Egri Ujság - napilap 1915/1

1915-05-27 / 145. szám

XII. évfolyam.

19*5. május 27, csütörtök. •

145. szám.

Előfizetési árak: A 1 SlI-A A fi, Hirdetési árak:

vidéken Helyben és postán küldve egész r;Jg I Dem ként nyiltéri közlemények, bírósági

ívre 18 korona, — fél évre 9 korona,— ‘ ™ -var- a*.™-™ tv-. “iüi ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverési

negyed évre 4 kor. 50 fill., — egy hóra hirdetm. 8, magánváll, hirdetm. 5 fillér.

1 kor. 50 f, — Egyes szám ára vasár- Fswpri,„„|íi. nv SFTFT SÁNDOR FpIpIő« «7Prtp<!7tn • KÁT T AV MIKLÓS Eljegyzések,egybekelések,gyászj.,köszö- és ünnepnap is 4 f. — Szerkesztőség ™szerkeszt0 • ur- 3Clr:A SttblUUK. Felelős szerkesztő. tvrtLLrtY mmLUO. netnyilv. stb. 1-5 sorig5 K. Egyesületek,

és kiadóhivatal: Jókai Mór-utca 6. szám , , , , , bálbizottságok értesítései, köszönetnyilMegyei és helyközijelefon szám: 106. Kiadótulajdonos. DOBÓ ISTVÁN NYOMDA RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG, vánitásai,felülfiz.nyugtázása 20sorig5K.

A felbérelt hadsereg.

Eger, május 26.

As olasz hnszegés néni okozott a nemzetközi viszonyokban olyan súlyos komplikációt, mint amilyenre azok gondolnak, akik a helyzetet csak felületesen ismerik. Ennek a példátlanul gyalázatos nemzetközi fellépésnek a legelső konzekvenciája az, hogy: egy alattomos ellenségünkkel még idejekorán szembekerültünk és egy füst alatt elvégezhetjük vele a dolgunkat. Ha Olaszország a háború befejezéséig semleges maradt volna, egy hiíváuy szövetségesünk maradt, akinek érdekeivel kénytelenek lettünk volna komplikálni a magunk jogosult igényét. Az olasz hadüzenet politikát jelentősége reánk nézve épenséggeí nem lehet tehát deprimáló, mert ha valamikor mégis csak sorra kerül a megoldás kérdés, az olasz kölönc nem lesz a mi vállunkon, attól most szerencsésen megszabadultunk.

Az olasz hadüzenet harctéri jelentősége sem olyan forró, mint amilyennek az, a meglepődések első pillanatában látszott.

Senki sem tudhatja még, hogy melyik oldalról és hogyan indul meg az olasz támadás: de a helyzet ismeretéből és minden eddigi megnyilatkozásából szinte önként következik, hogy Olaszország akciója — egyelőre nem is annyira a mi területeink elfoglalására irányul, hanem inkább arra, hogy az ántánt megrokkant hadseregének segítséget adjon.

Ezért foglalták szerződésbe azt, hogy Olaszország 1.250.000 katonát köteles a haretérre küldeni. Ez a meghatározott szám azt jelenti, hogy ennyit béreltünk ennyi katonáért fizetünk, ennyit adtatok el nekünk, akiknek vére, akiknek lelke, akiknek ereje a miauk. M4r tudniillik az angoloké, akik azt követelik legelső sorban, hogy ezeknek a katonáknak egy része a Dardanellákhoz siessen, másik része Champagneban próbáljon segítséget adni a franciáknak.

Az olasz hadsereg harmadik részéről azok a jelentések érkeznek, hogy ez a rész egyenlőre csak az olasz határokon marad és csak határvódelemre, defenzívára szorítkozik.

Bánk nézve ezért az olasz hadsereg harctéri jelentősége nem tekinthető súlyosnak. Ami barevonaiainkat jóformán meg sem zavarja, — mert hiszen mi az olbsz határon is, a szerb határon is lekötve tartottuk az ide kirendelt és itt szükséges haderőinket, — az olasz hadüzenet a galíciai harctérről egy szál katonánkat sem vonhat el. A galíciai harctéren azonban olyan fényes dicsőséggel és olyan hatalmas eredményekkel harcolnak a mi katonáink, hogy ennek a hadjáratnak már hosszú ideig tartó összeütközései szemle nem is lehétnek.

Oroszország a háborút velünk csak akkor folytathatná még hosszabb ideig, ha az angolok, franciák és az olaszok együttes ereje elfoglalhatná a Dardanellák. ^ Ezért is bérelték fel az olasz sereget; de a Dardanellák elfoglalásához komoly reményük nem lehet; ezt hadműveleti képtelenségnek tartják.

Mindezekből nem nehéz megállapítani azt, hogy az olasz brigantik hazaárulása és a szövetséggel szemben tanúsított hit- szegése — a világháború eseményeire döatő befolyást gyako- rnlni nem fog. Az ellenséget lekicsinyelni nem szabad, egy

36 millió lelket számláló ország akciója nem olyan fellépés, hogy azt negligálni kellene; de szerencsére úgy alakult a hehzet, hogy nem is kell miatta aggodalmaskodnunk, mert olyan időben jelentkezett, — amikor már legfélelmesebb ellenségünknek — a leghatalmasabb európai hadseregnek megmutattuk, hogy hála Istennek, nem szaladgálunk a szomszédba bátorságért.

H San keleti partián tovább ngontnlnnU előre.

A foglyok száma 25,006-re emelkedett.

(Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.)

Budapest, raájus 26.

Mackensen seregei folytatják előnyomulásukat, a foglyok száma 25,000-re emelkedett. Az Olasz határon jelentéktelenebb csatározások folynak.

*as®

Olasz hiiszegés a Házban.Budapest, május 26.

A képviselőház mai ülését Beöthy Pál elnök háromnegyedtizenegykor megnyitotta és meglékezett báró Solymossy Ödön haláláról.

Rakovszky István napirend előtti felszólalása ntáu az elnök bejelentette, hogy a miniszter elnök kíván szólni.

Gróf Tisza István miniszterelnök : Tisztelt Házi Azok az események, amelyek a Ház utolsó ülése óta lefolytak, kötelességemmé teszik, hogy egy pár megjegyzés kíséretében felvilágosítást nyújtsak azokról az eseményekről, amelyek a jelenlegi helyzetet előidézték.

Olaszország mostani ellenséges magatartását a monarchia által a Szerbiához intézett ultimátumra vezette vissza. Az olasz miniszterelnök azt mondja,- hogy az ultimátum világosan megsértette azt a szerződést, amely Olaszországot a mon- arciával szövetségbe fűzte, ameny- nyiben elmulasztotta a velük való egyetértést. Azt mondja továbbá az olasz miniszterelnök ur, hogy „e szerződés a mi kárunkra megzavartatott territoriális érdekekért, valamint megsavarta azt a befolyásszférát, amely a Balkán-félszigeten volt“.

Ebben a bejelentésben három vád foglaltatik, de ezek még nem állhatnak, mert az ultimátum maga a

territoriális viszonyokra kihatással nem volt s azt is kijelentette a monarchia, hogy területi változásokat nem kíván eszközölni.

Nem érthető, hogy mit gondol az olasz miniszterelnök balkáni ér- dekféra alatt,- amely csak Albániára vonatkozóan volna értelme, ami azonban a Balkánt illeti, a monarchiának évtizedek óta folytatott öntudatos politikája megállta azt az érdekszféraelméletet és monopóliumot sehol sem engedett meg. Egész az utolsó pillanatokig azt hittük, hogy ebben az álláspontban egyek vagyunk Olaszországgal.

A harmadik állítás az, hogy a monarchia az ultimátum előzetes közlésének elmulasztásával megsértette a hármasszövetségi szerződést. Erre vonatkozólag csakis a szerződés hetedik pontja intézkedik, amely kifejezetten a balkáni status quo megváltoztatására vonatkozik.

(Felolvassa a szerződés 7. pontjának francia szövegét.)

E szerint tehát világos, ' hogy a mennyiben akár a monarchia, akár Olaszország a balkáni status quőt vagy területi viszonyokat akarná állandóan vagy ideiglenesen megváltoztatni, területeket okkupálni, ebben az esetben és csakis ebben az esetben van előző egyetértésnek helye.

Tisztelt Ház! Épp a legutolsó