Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-08-26 / 235. szám

E G állítani, mert megtámadtuk és a Bialowicska erdőbe Űztük.5? Az erdőtől délre csapataink elérték a Wierchy- wicétól keletre fekvő vidéket. Több mint 1700 eroszt fogtunk el. MACKENSEN TÁBORNAGY HADCSOPORTJA: A hadcsoport a megvert ellenség nyomában közele­dik a Lesna nyugati partján emelkedő magaslatokhoz (Breszt-Litowszktól északra). Breszt-Litovszk délnyugati arcvonalán, Dobrinkánál az osztrák-magyar és német csapatok tegnap áttörték a vár előretolt állásait. A Bug keleti partján Wladowától északkeletre Lin- singen tábornok hadseregének egyes részei harcolva nyomultak észak felé. A legfőbb hadvezetőség. Megjegyzés: Birshi mintegy 60 kilométernyire fekszik Poniewieetől északkeletre. Térköz! harcok a Vogésekbett. A németek kézi gránátokkal verték vissza a franciákat. - Sondemacbnál lelőttek egy francia repülői. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, augusztus 25. A nagyfó'hadiszállás jelenti: Mfugali hadszíntér i Champagneban sikerrel robbantottunk fel több aknát. A Vogésekben Schraízmanlén egy ellenséges táma­dást kézi gránátokkal visszavertünk és Sondernachtól délnyugatra az augusztus 17-én elvesztett árkoknak egy részét visszafoglaltuk. Egy német harci repülő tegnapelőtt Nieuport mellett lelőtt egy? francia kétfedelű repülőgépet. A legfőbb hadvezetőség. Karcok a Klonte dei Busin. Vérbe fojtották az egri bakák az olaszok táma­dását — Három támadás egy nap alatt — Elismerés napi parancsban. — Kitüntetésre ter­jesztették fel a 80-asok 2-ik zászlóalját. Olasz harctér. . . . Augusztus 2-áról, amely minden 60-äsiiäk egész életén át örök em­lékezetű lesz, bővebben szeretnék imi. Hogy zászlóaljunknak a napi teljesítményét kellőképen méltányolni tudják, előre kell bocsátanom, hogy az olaszok a mi állásunknak, mely az egész doberdói fensikot uralja, rendkívüli fontosságát felismerve erős tüzérségi előkészítés után (1 óra alatt nem kevesebb, mint 2000 különböző kaliberű bomba) 1 pihent bersagüeri és 4 rendes gyalogsági ezreddel támadtak. Fél 5 órakor reggel kezdődött a tánc. Minden egyes emberünk átérzi a nap fontosságát és erejének végső megfeszitésével rendületlenül néz a bekövetkezendő borzalmas esemé­nyek elé. Mindenki tudja, hogy ha helyünket elhagyjuk, az egész vonal meginog. Emberfeletti erőt és ki­tartást önt lelkűnkbe ez a tudat. Hatalmas rohamoszlopok közelednek a hosszú harcok alatt már erősen kimerült rajvonalunk felé. Nyugodtan bevárjuk és közvetlen közelből gyilkos tüzet bocsájtunk rájuk. Az olaszok pillanatra megállnak, de a hátulról jött újabb erősítésekkel folytatják az előnyomulást. Gép­fegyvereink kattogását és puskáink zaját tulharsogja az olaszok „Avanti Savója és Curraggió“ kiáltása és szuronyt szegezve törnek állásaink felé. Elnémulnak a fegyverek és ember ember ellen küzdve dől el az ütközet sorsa. Mint egy ember ugrott fel zászlóaljunk legénysége és dühödten vetette magát a túl­nyomó olasz hordára. Széthasadó koponyák, betört oldalbordák, össze- | zúzott tagok tehetnének élénk tanú- | U 1 E A G bizonyságot erről a dühödt harcról. Hogy a hevesi darutollasok mit képesek szuronnyal és puskaggyal művelni, arról talán a megmenekült olaszok bővebben tudnának mesélni. Rövid 10 percig tartó tusa után a gyáva olaszok nagyszámú halottat és sebesültet vissza hagyva, meg­futamodnak és 120 foglyot hagynak kezünk között. Csúfos kudarcuk után ismét a tüzérség kezdte meg munkáját, melyet d. e, 11 órakor ismét egy az előbbihez hasonló támadás kö­vetett. Ezt is hasonlóképen vissza­utasítottuk. D. u. 4 órakor friss csapatokkal megismétlődtek a dél­előtti jelenetek. Ezen a napon tehát 3 igen erős támadást vertünk vissza olyan csapattal, amely 25 nap óta állandóan tüzvonalban feküdt, s mely napokon át sem elegendő italhoz sem ételhez nem juthatott. Dacára az emberfeletti nélkülözé­seknek, legénységünk hangulata, lelkesedése és a velük [együtt szen­vedő tisztjeikhez való ragaszkodása oly meghatóan nyilatkozott meg még az ütközet hevében is, hogy ennek jellemzésére csak egy példát akarok felemlíteni. Egyik altisztünk, névszerint Tornay Boldizsár káplár, megsebesült és sebesülése dacára a raj vonalban maradt s legénységét kitartásra és bátorságra buzdította. Csak, amikor az olaszokat megfuta­modni látta, kúszott vissza a raj­vonalból, előzőleg azonban elbú­csúzott tisztjeitől, őket a Jóisten különös oltalmába ajánlva. Testben és lélekben teljesen ki­merülve 25 napi szakadatlan harc és izgalom után végre augusztus 3-án reggel felváltanak bennünket és visszamegyünk, hogy némileg kipihenjük fáradalmainkat. 1313. augusztus 23 Ezek volnának a száraz tények. Legénységünk bátorságát és hősies magatartását legjobban jellemzi az, hogy a felsőbb parancsnokságok határozott utasítására ezen nehéz harcban résztvett minden egyes katonánkat kitüntetésre kellett fel­terjesztenünk. Hadtestparancsnoksá­gunk nem elégedett meg ezzel, ha­nem munkánkat egy napi parancs­ban méltányolta, melyet szőszerint a következőkben idézek: „Katonák! Ti hősök vagytok! Tetteitek kitörülhetetlen betűk­kel lesznek a történelembe bele­írva. Gyermekek és gyermekek gyermekei fognak a II/60-ik zászlóalj hőseiről beszélni. — Örök időkre példái lesznek a hősiességnek, kötelességtudás­nak, odaadásnak, kitartásnak és hazaszeretetnek. „Katonák! Dicsőséggel övez­tétek meg magatokat! Hős pa­rancsnoktok vezetése alatt cso­dálatosat végeztetek. Csodálato­mat kell kifejeznem a 11/60. zász­lóalj hőseinek. Ők voltak a sziklák, amelyeken a túlnyomó ellenséges támadások mindig és mindig hajótörést szenvedtek. Nekik és kitűnő vezetőiknek köszönhetjük elsősorban az el­ért eredményeket.“ „Tiszta szivemből mondok nektek köszönetét. Büszke va­gyok rá, hogy ezen nehéz idők­ben parancsnokotok és hőstet­teitek szemtanúja voltam.“ „Katonák! A Mindenható ol­talmába ajánlak benneteket. — Maradjatok továbbra is hűek azon jelmondathoz, hogy: „Va­gyonúnkat és vérünket Hazán­kért császárunkért és kirá­lyunkért.“ Brest-Litowsk előtt. Eger, augusztus 25. Brest-Litowsk egyik fontos elő­védjének elfoglalásánál a mi 10-es honvédeink is kivették a maguk részét. Mint mindenütt, ahol eddig csak megcsillogtatták szuronyukat, úgy itt is becsülettel és szilárdan állottak a harcok véres viharzásában és nekik jutott az oroszlánrész azok­ból £ diadalmas harcokból, amely Brest-Litowsk előtt megtörte az oroszok erejét. Egyik 10-es aki sebesülten került haza a harctérről több érdekes részletét! beszélte el ezeknek az ütközeteknek. — Augusztus 8-án — húsz kilo­méternyi utat minden harc nélkül megfA-’P — P. . . előtt állottunk. utal más, végeláthatatlan raj vo­nalban nyomultunk mindenütt előre s útközben egymás után találtuk a nagyszerűen megépített orosz lövész­árkokat — üresen. Technikailag kifogástalan építke­zések voltak ezek. Szisztemátikusan, szakszerűen megépített összekötő futóárkokkal felszerelve és elámul- tunk, amikor húsz kilométernyi távolságra sehol nyomát sem talál­tuk az ellenségnek, holott ez a terep ideálisan alkalmas a védekező harcra. P. előtt hat kilométerre jelentették repülőink az ellenséget. Ott is voltak. Erős tüzérségi tűzzel árasztották el az előnyomuló rajvonalakat, mire mi rövid idő alatt elástuk magunkat. A hátunk mögött felállított ütegeink alig egy óra múlva megszólaltak. Előbb a könnyebben szállítható tá­bori ágyuk lövelték szakadatlanul a Egy W-es őrmester a rokitnói csatáról. (Saját tudósítónktól.)

Next

/
Thumbnails
Contents