Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-08-29 / 238. szám

2 EGRI U I S A G 1915. augusztus 29 Délkeleti hadszíntér a Német és osztrák-magyar csapatok Bothmer gróf tábornok vezetése alatt aZlota-LipánálBrzezanytól északra és délre áttörték az orosz hadállásokat. Az ellenség éjjeli támadásait véresen visszavertük, s ma reggel az ellenség a további balsikerek után felhagyott az ellenállással, az ellenséget üldözzük. A legfőbb hadyezetőség. Radziwilschky Schönbergtől 10 kilométernyire keletre fekszik. Swjadosze 60 kilométernyire Poniewiectol keletre. Öngyilkos biztosítási bivatalnok. Megölte magát egy postai megbízatás miatt. — Az eset részletei. — A Fonciére egri főügynöke az esetről. Eger, augusztus 28. Megrendítő esemény történt ma délelőtt 12 órakor a város egyik legforgalmasabb pontján, a Würt féle házban a Fonciére biztositó intézet hivatalos helyiségében. Az intézet egyik tisztviselője Konrád (Kohn) Sándor, 21 éves fiatal ember tisztviselő társai jelenlétében revol­verével szivén lőtte magát. A lövés zaját hallották az ekkor népes utcán is s pár pillanat alatt nagy csődület támadt a ház előtt s nem sokára mindenfelé elterjedt a szomorú eset hire. A biztositó in­tézet alkalmazottai orvosokért ro­hantak, a hivatal főnöke a mentőket hívta s mintegy 20—2á perc múlva sikerült is előkeriteni Guttmann Vilmos doktort, aki körülbelül egy- időben érkezett a mentőkkel a hely­színére, Segíteni azonban már nem tudott, A szerencsétlen fiatal ember jól irányzott lövéssel épen szivén találta magát, mikor a mentő­kocsiban elhelyezték még életben volt, de mire a mentők az irgal- rnasok kórháza elé értek, már kiszen­vedett. Hogy történt az öngyilkosság A városban rövid idő alatt min­denfelé eljutott a szenzációs esemény hire s amint.ilyenkor történni szokott, a legkülönfélébb verziók keringtek úgy az öngyilkosság részleteire, mint az öngyilkos szomorú elhatározá­sának indító okaira vonatkozóan. Az Egri Újság munkatársa meg­jelent ma délután a Fonciére hivatal­helyiségében s ott a szemtanuk elbeszélése alapján a következő hiteles leírását adhatja a végzetes eseménynek. Délelőtt valami szabálytalanság történt a hivatalban, egy postai meg­bízás elküldésé körül s többszöri telefon érintkezés után Pető Ignác a biztositó intézett egri főügynöke, a hivatal helybeli főnöke Konrád Sándor tisztviselővel a postára in­dult, hogy ott személyesen tisztázzák a dolgot. Pető és Konrád azután csakhamar ' ' ^„--í.vk. Konrád bement a főnök szobájába, ahol zárt ajtók megett hosszasabban beszéltek. Mikor Konrád a főnöktől kijött az íróasztalához ment, ott pár pilla­natig tett, vett, azután az ajtó mellett levő fogashoz indult. Amint a vele szemben levő asz­talnál dolgozó Gutfreund Gyula elbeszéli, Konrád Sándor viselke­dése semmi gyanúsat nem árult el. Látszólag egész nyugodt volt. S ők abban a hitben voltak, hogy kalapját akarja venni a fogasról s távozni készül. A következő pillanatban azonban revolver lövés dördült el. Konrád hátra tántorodott s a követ­kező pillanatban a földre zuhant. A másik szobában, a nyitott aj­tónál dolgozó irodista kisasszony szintén csak azt látta, hogy Konrád egész nyugodtan a sarokban levő fogas felé megy, azután a revolver durranást hallotta s a következő pillanatban Konrád már összerogyott. A revolver a Konrád tulajdona volt. Biztosítási ügyekben gyakran kellett falura mennie s ilyen alkal­makkor hordta magával a fegyvert. A revolver különben az irodában állott a Konrád fiókjában. Hogy a jelen alkalommal nála volt-e vagy közvetlenül az öngyilkosság elkö­vetése előtt vette ki az Íróasztal fiókból, azt nem tudják, de való­színű, hogy úgy történt, ezért látta Gutfreund Gyula is, hogy Konrád még az Íróasztal előtt tett, vett valamit, mielőtt végzetes tettét végre­hajtotta. A postai megbízás története. Az eset előzményeit Pető Ignác, a Fonciére főügynöke a következő képen mondta el: Konrád Gyula, aki kezdetben elég szorgalmas tisztviselője volt az in­tézetnek, az utóbbi időben rendkívül elhanyagolta a dolgait. Amint hal­lottam rósz társaságba keveredet, kártyázott s a figyelme nem volt a munkáján, amivel sok bosszúságot szerzett nekem. Többször figyelmez­tettem, pirongattam, sőt egy Ízben Biharmegyében lakó szüleinek levél­ben is felakartam a figyelmét hivni, hogy a fiú a züllés útjára kerül s hogy ők is hassanak 'rá s igye­kezzenek jobb útra tériteni. Ezt a levelet azonban Konrád kérésére nem küldtem el, hanem a fiókomba tettem ekkor is. Már számtalan alkalommal Konrád mindég kérte az elnézést és jobbulást ígért, de sajnos a jobbulás nem akart be­következni. E hivatalos hanyagságon kívül azonban mást nem vettem észre. Az utóbbi időben igen sok bajunk volt a postával, a leveleink üzlet­feleinkhez nem jutottak el pontosan, választ innen is, onnan is hiába vártunk úgy, hogy már azon gon­dolkodtam, miután a dolgot az egri postahivatal hanyagságának tulajdo­nítottam, hogy jelentést teszek a posta- és távirda-igazgatőságnál, erről azonban az én igazgatóságom lebeszélt. A hátralékos biztosítási dijakat postai megbízások utján szoktuk behajtani. A dijnyugtát ajánlva ki­küldjük az üzletekhez, s a posta tartozik vagy a dijat beküldeni, vagy be nem váltás esetén a meg­bízást 8 nap alatt visszajelenteni. A múlt hó 19-én Füzesabonyba kellett volna egy postai megbízást feladni s a feladás Konrád Sándor kötelessége volt. Sokáig nem jött a megbízásra válasz, végre ma a posta visszajelentette a megbízást. Miután a nyolc napi határidő eltelt, értesí­tettem a postát, hogy a megbízást nem fogadom el, hanem a pénzt a postahivatalon követelni fogom. Erre telefonértesítés jött a füzes­abonyi postahivataltól, hogy a meg­bízást csak a tegnapi napon vették fel. Kérdést intéztem az egri posta- hivatalhoz is és itt a postakönyvek alapján szintén azt válaszolták, hogy a megbízást tényleg csak a tegnapi napon adták postára. Kérdőre vontam Konrádot, aki tagadta, hogy csak tegnap adta volna a postára a megbízást. Midőn azonban magammal akartam vinni a postára, hogy ott személyesen tisztázzuk az ügyet, bevallotta, hogy a megbízást tényleg csak tegnap adta fel, mert a portóra kapott pénzt elköltötte. Ekkor behívtam őt az én helyi­ségembe s itt zárt ajtók mögött megpirongattam, hogy a hónapok óta tartó zavarnak s a postával való kínos helyzetnek ő az oka. — Szemére hánytam hűtlenségét s iz­gatott hangulatomban azt mondtam neki, hogy egyelőre hagyja el a hivatalt, mig a továbbiakra nézve határozok. Konrád könyörgésre fogta a dol­got, bevallotta, hogy más esetekben is követett el hasonló hűtlenséget, de kért, hogy simítsam el az esetet, meg fog javulni s a legszorgalma­sabb és leghűségesebb tisztviselője lesz az intézetnek. Én azt válaszoltam, hogy én nem tehetem magam kvázi bűntársává azzal, hogy az esetet elpalástolom s valószínűleg jelentést teszek az esetről igazgatóságomnak. Konrád újólag kért, hogy álljak el a feljelentéstől, mire én kijelen­tettem, hogy e pillanatban még nem tudok határozni, hogy megteszem-e a feljelentést vagy sem. De meg­ígértem, hogy feljelentés esetén is kérni fogom az igazgatóságot, hogy miután töredelmes vallomást tett, álljon el további megtorló lépések­től s helyeztesse el Egerből más hivatalhoz. Felszólítottam azonban, hogy egyelőre hagyja el a helyi­séget. Konrád erre elhagyta az ő szobá­ját. Alig pár perc múlva hallotta a revolvordörrenést s mire kiszaladt a harmadik szobába, Konrád már át­lőtt mellel feküdt a földön. A tra­gikus esemény leírhatatlan hatással volt rá. Mint főnök kötelességének tartotta, hogy erélyesen lépjen fel a fiatal emberrel szemben, de nem is sejtette, hogy a dolognak ilyen rettenetes következményei legyenek s hogy Konrád Sándor ilyen cse­kélységért ily rettenetes tettre hatá­rozza el magát. Soha sem ő, sem a többi tisztviselők nyugtalanságot vagy izgatott viselkedést társukon észre nem vettek s általában sokkal könnyelműbb gondolkodású fiúnak ismerte az öngyilkost, minthogy ilyen végzetes szerencsétlenségre még csak gondolni is mert volna. Az öngyilkos levele. Később Gutfreund, a társaság másik már említett tisztviselője nyi­tott levelet talált Konrád fiókjában, amely Pető Ignácnak volt címezve. A levél első része még e hó 21- ikéről kelt, amelyben Konrád töre­delmes vallomást tesz főnökének s elmondja, hogy helyzete tarthatatlan s hogy a halálba kell mennie. Azután mai kelettel még pár ku­sza sor van a levél utóirataként ironnal odavetve. Ennek tartalmára azonben már nnm emlékszik Pető Ignác. A kiállott rettenetes izgal­makban alig bírta az egész levelet elolvasni. A levél különben jelenleg a rendőrségnél van, Révász József rendőrfogalmazónál, akinek azt át­adta. De hogy Konrád régebben foglal­kozott már az öngyilkosság gondo­latával, azt bizonyíthatják tisztviselő­társai is, akiknek néha-néha tett erre vonatkozóan odavető megjegy­zéseket, de pesze senki nem vette komolyan. Pető Ignác pedig, amint az eset hatása alatt még mindig izgatottan előadja, semmit sem tudott róla. A rendőrség egyébként jegyző­könyvet vett fel az esetről s az fogja az öngyilkosnak lakásán levő iróasztal-fiókot is kinyitni. Erről a fiókról a levélben is említést tesz Konrád. Itt vannak a jegyzetei és írásai, amelyből a finálé minden dol­gát megtudhatja. Az esetről az öngyilkosnak a bi- harmegyei Komódon lakó szüleit is értesítették. Messen az Egri IIísín.

Next

/
Thumbnails
Contents