Egri Ujság - napilap 1915/1
1915-06-19 / 168. szám
XXH. évfolyam. 1915. juntas 19, szombat. 168. szám. Előfizetési árak: vidéken Helyben és postán küldve egész é#Te 18 korona, — fél évre 9 korona, — POUTIKA* NAPILAP Hirdetési árak: □ cm ként nyiltéri közlemények, bírósági Ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverési negyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra hirdetni. 8, magánváll, hirdetm. 5 fillér. 1 kor. 50 f, — Egyes szám ára vasár- . rjr SFTI^T SÁNnnR • íz Ár r AV MIKT 0«? Eljegyzések,egybekelések,gyászj.,köszöés ünnepnap is 4 f.— Szerkesztőség " szürke s*to . Lír. SC I C. 1 ÖftlMUUK. Felelős szeikeszto . KALLAY MiKLUo. netnyilv. stb. 1—5 sorigö K.Egyesületek, és kiadóhivatal: Jókai Mór-utea 6. szánv , bál bizottságok értesítései, köszönetnyilMegyei és helyközi telefon szám : 106. Kiadótulajdonos. DOBÓ ISTVÁN NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG, vánitásai,felülfiz.nyugtázása20sorig5K. Lemberg felé... Eger, junius 16. Méltóztatnak emlékézni: a múlt ősszel, amikor lassan hűvösbe hajlott az idő, amikor a szél szántotta galíciai mezőkről furcsa híreket hoztak, egy októberi estén, már felsőkabátban sétáltunk a sárguló lombok alatt, jött a jelentés : Lemberg még a miénk. A hir úgy hatott, mint a becézett betegünkre kimondott orvosi szentencia, hogy itt már csak az Isten segíthet. A levegőben idegen hangzású helységnevek röpködtek: Rawarmska, Rohatyn és Grodek. — Méltóztatnak emlékezni: szaladtunk az ezer hajlású, girbe görbe vonalakkal szántott színes térképhez és kerestük a felénk gravitáló utat. Értelmetlenül függesztettük tekintetünket a San folyamra, elkalandoztunk a Dnyeszter partján, oh még tapasztalatlanok voltunk, könnyen remegők és nem tudtunk megérteni bizonyos dolgokat. Aztán — oh, aztán — feladtuk Lem- berget és Írták az újságok, hogy a szép, kulturált galíciai várost az oroszok elkeresztelték Lwownak. Valljuk be: fájt, sajgóan és keservesen fájt a dolog, de tudtunk összeszoritott ajkakkal hallgatni és tudtunk bízni, őszintén hinni, mert a szent igazságosság alapján álltunk. Ért bennünket látszólag nagyobb csapás is, elvesztettük Przemyslt is, bejöttek az oro-* szók az ország területére is, de a reményt egyetlen pillanatra se adtuk fel és ma már visszaszereztük, amit elvesztettünk és hatalmas arányokban előretörő seregeink Lemberg felé száguldanak és most már nincs akadály, nincs gát és hatalom, amely bennünket gyönyörűen kilendült irányunkban feltartóztatna. — Lemberget — e napokban még Lwowot — már ürítik az oroszok. Menekülnek csapataink elől. Ma már az oroszok erejüket vesztették és letörtek. Galíciában már csak egy védelmi vonala maradt az ellenségnek, a Rawaruska— Lemberg — Rokatyn-i vonal, ha ezt a pozíciót egyáltalában védeni fogják és védeni lehet. Ez a stratégiai megjelölés mindennél ékesebben prelegál, világosan megmutatja, hogy mi történt most Galíciában. Az történt, hogy ha az orosz sereg bármilyen erős volna, nem tudna megmaradni állásában. Nemsokára jön majd a jelentés — mi künn fogunk sétálni a szerelmetesen egymásba boruló fa-alléban és remegve fogunk goldolni áldott, drága, szent, magasztos katona-testvéreinkre — hogy seregeink Lemberg előtt vannak, hogy Lemberg elérése küszöbön van és hogy Lemberg ismét a miénk. Az oroszok nem fognak megtartani Galíciából egy talpalattnyi területet sem, mert ez a föld a miénk, mert ezt a földet mi munkáltuk meg, mi dolgoztunk, mi vetettük el a magot melyből élet nőtt és amely most zsendül kalászba és a mi fiaink vére áztatta és ebből a legdrágább folyadékból fakadtak a rubia rózsák és a lángvörös virágok. Csapataink átlépték a VereszyeáL Meghiúsult az oroszok utolsó kétségbeesett elieu- állása. Egyre hevesebbek a harcok az Isonzónál. (Közli a minisíterelnöís^g sajtóosztálya.) Budapest, junius 18. A sajtóhadiszállásról jelentik: A szövetséges seregektől a Vereszyca folyóig üldözött oroszok ezeu a vonalon utolsó kétségbeesett ellent- állást kísérelnek meg. A Böhm Ermolli felé hadsereg, azonban Grotlektöl délre már átlépte a Yeresznycát és a túlsó ponton megvetette lábát. A József Ferdinánd főherceg hadserege a Tanév övig terjedő területet megtisztította ellenségtől. A Pflanzer Baltin hadsereg keleti szárnycsoportja, amely a Pruth és Dnjeszter közötti területet kelet felé elzárja, csodálatra méltó hősiességgel nyolc igen heves és erős orosz támadásnak helytállóit és azokat az oroszoknak nagy és véres veszteségeket, okozva visszaverte. Az Isonzó folyón a harcok hevessége egyre fokozódik. Az olaszok veszteségei folyton növekednek anélkül, hogy bármilyen sikert érhettek volna el. Az olasz határ többi részein a harcok az eddigi keretekben mozognak. Mater Turkovics jubileuma. Eger, junius 18. Az 1852-ben Egerbe telepitett angolkisasszonyok áldásosán működő intézetének egy nagy tiszteletreméltó tagja, a városunk és vármegyénk határain messze túl is hálásan emlegetett mater Turkovits Mária e napokban érte meg 60-ik évfordulóját annak, hogy szerzetesnői fogadalmát letette és hogy azóta a katholikus nőnevelés terén minden nap uj babérral gyarapitotta érdemeinek koszorúját. Csak nemrég siratta el a tisztes matróna az angyali lelkű mater Seyffet, siri nyugvóra tért szeretett pályatársát. Sirató szeme most bizonyára örömkönnyek forrása lesz, ha meglepetésül olvassa a rejtőzködő érdemeket is meglátó főpásztornak itt következő gyönyörű iratát: Tisztelendő Mater! A minden érdeklődésünket lekötő és minden fohászunkat sugalló világháború vérzivatarában sem engedhetem észrevétlenül elmúlni azt a páratlanul kedves alkalmat, hogy Ön, Tisztelendő Anya, az élet és halál Urának kegyes jóvoltából, szerzetesnői fogadaiomtételének hatvanadik évfordulóját megérhette. Az Urnák szentelt egész életpályáján soha sem kereste a halandó emberek múló dicséretét. Tudom, hogy most is, amidőn jó lelkét a letűnt hat évtized változatos emlékei töltik el, egyedül az Ég az, ahonnan jutalmat és méltánylást remél. Dusérdemü életének e fölötte nagy- fontosságú mozzanatnál lelkem mélyéből kivánom, hogy minél gazdagabb legyen a Mindenhatónak jutalmazása hű leányának annyi időn át csüggedetlen kötelességteljesitéséért, amely a családoknak jó anyákat, és a most oly súlyos próbát álló hazának nemesen érző honleányokat nevelt. Főpásztori elismerésem és köszönetéin kifejezése mellett, buzgón kérem Istent, kisérje hátralévő életét áldásainak bőségével, s vagyok Eger, 1915. évi junius hó 16-án jóakaró Atyja az Urban Lajos, s. k. érsek. Eger város társadalma és ezenkívül azok a nagyszámban lévő hálás volt növendékek, akik a ritka szép jubileumot előkészítő életpálya jótéteményeit érezhették, minden bizonnyal teljes szivvel éreznek együtt a legilletékesebb helyről jött rendkívül meleghangú elismeréssel.
