Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-08-20 / 229. szám

EGRI U J S Á G 1915. augusztus 20 2 Nowogeorgiewszk északkeleti arcvonalán csapataink áttörtek a Wkra szakaszon. Az északkeleti arcvonal két erődjét rohammal elfoglaltuk, egyezer fogoly és száz- huszonöt ágyú jutott kezünkre. LIPŐT BAJOR HERCEG HADCSOPORTJA: A batszárny harcolva maga előtt iizte az ellenséget és este elérte a Mielejczicétől nyugatra és délnyugatra fekvő vidéket. A johbszáruy Mielniknél a Búgon át előretört. A szakasztól északra levő erős állásból kivetette az ellen­séget és tovább halad előre. MACKENSEN TÁBORNAGY HADCSOPORTJA: A szövetséges csapatok Niemirow és Janownál is kierőszakolták az átkelést a Búgon. Brest-Litowsk előtt Kokitnónál (Janowtól délkeletre) a német csapatok be­nyomultak az erőd előállásaiba. Wlodawától keletre csapataink követik a megvert ellenséget. Eiőre haladásunk nyomása alatt az ellenség Wlodawától lefelé és felfelé kiürítette a Bug keleti partját. Üldözzük. A legfőbb hadvezetőség. JfieehiusuU támadások a Dardanelláknál. Felgyújtott ellenséges szállitégőzös, (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Konstantinápoly, augusztus 19. A török főhadiszállás közli: Augusztus 16-án Anefarda vidékén egy ellenséges hadosztálynak jobbszárnyunk ellen intézett támadását visz- szautasitottuk, miközben az ellenségnek jelentékeny vesz­teségeket okoztunk. Egy gépíegyvert és nagymennyiségű hadianyagot zsákmányoltunk. Tüzérségünk Lemikli vizeiben egy ellenséges szállító - gőzöst talált, mire a hajón tűz ütött ki. Ari Burnu mellett nyugalom van. Séd il Bahr mellett az ellenség heves tüzérségi elő­készítés után balszárnyunkat bombákkal akarta megtá­madni, de ellentámadásunk régi állásaiba vetette vissza az ellenséget, amely sok halottat hagyott hátra. A többi hadszíntéren nincs változás. hajlékukat, ha tapasztalhatják a ma­gyarság nemes vetélkedését az irán­tuk való szeretet és áldozatkészség kifejezésében, mindezekben nemcsak a szerencsétlenek iránt szokásos részvét megnyilatkozását, de a ha- zafiság, a hűség jutalmát is fogják látni. Ezentúl tehát nemcsak a szü­letés köti majd őket e vérrel meg­szentelt földhöz, hanem a nemzeti altruizmus ereje isésilyként híveivé lesznek a magyar állameszmének. Vármegyénknek az emberszeretet és hazafiság érzései iránt mindig kiváltképen fogékony közönsége kö­rében az eszme visszhangra talált, — törvényhatósági bizottságunk tehát csak a közóhajt testesítette meg akkor, amidőn — e hó 9-én tartott rendkívüli közgyűlésében — elhatározta, hogy az elpusztult ha­társzéli falvak újjáépítésének mun­kájából kiveszi a részét s késznek nyilatkozik arra, hogy egyházme­gyénk nagyérdemű s illusztris fő­pásztorának: dr. Szmrecsányi Lajos urnák szülőföldjén, Sárosvármegyé­ben egy községet újra épittett. A község első középületének, a köz­ségháznak elkészítését önmaga vál­lalta el, a többi intézmények és há­zak pótépitése körül pedig a haza­fias áldozatkészség megnyilatkozá­sának óhajt teret biztosítani. Elsősorban a törvényhatósági bi­zottság tagjait illeti meg az a jog, hogy nevüket s hazafiságuk, áldo­zatkészségük emlékét megörökítsék az épülő falakon. Nincs kétségem afelől, hogy azokat a tiszteletet pa­rancsoló neveket, melyekkel kultu­rális, hazafias és emberbaráti ügye­inknél eddig mindig találkoztunk, vármegyénk uj községében is jótevő­jükként, áldásukkal elhalmozva fog­ják emlegetni. Arra kéri tehát a bizottsági tago­kat, hogy a vármegyét hazafias, szép tervében szives támogatásában részesítsék. Gondja lesz rája, hogy az adományozók nevét a történelem is följegyezze. Az alispán a felvidéki falvakért. Eger, augusztus 19. Majzik Viktor alispán a felvidéki falvakért a következő körlevelet bo- csájtotta ki: Midőn hazánk megszabadult az orosz betörés istenverésétől, két erős érzés szállotta meg kedélyvilágun­kat: a részvét és a hála. A részvét azok iránt, kikre vég­zetük a történelmi hivatás ama ke­gyetlen, de magasztos feladatot rótta, hogy földjüket, családi tűz­helyüket tartsák pajizsul a felénk zudulő ellenség elé, kiknek földön­futókká kellett lenniök, hogy meg­menthessék az aranykalászos alföldi rónát s kik szenvedés és nyomor árán váltották meg a mi nyugal­munkat. A hála a Mindenható ama kivált­ságos kegyelméért, hogy eloszlatta lelkünk rémes aggodalmait, hogy megkímélte otthonunkat, vagyonún­kat a pusztulástól, családunkat az ellenség kegyetlenkedéseitől. E kettős érzés izzása egy gyö­nyörű gondolatot váltott ki a köz­hangulatból: azt, hogy a határvé­delem súlyos feladatának áldozatául esett falvakat, a háború sznnvedé- seitől megkimélteknek kell fölépíteni. Amily őszinte és mély volt a részvét és a hála érzete, ugyanolyan hóditó erejű lett a belőlük kisarjad- zott eszme is, annál is inkább, mert hiszen annak valóra váltásával nem­csak a miattunk szenvedett károk megtérítésének kötelezettségét róhat- juk le, de módot ad arra is, hogy a magyar nemzeti eszmének tegyünk szolgálatot. Az elpusztult falvakat ugyanis majdnem kizárólag idegen ajkú nép lakja. Ha majd ezek a romok helyén újra épülni látják Eger postaközlekedése Bndapesttel. Eger, augusztus 19. Amidőn Magyarország északi és északkeleti és középső részeiben a vasutak teljesen helyreállott béke­formájáról lehet beszélni, furcsán tűnik föl, hogy Egerből Budapest felé csupán csak az estvéli órákban indítanak postajáratot, ügy áll ugyanis a dolog, hogy a postaigaz­gatóság nem tudni, mely intézke­désénél fogva egyszerűen azt ren­delték el, hogy az Egerből délelőtt fél tiz órakor kiinduló személy- vonattal csupán csak Miskolc illetőleg Kassa felé továbbítsanak postát és igy, hogyha sürgő? leve­lezését akarná lebonyolítani z egri polgár Budapesttel, az nem áll ' módjában még akkor sem, ha a | kora reggeli órákban express adja 1 is föl a levelét, mert a postaigaz­gatóság intézkedése szerint Budapest felé csak a délután fél négykor és- este induló vonatokkal küldenek postát Egerből s igy bármilyen express legyen is az a levél, amelyet kora reggel feladtak az egri postahivatalban, az csak másnap reggel vagy délelőtt jut Budapesten a címzett kezéhez. Nem csodál­koznánk ezen az intézkedésen, ha nem tudnók, hogy Füzesabonyban az égri vonatok csatlakozó állomásán úgy délelőtt tizenegy órakor, mint déli tizenkét órakor tehát az Egerből fél tiz órakor kiinduló vonat beér­kezése után megáll egy egy gyors­vonat, az egyik Sátoraljaújhelyből, a másik pedig Kassáról indíttatván ki. Mind a kettő postakocsival van felszerelve, mind a kettő fölvesz postát Mezőkövesden, Füzesabony­ban, Kál Kápolnán, Vámosgyörkön és igy tovább, csak éppen Eger közönsége van elzárva attól, hogy abban a helyzetben legyen, hogy e vonatok által az Egerben kora reggel feladott levelek ne másnap, hanem még aznap délután Buda­pesten lehessenek. A postaigazga­tóság intézkedésének olyan indoko­lását hallottuk, hogy miután az egri vonatnak nemcsak Füzes­abonyba való beérkezése, de onnan való visszaindulása is menetrend szerint hamarább történik, mint ahogy beérkezik a két gyorsvonat, s igy az egri vonattal utazó posta­hivatalnok nem adhatja át a Pest felé indítandó postát. Ítéletünk szerint egy oiy nagy város közön­sége iránt mint Eger kellene annyi tekintettel lenni, hogy akár a füzesabonyi postahivatalnál, akár pedig az állomásnál történne oly intézkedés, hogy az egri vonattól átvennék a postazsákokat és föltennék a Pest felé induló vonatokra. Hiszen az egész kérdés sokkal könnyebben megoldhatónak mutatkozik, mint az a hátrány, amely a postaigazgatóság helytelen intézkedéséből Eger közön­ségére származik. lapán tüzérség áll a bukovinai határon? Komoly harcok kezdődnek. (Az Egri Újság tudósítójától.) Predeál, aug. 18. Az „Universul“ tudósítója jelenti Marmornicáról: Jóllehet, hogy a bukovinai fron­ton aránylag csend uralkodik, mé­gis eléggé érdekes dolgokat lehet megfigyelni. Szerda reggel óta az oroszok te­kintélyes megerősítéseket kaptak. Besszarábiában nagyon sok ja­pán tüzérséget lehet látni. Csak a napokban mintegy 40 ágyú haladt át Novosielicán, kisérve 9 főtiszt által, Zaliscichi—Kolomea irányába. Jól informált helyről kiszivárgott hir szerint, az oroszoknak az a ter­vük, hogy Bukovina ellen offenzi- vába lépnek.

Next

/
Thumbnails
Contents