Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-08-17 / 226. szám
XXII. évfolyam. 1915. augusztus 17, kedd. 226. szám. Előfizetési árak: vidéken Helyben és postán küldve egész évre 18 korona, — fél évre 9 korona, — negyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra Hirdetési árak: □ cm ként nyiltéri közlemények, bírósági Ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverési hirdetm. 8, magánváll, hirdetm. 5 fillér. ««**«•= Dr. SETÉT SÁNDOR. «*.«*«*: KÄLLAY MIKLÓS. és kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám , , , , bálbizottságok értesítései, köszönetayilMegyei és helyközi telefon szám: 106. Kiadótulajdonos: DOBÓ ISTVÁN NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG, vánitásai, felülfiz. nyugtázása 20sorig5K Nemzeti ünnepek. Eger, auguszus 16. A mai világháború óriási keretei között sohasem képzelt arányokban jelentkezik a szemeink előtt mindaz, ami nemzeti értékünk. Akik a harctéren küzdünk, vagy akik itthon birkózunk meg a háború minden akaraterőt megpróbáló követelményeivel, mindnyájan egynek, erősnek bizonyultunk és méltóknak történelmi múltúnkhoz, valamint nemzeti hivatásunkra. Ország-világ hirdeti, hát mi is megállapíthatjuk magunkról, hogy ebben a páratlanul álló próbatételben megmérettünk és súlyosaknak találtattunk. Ha valaha, úgy igazában csak ma tudjuk méltányolni azokat a nagy nemzeti erőforrásokat, melyek képessé tették fajunkat ilyen gigantikus erőkifejtésekre. Es valójában csak most, a legrettenetesebb küzdelmek diadalmas esztendejében tudjuk ésszel és szívvel fölmérni, hogy első királyunknak, Szent Istvánnak milyen mérhetetlen volt a bölcsesége, amikor ezelőtt több mint kilencszáz esztendővel bekapcsolta nemzetünket a kereszténység és a nyugati művelődés jótevő együtthatásába. Ebben az együtthatásban jegecedett ki belőlünk a századok viharaival dacoló kitartás, a magunkban és jövőnkben való szilárd bizakodás és kereszténység és énünkké vált kultúra csodatevése, hogy ma egy ellenséges félvilággal szemben is bátran és sikerrel állhatjulc meg helyünket. Ugyanilyen bőven buzogó erőforrást nyitott meg nemzetünk számára az is, aki e nagy előd legméltóbb utódainak egyike: nyalcvanöt éves jó, öreg királyunk. Szent István nagyhagyományait a maguk teljes jelentőségében átérezvén, azokat a maga országlásának is gerincévé avatta s ezzel elérte uralkodó és nemzete között a csodákra képes megértést s az ebből kisarjadzó kölcsönös megbecsülést és szeretetek A csodák imbol szemeink előtt fényeskednek: Szent István bölcs utóda és hálás népe a világot bámulatba ejtő dicsőséggel győzi a legiszonyúbb küzdelmet, melyhez foghatót máig az emberi elme még csak elképzelni sem tudott. A Gondviselés úgy akarta, hogy a bölcs előd emlékének és a nagy utód születésének ünnepe a naptári elhelyezkedésben egymás mellé kerüljenek és, hogy eként egyszerre dobogtassák meg hálás, megértő magyarjaik szivét. És tetézte a nemzeti ünneplés mindent átható melegségét még azzal is, hogy bearanyozta a jövő egy előrevetett sugarával: közénk hozta a fiatalság reményeitől és tettvágyától duzzadó trónörököspárt. Együtt tehát múlt, jelen és jövő. Együtt mindaz, ami egy nemzetet a történelmi emlékezés, a megbecsülő, ragaszkodó, méltánylás és a jövőre szóló legszebb remények áhítatával áraszthat el és olyan nemzeti ünneplésre gerjeszt, aminőre csak kivá lasztottaknak adatik nagy néha alkalom. mi élni fogunk e ritka adománnyal: a kegyelet, a bála és a szeretet magasra lobbanó érzéseivel áldozunk a történelmi évfordulóknak. És ezzel ebben a történelmi pillanatban is megerősítjük azt a régi bizonyosságot, hogy aki erre a nemzetre épít, az a lábát sziklaszilárd talajon vetette meg, amely dacol századok és néptömegek viharzásával és elmulhatat lanul őrzi meg az emlékét a megértésnek, melyben részesült. Öt áldozata van már a szépasszonyvöigyi nti gombamérgezésnek. Misitz Aladárné is meghalt. A férj hazajött a temetésre. Eger, augusztus 16. Az a kegyetlen végzet, amely Misitz Aladár egri iparos családját oly tragikus módon sulytotta, s amely néptelenné* tett egy zsibongó életű vidám gyerekkacagástól hangos házat a Szépasszonyvölgyi'uton, még mindig nem elégelte meg pusztítását. Tegnap újabb áldozatot követelt. Misitz Aladárné a már kiszenvedett négy gyermek anyja, bár utóbb már bízni kezdtek életben maradásához, hirtelen rosszul lett. A rosszul léte a tegnapi nap folyamán fokozódott s estére a legodaadóbb ápolás s az orvosok minden erőfeszítése ellenére meghalt. Misifzné most már ötödik áldozata ennek a végzetes tragédiának, amely mindenesetre a legfájdalmasabban a család fejét, Misitz Aladár egri iparost sújtja, aki jelenleg mint népfölkelő katonai szolgálatot teljesít s egy fogolytábor őrzésére van kirendelve Csehországban. Misitz Aladárt Egerből hivatalosan értesítették a családját ért végzetes szerencsétlenségről s ö szabadságot eszközölt ki parancsnokságától, hogy hazajöhessen Egerbe gyermekei temetésére Csehországból sürgönyzött is Egerbe, hogy haíasz- szák el egy nappal a temetést, hogy résztvehessen gyermekei végtisztes- tességén, mert hamarább nem érkezik Egerbe s a hatóság által kijelölt időben még nem lehet itt. Kérésének azonban nem lehetett eleget tenni, mert a gombamérgezés folytán bekövetkezett haláleseteknél a hulla igen hamar oszlásnak indul s igy a temetés halasztásáról szó sem lehetett. Misitznek azonban még sem táviratozták ezt meg, mert már akkor Misitzné állapota is súlyosabbra fordult s úgy gondolkoztak, jó lesz, ha a férj legalább neje halálos ágyánál vagy legalább a temetésén jelen lehet. Ez a szomorú sejtelem be is következett. Misiczné tegnap estére megszűnt élni s a szegény férj már csak felesége hült testét láthatta. Holnap temetik a sokat szenvedett szegény asszonyt, akit két szegény árva sirat, a két életben maradt Misitz gyerek, akik most anyjuk elvesztésével teljesen elhagyatott árvaságra jutottak, mert apjuk távol tőlük, messze idegenbe eszi a császár kenyerét. Hirdessen az Egri Ujsásbon. Uránia — augusztus 20. — „De profundis tt 6 felvonásban és az első PRZEMYSL hadifilm. Ara 4 fillér.
