Egri Ujság - napilap 1915/2

1915-08-13 / 222. szám

2 E G R I U J S Á G 1915, augusztus 13. rokonságom valamennyi mennybeli vonatkozásától az anyósom térdéig \ egy rettenetes szóáradatba foglalva \ minden elképzelhető inzultus ott j röpködött a fejem körül. Majd ana- i tomiai pontossággal s a legkritlku- j sabb tulajdonságokat naturális élénk- j ségg feltüntető díszítő jelzőkkel ' kiemelve, azon testrészeim többszö- j rős említésére következett, amelyeket ’ nyilvánosan áttalán nem szokás ] emlegetni. Azután az obszcén fan- ■ tázia legélénkebb sokoldalúságával ! hoiódtak mindezek a íegkuszább j kapcsolatba, úgy hogy menekülni voiiam kénytelen. De nem használt semmit. Mint a j harsár,y^kürt, úgy sikított utánam és : kisért végig az egész piacon a tojás- I generális harsány vezényszava s a ! kofák hada, mint jól szervezett raj­vonal harsogta, bömbölte, üvöltötte utána fülsiketítő zajjal a legélénkebb feífokozással az egész pokoli szó­arzenált. Nem tudom szerkesztő ur mi szükség van erre. Miért oly mérges az a tisztelt kofaasszonyság és mi szükség van épen obszcén és un­dorító szavakra, mikor egyszerűéi* elég volna annyit kijelenteni, hogy a kívánt árért az áru nem eladó. Mert igazán rettenetes az a tónus ami a piacon uralkodik. Jobb érzé­sű nő tényleg alig teheti be oda a lábát. Vagy épen ezt akarják a ko­fák elérni? Folytatása is van még a levélnek, de ennyi épen eiég belőle arra, hogy minden jobb ízlésű ember felháborodjék és védelmet kérjen ez ellen a brutálitás ellen. Azt hisszük az egri hatóság fog tudni eszközt találni, hogy ennek az állapotnak véget vessen. Egy másik öreg hiba. Alig száz lépésre a városiól egyik forgalmas ut közvetlen közelében ásattak az illetékes faktorok gödröt a városi ürszékek tartalmának lerakására. Ez már magában is hiba volt. Még nagyobb hiba tetézte ezt azután azzal, hogy nem ellenőrizte senki, hogy e trágya lerakóhely engedélye­zése alkalmával kikötött igen cse­kély elővigyázati rendszabályokat be­tartsák. Nem is tartották be. A gödör most már megtelt. Tartalma tulcsa- jpoít a széleken és a mint a kör­nyék lakói panaszolják most már szabadon folyik be a városba a már említett ut mellett, sőt itt-ott már rá is csapott az útra. A közeli Ár­nyék és Verőszala lakói alig bírják tűrni és trágya gödör rettentő ki­gőzölgését. De jut abból a belváros lakóinak [is bőven, mert a nyugati légáramlatok mind a városba so­dorják ezt a bűzös kipárolgást s este a főutcai korzó a iegdögletesebb bűzt kénytelenek beszivni. A panaszok persze napirenden voltak s a fölöttes hatóság utasította a várost, hogy gondoskodjék e lehe­tetlen állapot megszüntetésért városi intézkedés félrendszabáty »olt erre. Most kategorikus rendelet kö­vetkezett a fölöttes hatóság részéről mire a város elrendette a trágya­gödör elfőldeiését s megtiltotta, hogy oda több fekaliát vigyenek. De ez a rendszabály ismét csak pa piroson maradt, amelynek senki sem szerzett érvényt. Azóta is épen úgy hordja oda a vállalkozó az ürüléket a trágyáié egyre nő s egyre beljebb foglal tért a város területe felé s ma már az egyik jó vizű szalai ku­tat is fenyegeti. A környék lakossága küldöttsé­gekben vándorol egyik hatóságtól a másikhoz, instanciát instanciára ad be és ki meri mondani, hogy nem jogos a .legnagyobb felháborodása és panasza. Ki tagadja, hogy nem szükséges a leggyosrabb és a leg­erélyesebb intézkedés. A város is tudja ezt és intézkedik is, de mii ér ha az intézkedésének nincs foga­natja. Hogyan ünnepelték az egri fiuk Varsó elestél? Eger, augusztus 12. Érdekes levelet hozott a táborból j a posta. Egy egri fiú, Póka János kadett irta a következőket: Harctér, augusztus 6. Bizonyára nem lesz érdektelen és ; szívesen helyet ád lapjában a követ­kező epizódnák melyet tegnap este, Varsó elestének napján éltünk át a I fronton: j Quo usque tandem abutere Niko- I lajevics patientia nostra?! Azt | hiszem, hogy ezek után mar rövid j ideig s nemsokára be fog következni j az az idő, hogy Őfelsége Nikolajevics I Nikoláj Galicia és Lengyelország | koronázatlan királya, mint ahogy ő | magát kedvtelve nevezni szerette, ; az ő tábornokaival és kedvenc ! orfeumbeli diváivál mehet üdülni, I nyaralni és a háborúban a dőzsölés | és orgiák által tönkre ment idegzetét helyre állítani — Kamcsatkába. Tegnap délelőtt kaptuk a táviratot, hogy Varsó és Ivangorod erősségek elestek. Egész nap esett az eső. Estére kiderült. A leggyönyörűbb hold­világos, csillagos éjszakánk lett. Szinte nyomasztó csend. Az egész fronton egyetlen puska lövés nem hallik, csak néha-néha villan egy-egy ellenőrző, világitó patron. Olyan fullasztó ez az óriási csend, olyan idegölő, hogy fizikai fájdalmat érez az ember és sejti, érzi, hogy itt valaminek történni kell. Tíz óra! Egyzzerre csak meg­remeg, dobban a föld, vakító vil­lámlás, fülsiketítő dörgés, robbanás, mintha a föld nyílt volna meg alattunk, mintha a pokol valamennyi megláncolt, vásott kölyke rohant s kerítette volna hatalmába őrjöngve a földet: egyszerre száz meg száz Jjyu okádja puszütó tüzét az orosz állásokra. Majd ismét csönd s pár pillanat i múlva több kilométer hosszan, úgy j e svarmokban, mint az ütegekben mint egy varázs ütésre fölhangzik a Hymnusz. (Valamennyi közös ezred­ben) Tisztán,"csengőn száll a fohász a csendes éjszakában ezer meg ezer ajakról a magasba az Ur zsámolya S elé s utolsó, akkordjait mohón nyelik j el az orosz állások mögött sötétlő j j fenyvesek. | És az oroszok? mintha csak \ | megbüvölték volna őket, egyetlen j j lövést le nem adtak. [ Még ilyen szerenádot aligha kap- \ \ tak az atyuska drága csemetéi s azt ? i hiszem a Mindenség Urának is j most derűit ez alatt a rémes esz­tendő alatt először mosolyra az arca s mondotta másodszor „ez az én szerelmes népem, kiben nekem kedvem telik“. A mi vad soviniszta leikünk pedig sirí örömében és éreziük, hogy most üli diadalát az Igazság a földön s hogy ilyen nép el nem veszhet, ennek győzni keli, legyen bár még annyi szin és számbeli ellensége is. Ekkor már csak a sápadt hold­sugarak játszottak pajkos bujócskát az ágyuk csillogó csövével és tá­tongó, halált osztó sötét torkával. Így ünnepeltük mi az orosz erős­ségek elesíét a fronton. Csapataink elfoglalták Sukowot él átléptek a Syiafdezán. k Tysmienica és Bng között visszavonulnak az oroszok. | (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Budapest, augusztus 12. (Hivatalos jelentés.) Orosz hadszíntér: Az osztrák-magyar haderők, amelyek az ellenséget az alsó Wieprstől északra üldözik, ma elfoglalták i Lukowoí és Radzintól nyugatra átkeltek a Bystryczán. Tysmienüca és a Bug között szövetségeseink tegnap | az oroszokat több helyen kivetették állásaikból. Áz ellen- í ség ma reggel otthagyta a csatateret és visszavonul. Egyéöbként a helyzet változatlan. Käfer, altábornagy. ; Scholtz tábornok a Wizna melletti hídfőt elfoglalta. I Gallvitz rohammal bevette Zambrovoi. Lipőt bajor herceg serege áthaladt a lachawka szakaszon. ; Mackensen ismét áttörte az orosz vonalakat a Bug és & Piarczev közt. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya,) A nagyfőhadiszállás jelenti: Berlin, augusztus 12. Keleti hadszíntér: Hindenburg tábornagy hadsereg csoportja: Kurlandban és Szamogithiában a helyzet változatlan. A Jíjeinentől délre Eichorn tábornok hadseregének I csapatai véresen visszaverték a Dvina szakaszon jelen­tékeny erőkkel megkísérelt támadást. Az ellenség 700 foglyot hagyott kezünkön. Scholcz tábornok hadserege elfoglalta a Wizna mel­letti hidfőt s a Narewtől északra az ellenséget a gázlón átszoritotta. , Ezen hadsereg augusztus 8-ika óta 4950 oroszt, köztük 11 tisztet fogott elés 12 géppuskát zsákmányolt. Gallwitz tábornok hadserege rohammal elfoglalta Zambrowot és tovább délre állandó harcok között Ambrzejovon túl keleti irányban nyomult előre. Nowogeorgiewsk előtt nincs újság. Léghajóink egyike bombázta aibyelistoki pályaudvart« Nagyobb robbanásokat észleltünk. Lipót bajor herceg hadseregcsoportja: Az ellenséges utóvédekkel vivott folytonos har«

Next

/
Thumbnails
Contents