Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-01-23 / 23. szám
t*í ö r< 1915. január 23; Joachim herceg a magyarokról. I Berlin, január 22. ! A Berliner Tagblatt Írja: Joachim herceg a császár leg- ; kisebb fia már felgyógyult sebéből és jelenleg a Keleti- hadszintéren van. A herceg meglátogatta a magyar ezredeket is és elragadtatással nyilatkozott úgy a tisztekről, mint a legény-' ségről s kijelentette, hogy a magyar katona a legkiválóbb hadi erényekkel ékeskedik. Burgaszban hallják az ágyúzást. Szófia, janiiár 22. Burgaszból jelentik: Kedd éjjel ágyúzást hallottak a Fekete tenger észa.i részéről. Burgaszban azt beszélik,.hogy a hajók több ellenséges eir- j kálót üldöztek. j ! Nemsokáig bírja Orosz-: ország a háborút, i Orosz politikus levele egy bol- ! gár képviselőhöz. Szófia, január 22. A Fremdenblattnak jelentik Szófiából: Egy orosz politikus levelet irt egy bolgár képviselőnek, amelyből kitűnik, hogy a cár és Niko- lajevics nagyherceg közötti nézetei érések valók. A cárné is azon fáradozik, hogy a nagyherceget elmozditsák állásából. Vitte grófnak síké- j Tült a kabinet két tagját a békepártnak megnyerni. — j Vitte gróf barátomnak mondták illetékes helyen — irja az orosz politikus, — hogy Oroszország gazdasági és ' politikai krízis előtt áll, a mely csak ugv kerülhető el, ha Oroszország békét köt Németországgal. Oroszország néhány hónap múlva gazda- j ságilag teljesen kimerül,) a minek következtében a vég- : leges vereség nem kerülhető el. (M. T. I.) — Orosz fogságba került hat- j vanas tisztek. A hadügyminiszté- , rium által kiadott 106. és 107. veszteségi lajstrom szerint a következő hatvanas tisztek kerültek hadifogságba: Boskovitz Jenő tart. zászlós (Tobolszk), Diener Károly tart. zászlós (Tobolszk) és Szutsin Lajos tart. zászlós (Tobolszk). Hogyan lehet útlevelet kapni? _ » Á ltalános útlevél kényszer. — Arcképes útlevelek. — A kormány legújabb rendelete. Eger, január 22. Az európai háború a külföldre való utazást s a külföldieknek a monarchia területén való tartózkodást nagyban megnehezítette. A háború kitörése után az útlevél kiadása körül is számos megszorító rendelkezést lépteitek életbe. így életbe lépett az általános útlevél kényszer. Az útleveleket eddig a közigazgatás első tisztviselője állította ki, a háború kitörése óta csak közvetlenül a belügyminiszter ad ki útleveleket. Majd egy későbbi rendelettel a Németország és Hollandia területére kiállított útleveleknek arcképpel való ellátását rendelték el. Most jelent meg a legújabb kormány rendelet, amely az eddigi rendeleteket egybefoglalva még szigorúbban szabályozza az útlevél ügyet A rendelet fontosabb intézkedései a következők: üdévé! kötelezettség alá esnek mindazok, akik a magyar szent korona országainak határán oly ország területére vagy oly ország területé ről készülnek átlépni, vagy lépnek át, mely nem áll ő császári és apostoli királyi Felségének uralkodása alatt s azonkívül a Magyarország területén bármily rövid ideig tartózkodó külföldnek. Csak az az útlevél tekintendő szabályszerűnek, amely a tulajdonos pontos személy- leírását és sajátkezű névaláírásával ellátott élethü fényképét is tartalmazza, valamint annak hatósági igazolását, hogy a fénykép az útlevél tulajdonosát ábrázolja s a fénykép tőle származik. A fényképet, amely nem ragasztandó fel kemény papirra s legfeljebb 9X14 cm. nagyságú lehet, az útlevél iránti kérvényhez kell csatolni s illetve az útlevél lap kiállítása alkalmával átadni az utlevel- lapot kiállító hatóságnak. A fénykép tulajdonosainak személyazonossága, valamint névaláírása a belügyminiszter által leküldött útlevelek kikézbesítésénél történik az elsőfokú rendőrhatóság által. Az uj rendelet folytán most már az ország területén tartózkodó külföldieknek is el kell látni magukat útlevéllel, mert különben az ország területéről bármikor kiutasíthatók, esetleg kényszer utján is eltávolit- hatók. Azokba az útlevelekbe, a melyeket a minisztériumból e rendelet kibocsátása előtt küldtek le, a fényképet utólag szintén be kell ragasztani s a megfelelő igazolási záradékkal ellátni. Az ilyen útlevelekbe a fényképet az elsőfokú rendőr- hatóság is beragaszthatja. Némely állam még az útlevél konzuli láttáin ozását is megkívánja és pedig ez idő szerint Hollandia, Németország, Olaszország, Románia és Törökország. Kilencven milliárd háborús költség fél év alatt. A világháború veszteségszámlája. Az utolsó ötven év háborús kiadásai. Eger, január 22. A Ninecenth Century and after cimü angol folyóiratban íves Guyot tartalmas tanulmányban foglalkozik a világháború költségeivel, amelyeket a korábbi háborúk kiadásaival hasonlít össze és arra az eredményre jut, hogy hat hónap alatt — és ezt a határidőt már hamarosan elérjük — félig tönkre kell jutni a háborus- kodóknak. Az 1853. óta viselt hábo- Mik kó'tségeit igy mutatja ki a tanulmány : A krimi bábom 6800 millióba kui’X *-z :*?’'■?i Ilibe:p 1020 mii-’virk"'.'? Az ameiikai szecesz- -1 h ••áboi.u az északi államok- i>iC0 milliójába került, de ugyanannyit költöttek a rabszolga tartásért lelkesedő déli államok is a hadjáratra. A dániai háború csak 140 millióba került, de máraz 1886. évi porosz-osztrák háborúban 1320 millióit költöttek a hadviselő felek, a német-francia háború 1870— 71 ben pedig 10400 millió márkával könnyített a hadviselő államokon. A török-orosz háború is tekintélyes összeget emésztett föl: 5160 milliót. Anglia a délafrikai háborúban 4000 milliót harcolt el és ugyanennyibe került a balkáni háború is. Tudni azonban, hogy ezekben a számokban az emberéletben magánvagyonban, megrongált ingatlanokban, ingóságokban szenvedett veszteségek nincsenek értékelve. Mindent egybevetve, Európának az utolsó ötven .esztendőben ötvenhat milliárd koronájába kerültek a tényleges háborús kiadások. De csaknem ugyanennyibe — pontosabban 55780 millióba került maga az orosz japán háború is. A most folyó háború költségeinek kiszámításánál Guyot azt veszi alapul, hogy (szerinte) Németország 4.000000 Oroszország 5.400.000 katonát állított ki, Belgium, Szerbia és Aaglia hadbaállitott katonaságot összesen 1.500.000 főre becsüli Guyot, a ki számol még a háborúban tényleges részt nem vevő, de azért haderejüket mozgósítva tartó átlamokkal is. Feltehető tehát — mondja — hogy 18.500.000 ember áll fegyverben Európában. Ha a hadiköltségeket egy-egy embernél napi 10 koronára értékeljük, akkor naponta 185 milliót adnak ki hadseregükre az Európai államok. Ez egy hónap alatt 5550 millió, hat hónap alatt tehát 33000 millió korona kiadás. Számitásba kell azonban venni azt is, hogy a harcbavonult milliók polgári foglalkozásuk jövedelmét, az államok pedig polgári munkálkodásukkal termelt bevételeket is elvesztették. Ezt a veszteséget egyedül Franciaországban nyolc milliárd koronát meghaladónak értékeli Guyot és ugyanekkora veszteséget számit ki Németországnak is. A termelésben szenvedett összes veszteségeket pedig igy állítja össze: Franciaország vesztesége 12 milliárd, Németországé 2 milliárd, Belgiumé 1160 millió, Oroszországé 2200 millió, összesen tehát több mint 34 milliárd. Az emberéletben szenvedett veszteségeket — a fegyverben álló 18 millió katona tiz százalékát, tehát 1,850.000 embert számítva veszteségnek — húsz milliárd koronára értékeli Guyot, aki végeredményül azt a megállapítást szűri le, hogy ’ hat hónap alalt a háború Európa államainak közel kilencven miliiárd- jába kerül, tehát majd kétszer any- nyiba, mint az elmúlt félszáz esztenő háborúi együttvéve. Háromtestvér hösihalála az északi harctéren. A Szikszay család gyásza. Eger, január 22. „Dulce et decorum pro patria móri,“ szép és magasztos dolog a hazáért meghalni, de azért mélységes gyászt hagy a hősi halál is az elhunyt vitézek hozzátartozóinak szivében, főként, ha a szerencsétlenség oly megrenditően sújt .egyes családokat, mint Szikszay Gyula egri kir. járásbiró családját. Szikszay járásbiró nejének, született Miklóssy Máriának három fivére harcolt az északi harctéren és mind a három hősi halált halt a csatamezőn. Három fiatal, nagy jövőre hivatott élet omlott össze az oroszok gyilkos golyói alatt és mind a három áldozatot egy családtól követelte a kikerülhetetlen végzet. Az első volt Miklóssy Béla, föld- birtokos, aki mint tartalékos hadnagy a 39-ik gyalogezredben szolgált Sábáénál kapta az első sebet. Mikor ebből felgyógyult, az északi harctérre vitték. A lublini csatában sebesült meg és szenvedett sérüléseiben az egyik debreceni kórházban október 20 án meghalt. Miklóssy Dezső, aki a polgári életben a debreceni kir. Ítélőtábla tanácsjegyzője volt, szintén a 39-ik gyalogezredben szolgált mint had- apródörmester. Az uzsoki szorosban vívott harcokban esett ei október 14 én. És most a harmadik Miklóssy fiú hősi haláláról adnak hirt a lapok. Dr. Miklóssy Sándor, a 32. gyalogezred zászlósa, a II. osztályú ezüst vitézségi érdemrend «.tulajdonosa, ügyvédjelölt, életének 27-ik évében az orosz-lengyelországi harctéren vitézül harcolva, hősi halált halt. Holttestét bajtársai a novibrez- nicai temetőben helyezték nyugalomra. Hősi halálának részleteiről a következőket tudtuk meg, Dr. Miklóssy
