Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-06-20 / 169. szám
2 E ‘j tv i L ! b A u i9i.. junius 20 A galíciai nagy harcokról. Egy 10-es honvéd elbeszéli a mostani nagy offenziva kezdetét. Eger, junius 19. Egy 10-es honvéd, aki már a háború kitörése óta a harctéren küzd, rendkívül érdekes részletekben bővelkedő leírást küldött az egyik miskolczi napilapnak a májusi nagy offenziva első időszakáról, amely időben a mi honvédainknak oroszlánrész jutott az orosz kolosszus teljes megrenditését eredményező küzdelemben. A levél érdekesebb részeit a következőkben közöljük: Bielitz, 1915. VI—9. Tíz hónap nehéz küzdelmei után Bielitz város kórházában fekszem (Szilézia). A múltról már eleget tudnak oda haza, azért inkább a jelenlegi ofíen- zivánkról szeretnék irni. A szövetséges német csapatokkal egyetemben kizárólag a 39,. honvédhadosztály és a magyar közös ezredek egy része harcolt velünk és a németek szeretettel látnak bennünket, mert a legszívesebben a magyar fiukkal harcolnak. A mi állásunkból Luzna előtt, melyet két és fél hónapig, mint védelmi állást tartottunk fel, a Luzna feletti Puski hegyet az ellenséges csapat annyira megerősitette, hogy a 30 és feles, valamint a porosz 21- es ágyuknak is dolgot adott megtörnie. Innen mentünk a Biezna község feletti magaslatra, mely a Puski hegy balszárnyának közvetlen folytatása, Luzna előtti állásunkat pedig a poroszok foglalták el vagyis vették át. Május 1-én egyes lövéseket adtak tüzéreink, hogy a belövésekkel készen legyenek. Volt itt a fronton mindenféle kaliberű német, osztrák és magyar ágyuk, amint egy tüzérönkéntestől tudtam meg, 1500 darab. Május 2-án kezdődött reggel 4 órakor az oroszok hadd el haddja. Ezerötszáz ágyú, elől a kisebb, hátrább a nagyobb méretű „Móri- czok“ és tudom is én, miféle néven ismert ágyuk össztüzei reszkettették meg nemcsak az oroszokat, hanem az eget, földet és mindent. Mintha az Igazságnak rettenetes csapásokat mérő lángostora sújtott volna le ellenségeink megsemmisítésére. — Egész nap szüntelenül tartott e nagy ágyuharc, amit az ellenség kevés ^ágyújával nem hogy viszonozni tudott volna, de örült, hogy összepakolható ágyúit részben el- vihette. Egy helyen az ágyúját vitte- el és a lőszerkocsit hagyta ott, másik helyen az ágyút hagyta ott és a lőszerkocsit vitte el, harmadik helyen otthagyta mind a kettőt, most tessék elképzelni, micsoda felfordult világ volt közöttük. Alkonyaikor megkezdték a szövetséges csapatok az előnyomulást és ezerszámra hozták a piszkos külsejű, összehúzott nyakú foglyokat, majd később a sebesülteket hozták. Ez volt a tavasz első idusa, a mi álmunk, ami nem maradt álomnak, hanem valósággá vált. Przemysl kulcsa az oroszok kezében kettépattant és a nagy reményeik, mint a kámfor párologtak el. II. Május 3 án reggel megindultak a szövetséges csapatok vonatai, hogy estére utólérve csapatainkat, élelmezni tudjuk. Útirányunk Luzna községen át a Puski hegy alatt vezetett el, ahol az ellenség rajvonalát ágyúink tüze romhalmazzá lőtte és a halottak szétroncsolt testeit száz meg szászszámra láttuk feküdni, egyes helyeken a gránát által leszakított fedezék, mindjárt temetője is lett. Egy csomóban 8—10 halott, ez bizonyára úgy lehetett, hogy a rettenetes ágyutü'z elől összebújtak, mert menekülni nem tudtak s ott temették el őket nehéz ágyúink gránátjai, számtalan még élt nehéz sebével és haláltusáját vívta. Egy tisztet láttam, kinek kezében a revolvere, így feküdt halva, arccal a földön. Alig két lépésre tőle a tiszt századának dobosa, aki diztosan a rohamnál ütemet vert. Kezében mindkét dobpálca, oldalt esett el, nyakszirtlövése volt, még a pálcák a dobon keresztbe voltak, mintha a másvilágra is a hősök ütemét verte volna. A községben alig volt egy-két ház; mind leégve, széjjel rombolva, elüszkösödött gerendák, kutgémek, gazdasági eszközök és a házak körüli gyümölcsös fák feketén, teljesen elpusztulva. Pedig nagy és csinos község volt, mert 1914. december 28-án benne voltunk kéf napig,- — Láttam, egész városias élet folyt benne. Temploma körül csinos épületek és a kereskedelem sem pangott, mint más községekben. És most egy nagy temető, melyen lépésről-lépésre kereszttel jelzett sir- domb emelkedik ki a földből. Ez a hely volt a 10-es honvédek és a németek győzelmes előnyomulásának kiinduló állomása. Mintegy 4—5 kilométernyi távolságra ismét egy másik községet értünk, ahol az ellenség husvétkor a község templomában az összes harangokat három napig húzta és Istentiszteletet tartottak benne. Majd később megfigyelő állomásnak használták a tornyát s ablakaiból gépfegyverek csövei néztek ki, melyet több helyen a gránát és shrapnell ütött be. A pa- róchia szintén megrongálva, a legtöbb ház leégve a templom környékén, melyeknek gazdái az üszkös gerendákat rakosgatták össze és a gyermekek ugrándozva, tört magyarsággal, torkuk szakadtából Kiabálták: „Iljen! Iljen!“ bevonulásunk alkalmával. Beljebb a községben eoy kovács- műhelyt találtam, melyet az oroszok fegyverjavitó műhelynek rendeztek be. Sok finom szerszám felaggatva és a pádon sorba voltak rakva számtalan puska és szurony, teljesen újak és megrongált fegyverek feküdtek a földön, melyek biztosan javítás végett kerültek a műhelybe. Beljebb menve a községbe, segélyhelyet láttam egy házban, amelyben az összes sebesültek és betegek a gyógyszoigákkal, a hordágyakkal és az összes orvosi műszerekkel együtt nekünk maradtak, csak az orvos hordta el az irháját. Egyik sebesült muszkát egy tótul tudó honvéddel megkérdeztettem, mikor és hogyan mentek el az orvosok. Azt mondta, Igen nagy kavarodás, felfordulás volt köztük és csoportokban léptek meg; akik foglyul nem estek, káromkodtak és szidták a németet és a magyart, hogy az ő fáradságos négy hónapi munkájukat egy nap alatt tönkre tették és széjjelverték az egész sereget. A tisztek sírva kapkodták össze holmijaikat és észnélkül vágtak neki az éjszakának. Nem volt már ez ellenséges hadsereg, hanem egy menekülő csorda, melyet a kőszálisas megjelenése rebbented szét s más részeit is vitte magával. Zelenák Ödön, 10-es honvéd. á semlegesek tiltakoznak Karlsruhe bombázása ellen. (Saját tudósítónktól.) Rotterdam, junius 19. A semleges államok Londonban követeik utján tiltakoznak Karlsruhe bombázása ellen, ahol jelenleg a svéd királyné tartózkodik. Oroszország nem akar második téli háborút. Pétervár, junius 19. (Saját tudósítónktól cenzúrázva.) A Rjecs írja: Oroszország nem akar újabb téiihábo- rut. Mindenfelé általános békevágy mutatkozik, mert a- lőszerkészletek fogytán vannak s a további háborúskodás könnyen forradalmat idézhetne elő. Halálos szerencsétlenség a vadászaton. Lelőtték, mert vaddisznónak nézték. Pásztó, junius 19. (Az Egri Újság tudósítójától.) A vadászat egyike a legelőkelőbb és legkiválóbb sportoknak, amelynél szenvedélyesebb hívei talán egy kedvtelésnek sincsenek, de nem jár minden veszély nélkül. Nagy vadaknál, vadsertés, medve, hiuz vadászatok alkalmával gyakran valóságos küzdelmes harc lesz a vadászatokból, de e mellett nem egyszer történnek vadászat alkalmával vigyázatlanságból vagy gondatlanságból olyan véletlenek, amelyeknek valósággal megrendítő, tragikus kimenetelük van. Ilyen megrendítő szerencsétlenségről ad most hirt pásztói tudósitónk. Stuller József vagyonos pásztói korcsmárost e hó 15-ike és 16 ika közti éjjelen vaddisznó-vadászaton agyonlőtték. Az eset részleteiről a következőkben számol be tudósítónk. E hó 16-ikára virradó éjjel kisebb vadásztársaság ment ki a Nagybá- tony községhez tartozó hutai erdőbe, ahol pár napja vaddisznók jártak. A vadásztársaságban volt Stuller József pásztói vendéglős is. A vadászok különböző állásokban elhelyezkedve, várták a vadsertést és ekkor történt a szerencsétlenség. Stuller József neszt hallott az erdő belsejéből s lassan előre haladt állásából. A közeli lesen egy 15 éves hutai fiú állott, aki a sötétben csak annyit látott, hogy az erdő szélén valami mozog. Azt hitte a vaddisznó és rálőtt. A lövés találta Stullert és pedig oly szerencsétlenül, hogy azonnal meghalt. A csendőrség megindította a nyomozást, hogy nem forog-e fen bűncselekmény. ütközet a Fekete tengeren. (Saját tudósítónktól.) Pétervár, junius 19. Két orosz torpedónaszád és a Breszlau cirkáló között a Fekete tengeren harc keletkezett A harc eredménye még ismeretlen. Bit követel Venizelos. Athén, junius 19. (Saját tudósítónktól.) Athénból jelentik: Venizelos aki most Athénbe ismét visszatért, hir szc.int a kamara azonnali összehívását és a Gunnárisz kormány lemondását követeli.
