Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-06-17 / 166. szám

2 nyegén. Szeme napkelet felé sová- rog s az ujjai közt különös, tompa zajjal koppan az illatos, bojtosvégü szantálfa-olvasó. Az utcán azonban csak néha tű­nik fel egy-egy bosnyák, furcsa, csúcsos buggyu, bő nadrágjában, lábszárruhák szétálió leppentyüivel olyan sajátságos rovar, amint lassú ütemre imbolygó járással szinte von­szolja magát az utcák forró, sárgára sült testén. A szemük is bizonytalan és álmos, amint a kis karfának kerevetein ku­porognak és végtelen letargiával bámulják a cigaretták kékes füstjét, amely ki nem szakad a szájukból. Fáradt, tört fajta ez. Keleti bűbáj, emésztő asszonycsók, illatos háre­mek, nagy buja derék rokkantó sze­relmek mérge van a vérükben A derbenti vért és a dömöczki penge jéghideg kemény acélja után, keb­lek süppedő langyos bársonya, asz- szonyok szédítő mámoros öle őrölte meg az izmukat. A végső kétségbe­esés lázas csodája önthetett csak újra szörnyű erőt e félig lankadt karokba, amelyek most rettentő csa­pással veinek vissza minden táma­dást a ragyogó arany kupolás, csil­logó minaretes álom árkádos Istam- bul két érc kapujában. Asszonyok is jönnek olykor. Te- tőtül talpig bő barnás.'] szürkés egy­hangú torucsu lebernyegekben sze­mük aljáig érő fekete kendővel az arcuk előtt. Olyanok mint fantaszti­kus bus apácák. Csak néha villan meg egy formás cipőcske a szok­nyára bővülő bugyogó aljon. A kar­csú francia sarok, a keskeny csillogó lakk or, a domború magas lábfej s a bokák finom zaja halk, érzéki vágyakat borzolnak ejvéringerlő keleti alkonyaiban. Egy pillanatra felrém­lik a hófehér, festői forrnák pom­páját tündöklő asszony test a bor­nak kámzsák börtönében, háremek fűszeres, tikkadt fuvalma csap meg, a másik percben már villogó szemű, telt zsidó nő hivalkodik túlesett bájaival. Szerajevói menekültek ezek. Tarka keleti díszben. Élénk ruhák­ban, lágy színes sálokkal, terpedt arany függőkkel, mintha régi mór zsidónők buja szépsége virulna fel egyszerre a város régi terén, ahol az állomás épület talán valamely granadai remek cirádás stílusát sze­retné hazudni. Milyen gyönyörű lehet itt az al­konyat midőn tiszta kép az ég. Kú­pos tujákon már nótába kezd a fü- lemile is, a rózsák pazarul füstölik a levegőbe tömjénüket. Minareteken már a müezzin kiáltoz. Nyújtott vont éneke mint láthatatlan madár úszik a halkuló alkonyaton, amely­nek csak zengő szárnysuhogása halszik. Fény pontok gyulnak szerte szét. Lámpák vagy csillagok. Vagy tán tündöklő asszony szemek régi elfeledett napkeletiregékböl. Karcsú jegenyék közt a hold vékony sarlója csillan ki most, e dn<™ „díubolum, mint szent ezüst véréi az acélosra boruló ég boltozaton. K. M. A szőlősgazdák panasza. Gondoskodni keli a szőilők megóvásáról. Eger, junius 16. Igen sok panasz érkezett a város gazdasági hivatalához és hozzánk is a szőlősgazdák részéröl. A pa­nasz az, hogy a katonák és pedig ezek közül is többnyire azok, akik nincsenek elfoglalva gyakorlatozá­sokkal, valósággal ellepik a szom­szédos szőllőhegyeket és kerteket és ott kíméletlenül megszedik a gyümölcsfákat, leheverik a növény­zetet és általán sok kárt okoznak. Bizonyosan mi leszünk az utolsók, akik gáncsoló megjegyzéseket fogunk tenni ma a katonaságra, amely a maga személyes bátorságát, harc­készségét, tehát igazán életét viszi a harctérre. A hozzánk intézett sok panaszt igyekeztünk is a türelemre és elné­zésre intéssel eligazítani. Azt hisz- szük ugyanis, hogy mindeféle kisebb panasszal csakugyan ne zaklassuk az amúgy is nagy elfoglaltságban élő katonai vezetőségeket. Ma már azonban ezek a panaszok oly sü rün jelentkeznek, hogy ezek előtt szemet hunyni többé nem lehet. Nem szabad ugyanis megfeledkezni arról, hogy a városnak egész gaz­dasági élete, legnagyobb jövedel­mezőségű vagyona a szőlőhegyek­ben van. Innen várja a gyümölcs- termést és a szőlőtermést, amelyből a téliekre kell magát ellátni. Igen fontos és lényeges tehát, hogy ez a termés érintetlenül jusson a ter­melők birtokába, hogy a károso­dástól megóvassék. Azért tehát han­got kell adnunk ezesnek a pana­szoknak, mert ha már most a gyü­mölcsérésnek a legelején ennyi ba­jaink vannak a kaionai excurziók miatt, akkor mi lesz itt később a nemesebb 'gyümölcsök érésekor, _________________ L. i í\ I U j 5» A u vagy pláne a szőlő érésekor? Itt tehát tapintatos, de azért erélyes eljárásra van szükség. — Egyfelől ugyanis kímélni kell a katonák ér­zékenységét, de másfelől meg kell védeni a polgári lakosság gazdasá­gát, vagyonát is, ami legcélszerűb­ben úgy történhetik, ha a polgár- mester személyes találkozást keres az állomásparancsnoksággal és elő­adva a polgárság panaszát, megfe­lelő védelmet kér részére. Úgy tudjuk különben, hogy a katonaság részéről már történt eb­ben a tekintetben némi intézkedés, amennyiben (nem tudjuk, átmene­tileg- e vagy állandóan) el van ren­delve, hogy a város belsőségeit a katonáknak elhagyni nem szabad. Lehet azonban, hogy ez az intéz­kedés pusztán a kolerától való óva- kodás céljából a gyümölcsevés megtiltásával egyidejűleg és csak átmenetileg történt, de kívánatos volna, hogy állandó erélyes rende­let adatnék ki a katonáknak a szől­ők és a kertek kíméletére. < «*■* ~ — »Tábortüzek“ A Vörös Fél­hold támogatására alakult országos bizottság maradandó becsű irodalmi emléket kíván állítani annak a hű­séges fegyverbarátságnak és közös bajnoki küzdelemnek, mely a ma­gyar nemzetet és dicső szövetségesét, a német birodalmat, jelenleg a hősi török nemzettel és általában az izlám egész világával egyesíti. Ennek a feladatnak megvalósítását Vikár Béla akadémiai tagra bízta, aki a mdgbizásnak olykép felelt meg, hogy egy kis gyűjteményt szerkesz­tett, mely mesteri fordításban ma­gában foglalja a szövetségesek hadilirájának legszebb és legjellem­zőbb termékeit, A gyűjtemény első kötete, mely német csatadaloknak kongeniális átültetését tartalmazza; most jelent meg művészi kiállítás ban a Grill-féle udvari könyvkeres­kedés bizományában. A másfél ko­ronába kerülő kötetnek egész jöve­delmét a hazafias szerző a Vörös Félhold céljaira ajánlotta fel. ■ 3í .. junius 17, Panasz az uszodára. Eger, junius 16. Panasz érkezett hozzánk az uszo­dára. Azaz, hogy nem is az uszo­dára, hanem az uszoda bérlőjére. A panasz az volna, hogy az uszo­dát látogató nők nem látják szíve­sen, hogy a női órák alatt az uszoda bérlője benntartózkodik. Ámbár a hölgyek úszó toalettje ma olyan, hogy ez őket kevésbbé dekolletálja, mint például egy báli grand toalett és valójában évek óta úgy volt, hogy az úszómesterek és pedig a civilek és katonák egyaránt bent voltak mindég a női órák alatt az uszodában, sőt ők tanították a nő­ket s ámbár végül legtöbb tengeri fürdőn, sőt balatoni fürdőn is a magas uszóruhákban együtt fürde- nek a férfiak és a nők is, mégis respektáljuk a hölgyek panaszát és ennek ime nyilvánosságot adunk. Megkérdeztük egyben az uszoda bérlőjét is, hogy mi célból tartóz­kodik a női órákon az uszodában, akitől azt az értesítést kaptuk, hogy ott tartózkodásának egyéb célja nincs, mint az, hogy a hölgyeknek a kabinokban való elhelyezésénél segédkezzék. — Tudniillik ez nehéz eset. Az uszodának ugyanis össze­sen csak 34 kabinja van. Az uszoda látogatók száma pedig néha egy és ugyanazon időben háromszor is ennyi. Nincs tehát módjában min­den hölgy részére külön öltöző­helyiséget adni, hanem neki, mint a városi közönséggel ismerősnek, arra kell törekednie, hogy tapinta­tosan az egymással ismeretségben lévő nők közül kettőt, sőt hármat helyezzen egy-egy kabinban . .. Tisztán ez a célja a bérlő ott tartózkodásának és mihelyt az uj úszómester megismerkedik a közön­séggel, szívesen átengedi neki a kabinok rendezésének a dolgát s a maga részéről nem fog megjelenni a női órák alatt az uszodában an­nál is inkább, mert egészségi álla­pota közismeretüleg a sok ide-oda járkálástól való tartózkodást neki nagyon is kívánatossá teszi. Győzött Venizelosz pártja. (Saját tudósítónktól, a sajtóalbizott­ság jóváhagyásával.) Athén, junius 16. Görögország területén a mostani választásokon 69 kormánypártival szemben a bukott miniszterelnöknek: Venizelosznak pártja győzött, amennyiben 172 jelöltjét vá­lasztották meg. A macedóniai 77 kerületben lefolyt válasz­tások ősszeredménye még ismeretlen. Kagg orosz vereség Galíciában, Az orosz front általános visszavonulása. Az olasz harctéren nagyobb esemény nincs. (Közli a mmiesterelnökség sajtóosztálya,) t Budapest, junius 16. A sajtóhadiszállásról jelentik: Nagy orosz vereség Galíciában. A keletgaliciai nagy csatában a nyugati Sieniava és a felső Dnjeszter között harcoló arcvonalunkon teljes sikert értünk ei. Az oroszok az egész vonalon visszavonulóben vannak, a foglyok száma még nem állapítható meg, de annyi bizonyos, hogy igen nagy. A Dnjeszter mentén a lehető legnagyobb kilátással tovább támadunk és már is igen számbavehető ered­ményeket értünk el. Olasz hadszíntér: A harcok ugyanazokban a kere­tekben mozognak, mint a legutóbbi hetekben, s lényeges esemény itt nem fordult elő. \

Next

/
Thumbnails
Contents