldi biztositó ntézetek letelepedésére Magyarország mindenkor az ígéret földje folt, a hol szabadon, minden elíen- irzés nélkül hódíthattak területet. A most dúló háború, mely két illenséges táborra osztotta a kultur - tépeket, talán mégis csak föl nyitja i szemünket és nem leszünk többé lönnyüszerrel támogatói oly külföldi lénztömeg gyűjtésének, mely önnyen arra használható, hogy ennüaket megsemmisítsenek. Őserdőbe és mocsárba került a visszavonuló orosz hadsereg. A bölények erdejében. - Az uttalan Rokitno-mocsár. ___________ EGRI ÚJSÁG______________ _ E ger, szeptember 1. Hőfer jelentésében olvasható, hogy a megvert orosz seregek Minszk felé vonulnak vissza, tehát belekerülnek abba az óriási területbe, a mely a Bug keleti partjától északon a Narevig terjed. Északról Bielos- tokoí, délről Breszt-Litowszkot mondhatnánk ezen terület határkövének. Ez a terület a Podlachia, amelyet már ősidőktől fogva Litvánia leg- barátságtalanabb részének tartanak. A Bug és a Narev mentén náddal és bozóttal benőtt síkság húzódik végig; igazi jellegzetessége azonban az az erdőség, a mely részben mocsaras, vagy pedig mocsarak övezik és így a közlekedést nagyon alkalmatlanná teszik. Újabban azonban ezen a területen is történtek változások és Kownó- kormányzóságban nagy mocsaras területeket tettek müvelheíővé: az erdő egy részéi kiirtották és ahol a sűrűség szinte áthatolhatatlan volt, ma szántóföldektől és rétektől körülvett virágzó falvakat és gyorsan növekvő, szorgalmas városokat találunk. Podlachiának azért a maga egészében megmaradt a régi, őserdő jellege. Bjelowlesi-erdő a mintegy 2200 négyzetkilométer kiterjedésű Bjeíowjesi-mezőség északi része. Bjelowjesa annyit tesz, mint „fehér torony“ és azt hiszik, hogy nevét a XVI. században a Bug mentén épült hasonló nevű kastélytól kapta. A Bjeiowjesi erdő ma csaknem teljesen beborítja sötét köpenyegével a Breszt- Litowszktól északra a Narev forrásáig húzódó területet. Délen és délnyugaton az erdő apró fenyőkkel telt erdőség, roszföldek és legelők váltakozó képét mutatja. De minél jobban észak felé jutunk, annál sűrűbb lesz az erdő, egészen a Nyemenig. Ez még hozzá milyen erdőség! Nem olyan mint a legtöbb orosz erdőség, a mely egyetlen fajta fából áll, de mindenféle fajták vegyülékéből A fenyő az uralkodó, de olyan tölgy-, hárs-, bükk-, kőris- és gyertyán-óriások vannak benne, a melyekhez fogható nagyságú fákat Európa egyébb részein alig találhatunk. Vad komló és borostyán teger- gőzik ágról-ágra és köti össze a fákat, átkarolja az alsó hajtásokat, a bozótokat a melyek a különböző nád- és sástömegekkel együtt zöld falként emelkednek a betolakodó felé. De más akadályokat is le kell győznie annak, a ki utai akar törni ebben a vadonban. Lába előtt kidőlt faőriások korhadtan hevernek, porrá válnak a Iába alatt és a hirtelen p süppedő talajból előbugygyanó víz óvatosságra int. 1860 óta nem zavarta favágó fejszéje a Bjelowjesierdő szent nyugalmát, a melyet csak a nagy állattállomány élénkint. Azelőtt a kormány megengedte, hogy évenkint tízezer, vagy ennél is több fatörzset kivágjanak és ingyért elvigyenek. Ezt azonban betiltották, uiert a favágással járó zaj úgy látszik, csökentette az erdőben gondozott bölények számát. A bölények védelmére érinthetetlennek minősítették ezt az őserdőt. A XIX. évszázad elején ezer bölényt számláltak, 1851-ben pedig ezernégyszázat; azóta azonban a farkasok, valamint az élelmiszerek hiánya nagy pusztítást vitt végbe közöttük, bár télire nagy szénakazlakat hordtak össze a számukra. A bölények számát most már csak mintegy ötszázra becsülik: a rájuk való vadászat a cár kiváltsága. Ez a Bielowiesi mezőség erdeje Podlachia legnagyobb nevezetessége. Az itt kifejlődött városok általában csekély jelentőségűek, kivéve a két központot, amely északon és délen fekszik. Az északi terület fővárosa Bielostok, a ieglengyelebb litván város, amely most az ipari kerület központja. Élénk kereskedelem folyik a városban, amelyben, mint a közeli városokban általában, számos szövőgyár dolgozik. Amit Bielostok jelent Podlachia északi részén, ugyanez délen a már elfoglalt Brest- Litowsk. Ennek a városnak főként az adott jelentőséget, hogy mellette vagy közelében különböző mellékfolyók ömlenek a Búgba és igy több völgy kokcentrikusan egyesül a környéken. Az oroszországi harcok szintere délebbre már betolódotl abba a területbe, amelyet a Rokitno-mocsarak néven emlegetnek. A szövetséges hadseregek ezek közé a mocsarak közé szorítják a megvert oroszokat. A tulajdonképeni egybefüggő mocsaras vidék a Bug keleti oldalán kezdődik. Körülbelől háromszög- alakú. A háromszöget Breszt-Litovvsk Kiev és Mohilev alkotják; a szükebb mocsárterület legnagyobb városa Pinsk és ezért az orosz irodalomban a mocsaras területet a Pinski-mo- csaraknak is nevezik. Ha az ember a mocsaras területet keresztülszelő vasutak valamelyikén utazik, sajátságos látvány tárul elé, amely minden egyhangúsága mellett is hatalmas benyomást kelt. A vonat sok kilométernyire fut mocsaras őserdőkön keresztül, ahol csak néha-néha jelzi egy-egy parasztkunyhó azt, hogy emberek is laknak a környékén, míg egyébként.az egész terület elhagyatottnak és lakatlannak látszik A fákon rengeteg méhkast látunk, amelyeket a parasztság gondoz. Az orosz kormány körűibe!Qi 1873 óta fordít a figyelmet erre az óriási területre. Először is tudoraá- i nyos szempontból átvizsgálták és ezzel kapcsolatban lecsapolásokat í végeztek, amelyek nagyszabású • eredményekkel jártak. ! A vizsgálódások alapján 1874-ben ; csatornázó munkálatot kezdtek. Az [ egész mocsaras terület eredetileg ■ 8,720.000 hektár volt, amelynek alig egy negyedrésze volt művelhető és lakható, 6,540.000 hektár igazi mocsár volt. Ebből azonban újabban már jócskán lecsapoltak. ___________1915. szeptember 2. — Motoreke bemutató. A Hevesmegyei Gazdasági Egyesütet a hatvani.főszolgabiró kezdeményezése és a gazdák kérelmére augusztus hó 29. és 30 ik napjain nagy érdeklő- | dés mellett bemutatott Hatvanban í egy 25 lóerejü négy ekevasu benzin ; traktort: A motort a magyarországi ; nemzetközi aratógéptársaság (Buda- | pest, Váci-ut 98.) küldte ki. A be- ! mutató kiválóan jól sikerűit, a mo- | tor minden várakozásnak teljesen i megfelelt, szántott a hatvani kisgaz- I dák parcellás földjeiben, homokos, j nedves altalaju, magas, dombos és i nehéz csipákás földekben. A motor minden fennakadás nélkül végezte a legjobb munkát, 18—20 cm. mélységgel, úgy hogy a gazdák azon meggyőződéssel távoztak a helyszínéről, hogy a benzin motor helyes kezeléssel van hivatva megoldani azon nehéz problémát, hogyan végezzék a gazdák az idei őszi szán- ; tás és ve.ési munkátaíokat, mert fogatos igák nem állanak a gazda- közönség rendelkdzésére. (9 ©©©©©©© Beisratásob. Gráspárdi Katinka zeneiskolájában az 1915—16-iki évre szeptember elsejétől lesznek az intézet helyiségében Csiky Sándor- utca 2. szám alatt. Főszakok : zongora, hegedű, ének és melléktantárgyak, ez kötelező a haladókra, de különösen azokra, kik az Orsz. M. Kir. Zeneakadémián tesznek vizsgálatot, vagy oda felvételi vizsgálatra készülnek. Beiratási díj 4 korona, fűtés és világítási dij egész évre 4 korona. § 1 Zongoraszak havi 20 2 Hegedűszak havi 20 3 Énekszak havi 20 vagy 16 kor. Melléktantárgyak 2—3 korona. Tanárok: Kartner Gitta Orsz. M. Kir. Zeneakadémiát végzett okleveles zongoratanár, Hamvas Margit Orsz. M. Kir. Zeneakadémiát (végzett oki zong. tanár, Nyárády Margit Orsz. M. Kir. Zeneakadémiái végzett énektanitónő, énekesnő, Dr. Gergely Dezső Orsz. M. Kir. Zeneakadémiát végzett oki. hegedűtanár. Gáspárdy Katinka igazgató iskolatuiajdonos.
