Egri Ujság - napilap 1915/2
1915-08-12 / 221. szám
2 1915, augusztus 12. EGRI U J S A G Elűzte a német flotta az Utó szigetnél őrködő orosz tengeri haderői Kern jutottak be az orosz torpedó-naszádok a rigai öbölbe. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, augusztus 10, Keleti tengeri haderőnk augusztus 10-én megtámadta az Aland szigettenger bejáratánál fekvő Utó sziget bejáratát elzáró orosz tengeri haderőt, közte egy Makarow osztályhoz tartozó páncélos cirkálót s visszavonulásra kény- szeritetettük és több jó találattal elhallgatattuk az ellenséges parti ütegei, Ugyanazon nap más német cirkálók a rigai öbölből űzték vissza azon orosz torpedónaszádokaí, amelyek Zerel- nél az öböl bejáratánál mutatkoztak. Egy ellenséges ior- pedózuzón tűzvészt észleltünk. Az ellenséges tengeralattjárók ismételten megtámadták hajóinkat de összes kilőtt torpedóik célt tévesztettek. Hajóink sem meg nem sérültek, sem veszteséget nem szenvedtek. BEHNCKE. ffwogtorgiewsik Beniamitiow erődle elesett á németek elfoglalták Cerwenibort és a vasalt csomópontot Oslrovtól délkeletre. & szövetségesek Lnkowlól nyugatra az ellenséges állásokat elfoglalták. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) Berlin, augusztus 11. A nagyfőhadiszállás jelenti: Keleti hadszíntér s Hinűenfourg tábornagy hadseregcsoportja: Az oroszok erőtlen előretöréseit, melyeket az utóbbi napokban a Riga-mitaui miiut mentén megkíséreltek könyen visszavertük. A N jemeniül északra egyébként nincs változás. Nagyobb orosz erőknek Kovnóbol ellenünk intézett támadása meghiúsult. Az augusztus nyoicadika óta itt elfogott oroszok szánta 2116-ra, a zsákmányolt géppuskáké 16-ra emelkedett. Lomzától keletre csapataink előnyomultak a Bobr- Narew vonal felé. Az ellenség a Wizna melleti hídfőben még tartja magát. Lomzától délre az egész orosz arcvonal hátrál. Az ellenség képtelen volt erősen kiépitet Cernoiribor állomást tartani. Üldöző csapataink áthaladtak Cernovlboron és attól keletre előrenyomultak. A vasúti csomópontot Ostrowotól délkeletre elfoglaltuk Nowogeorgiewsktől keletre megszállottunk az ellenségtől kiürített Benjáminom erődött. Nowogeorgiewsk és Bresztlitowsk várakat léghajóink bombázták. Lipót bajor herceg tábornagy hadsereg csoportjai: A szövetséges csapatok kemény üldözés közben bal- szárnyunkkal elérték Kaíuszyn vidékét, a jobbszárnyon Woyrsch vezérezredes hadserege Zediankától kétoldalt Lukowtói nyugatra ma reggel rohammal elfoglalta az ellenséges utóvéd állásokat. Mackensen tábornagy hadseregcsoportja : A szövetséges csapatok a Bystrzyca (Radziniól délnyugatra) és a Tysmienica (Parcewtő! nyugatra) szakaszon valamint az Ostrow-Urusk vonalban levő ellenséges állásokat támadják. A felső Bug és Zloia-lipa mellett a helyzet változatlan. Az oroszok, akik hosszú visszavonásuk közben Galíciában és tulajdonképeni Lengyelországban a lakóhelyeket és termést mindenütt a legeszeveszettebb módon megsemmisíteni igyekeztek, ami azonban annál a nagy sietségnél fogva, mellyel menetelni kénytelenek voltak, többnyire csak hiányosan sikerült, most mikor már tisztán lengyel és rutén lakosságú vidékekre érkeztek beszüntették ezt a tevékenységűket. A legfőbb hadvezetőség. A Zlota-Lipánál. Az összeomlott orosz támadások. - Anna Pavlovna foto- gráfiiája. - Az uj görbe tükör. A Planzer-had sereg dnyeszteri előretöréseinél kapcsolatosan haladtak a Zloía-Lipa völgyében a német déli hadsereg vitézei. A pontnál, ahol a Zlota-Lipa a Dnyeszterbe ömlik, hevesi magyar fiuk, tartották a kapcsolatot a két hadsereg között; régen kipróbált magyar katonák. Az oroszok e ponton már a Pruthtól húzódtak visszafelé s az üldöző csapatok naponkint huszonöt kilométert is megtettek, hogy nyomába érjenek az oroszoknak. A folyó torkolatán túl alig zengett néhány ágyuszó, az oroszok mind mélyebbre és mélyebbre vonulnak vissza a legközelebbi hegyláncoiatig, itt azonban a hegynek ormain fogadja őket előre elkészített áliás. A magyar ezred is elássa magát s most már csak pozícióharcok indulnak. Így megy ez néhány napig, midőn julius derekán ellentámadásokat kísérel meg a mieinkkel szemben álló 282-ik orosz gyalogezred. Holdfényes éjszaka tükröződik a Zlota-Lipa vizén, kis jelentéktelen község mellett fekszik a magyar ezred egy kis különítménye. A folyón fahíd vezet át, ezt a fahidat akarja az orosz birtokába venni. A folyó parton drótsöványünk húzódik s e drótsövény felé tart a 282-ik orosz gyalogezred, minden tartalékával. Ideát csak egy kis különítmény magyar katona, alig századnyi. Várnak csöndben s nem izgatja őket az oroszok folytonos harsogó hurrája ... Feltűnik azonban az orosz csatárvonal közepén egy hatalmas alak, amint hosszú karddal hadonász. Orosz tiszt. Nálunk általános csodálkozás, nem láttak még rohamozó orosz tisztet. — Úrrá, úrrá, úrrá! . .. zeng az egész folyópart, zárt tömegekké fejlődnek az oroszok, mind egy irányban tart, neki a hídnak. Ekkor ". ’ meg nálunk az ágyúnál, s ekkor kezdődik gyors egymásutánban a gyalogsági szalvé. Elsőnek bukik el az orosz tiszt, hullahalom nő fölötte, a puskák folyton ropognak, az oroszok urrá- zását valami hörgő orditozás váltja föl, bömböl, jajgat az egész völgy, fordulna már vissza az orosz tömeg, hátulról azonban géppuskatiiz hajtja előre ... Talán arasznyit sem haladt helyéből tovább a hold, az orosz támadás megállt s a 282-ik orosz gyalogezred parancsnoka csak azt jelenthette, hogy ezrede megsemmisült, A mieink a drótsövény záró bakjait elmozdítják, szanitécek hordják állásainkba az orosz sebesülteket. Behozzák a rohamot vezető orosz tiszt holttestéi is. Halott. Öt golyó furío át. Lebagyow Pavil, szép, szőke bőrű, nagybajuszu, negyvenéves. Tartalékos főhadnagy. A zsebében fotográfia, kis amatőr fénykép, barna asszonyfej rajta, ábrándos szemmel tekint le a képről, a kezében virág. A képet befoglalta abba a levélbe, melynek kíséretével el küldötte Lebegyov Pavilnak. S ráírta téntaceruzával szive üzenetét. Ezt irta: Te a becsület mezejére mégysz és oda kisér az én imádságom. Ha megcsal barátod; ha szived dobogni megszűnt; vagy ha boldogtalan lész, úgy akkor elsorvad az én lelkem is. A messzi idegenben is gondolj rám. 1915. április 15., este 7 óra, Moszkva. Anna Pavlovna. Faragtak neki kettős fakeresztet, elvitték az erdő tövébe s az ott megásott sirba tették Lebegyow Pavilt, s a szive fölé helyezték a fotográfiát. Es hozzák, éjfélig még egyre hordják a holttakat és sebesülteket a magyar szanitécek. Emlékek, levelek, a cárné ajándékba adott
